Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-10 / 7. szám
1926. január 10. SGRI NÉPDJSAG 3 Véres harcok Oroszországban. Rigából jelentik : A Daily Telegraph moszkvai tudósítójának jelentése szerint a moszkvai Ljubljan téren a rendőrség ős a néptömeg között véres összeütközés volt. A rendőrség kénytelen volt katonai segítséget kérni, amely hamarosan meg is érkezett. A téren több ezer főből állő tömeg gyűlt össze, amely főleg fiatalemberekből és diákokból állott, akik a téren levő üzletekben fosztogatni kezdtek. A környező házakból sokan csatlakoztak a fosztogatókhoz és amikor a rendőrség rohama a rablók ellen eredménytelennek bizonyult, akkor lovasságot rendeltek ki, amely több attakot intézett a tömeg ellen, amíg szét tudta szórni. A fosztogatók közül harmincat letartóztattak. Agglegényadót terveznek á németek. A népességcsökkenés elleni biztosítás gondolata merült fel német orvosok körében. Olyan biztosítási intézet létesítését tervezik, melynek járulékait az agglegények és gyermektelen házaspárok szolgáltatnák, ellenben támogatásait a több vagy sokgyermekes családok fokozatosan élveznék. Ilymődon köny- nyen megoldhatóvá válnék a sokgyermekes családok anyagi támogatása, anélkül, hogy az állam pénzügyi terhet volna kénytelen magára vállalni. Bár a sokgyermekes családoknak a családtalanok rovására esetleg költségére történő támogatása a modern népesedéspolitika .'régi követelménye, a terv jelen formájában nemcsak Németországban kelthet méltó érdeklődést. Nálunk is megszívlelhetnék az ilyen irányú terveket. Farsang a német «fasen faseln,» a. m.: mesélni, pajkosságot űzni szóból ered. A vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen az u. n. epifánia-ünnep- től, Vízkereszttől, azaz jan. 6-tól Hamvaző szerdáig számítják. Rómában karnevál a neve (carne vale, azaz: hús, Isten veled!). A Farsang hazája Olaszország, hol ez a régi római Saturnalia ünnepekből származott s ma is a leghíresebb népünnepély. — Fényes keretek közt ünnepük Nizzában, Páritban, Madridban, Sevillában és Cadizban. Németországban — mivel a farsang Húshagyó kedden éri el tetőpontját — e napot bolondok napjának (Narrenfest) nevezték el. Az idei farsang rövid: január 6-tól február 17-ig tart. Ismerettsrjesztö előadás. A Cif- ranegyedi Ifj. Egyesületben f. hó 10-én délután 7a4 órakor dr. Szabó Vilmos tart ismeretterjesztő előadást. Mennyibe kerül a menyasszony kiházasitása. Élőének a farsanghoz, amihez a lányos szülök nem szívesen fognak kontrázni. Az Egri Népújság legutóbbi számában már megjelent a bálinaptár, az egyetlen a naptárak között, amelyben nincsenek szürke hétköznapok, csak pirosbetűs Karnevál-ünnepek. A Kaszinóban, a Katolikus Legényegyletben és a Földműves Olvasókörökben a vonós és fúvós zenekarok hajnalok hajnaláig fogják húzni és fújni a farsangi keringőket, a »sohse halunk meg« csárdásokat, míg a jő mamák árgus szemekkel, féltékenyen figyelik, hogy melyik fiatalember vagy legény kerül horogra, hogy a Nusik, Gizik, Bös- kék, Pannik, Rozik és Marik megkötözhessék a megszédített jámbor férfiút avval a bizonyos rózsalánccal, amelynek a töviseit csak később fogja érezni. És hogy ez a farsang eredményes lesz, ezon egy pillanatig sem kell bűsúlni, legalább is addig nem, amíg női kacérság és anyő- si ravaszság lesz a világon. A farsangi bálozás úgyszólván még meg sem kezdődött és máris 21 pár várja az anyakönyvi hivatalban a házasságkötés napját. De szegény após- és anyós jelöltek, a fénynek árnyoldala is van. Tudnak-e hozományt adni az agyonhajszolt kispénzű tisztviselők, a napestig fáradó kisiparosok, a zsellérkedő földművesek, a nagypipájú, kevés dohá- nyű jelenben, mertakiházasitás hozomány nélkül fogas kérdés. Gondot ad a kopaszodásig, az adósságcsináldsig s az állandó paprikás-krumpli vacsorák őshús- tálán ebédek fogják követni az öröm-apaságot, a váltótörlesztések savanyú körítésével.. Munkatársunk a várható házasság- kötésekkel kapcsolatban a lányos szülők szomorúságára és egyszersmint vigasztalására érdekes számítást csinált. Ó az ideálisabb férfitipushoz tartozik, azt hiszi szegény, hogy a farsang alatt csűpán hozománymentes szerelmi házasságot kötnek. — Ezen az alapon számította ki, hogy szerényen mennyibe kerül a kiházasitás a földműveseknél * az iparosoknál és a kisvárosi társaságban. A földműves menyasszonynak — írja munkatársunk — aránylag a legkisebb fejtörést okozza a férjhezmenés. Nincs szüksége meghatározott számú fehérneműre, elegáns bútorra, zomán- cos konyhaedényre. Nála az ágynemű, a duzzadó libatolial, a tömött dunna és párna a fontos, a felső ruha, a fehér slingolt al- sőszoknyák és a pulitúros bútor. Jórészt kikeresi ő maga. Tizentötéves korában summáénak megy, télen cselédeskedik és apránként szerzi meg a kelengyét, ha szegény. Ha módosabb, a kiházasitás terhe a szülőkre hárúl. Bútorral, ruhával, ágyneművel együtt tizenöt millióból kikerül a férjhezmenés, ha szorít a csizma még a lakodalmi költség is. Földműveseknél húsz millió a kiházasitás legnagyobb költsége. Természetes, hogy ebben az összegben nincsenek benne a lánykori ruhák. Az iparos menyasszony. Alig hihető, de úgy van, hogy az iparos család lánya kerül a legtöbbe a férjhezadáskor. Elenyészően csekély azoknak akisvárosi iparoilányoknak a száma, akik varrodákban, irodákban, üzletekben dolgoznak. A többieknek részint nincs képzettségük, részint jómódúak, vagy szükség van rájuk a házi munkák végzésében. így a kérővel beköszönt az anyagi gond, a kistaffirozás nehéz kérdése. Ha egy szobakonyha bútort és tizenkettes kelengyét veszünk irányadóúl két ágyhuzattal, két paplannal, az Iparos menyasszony kiházi- sítása 30 milliót jelent. A lakodalmi költségek 20 vendégre (a cigány 1 és Ya millió; a vőlegény fizeti) hat kölcsönkért kocsival (50 000 korona ko csis borravaló) öt milliót emésztenek föl. A kocsin lehet takarékoskodni, a násznép az apostolok lován is elgyalogolhat a templomba. Az iparos meny asz- szony tehát a 2 milliós menyasszonyi ruhát is beleszámítva 37 [nehéz millióval búcsúzik a szülői háztól. Mibe kerül az úrilány kiházasitása. *Két kicsi kis szoba ... ugy-e, hogy megférünk ?« így dalolják az Ircsik és Mancik a zongora mellett. Dehogy is álmodnának négy szobás lakásról. (Áldott legyen az a költő, aki ezt a nótát kitalálta.) A két szoba (egyszerű háló és ebédlő) igy is 15 milliót jelent az orrfacsarő kapadohányt pipázó, vagy cigarettázó tisztviselő-papának. Bár az urileány igényei szerények (szanálták azokat is), hozzávetőleges számítással 50 millióba kerül a staffirung. Két szoba 15 millió, konyha 6 millió, 12 személyes «középfinom« kelengye, paplanok, 2 ágyhuzat, stb. 15 millió, porcellánok, szervizek 3 millió (kitelnek a nászajándékokból), menyasszonyi ruha 3 milliő, lakodalom 7 millió, egyéb ruha-cikkekre, apróságokra 7 milliő. A porcellánok lakodalmi költségek és az »egyéb ruha-cikkek« megtakarításával az édes papa vehet egy piani- nőt is, ha a zongorára otthon még szükség van. A vőlegény. A vőlegény sem ússza meg egykönnyen a házasságkötést, különösen, ha adóssága van, amit boldog családi életének első éveire óhajt elkönyvelni. A földműves-vőlegénynek csak egy vőlegény ruha, kalap és csizma kell, a többi már magától megy, mint a parancsolat. A muzsikásnak adót 1V4—2 millióval 5 millióból bőven és nyugodtan megússza a holtomiglant. Az iparos vőlegény és az úriember sorsa csak abban különbözik, hogy az egyik zsakettben vagy fekete ruhában, a másik frakkban megy az esküvőre. Ha külömbséget akarunk tenni a lefokozott igényeknek megfelelően, az iparos vőlegény 10, az úriember 15 milliót költ a staffirungjára és az esküvőjére. Hát így áll a bál s mindezek feltárásával korántsem akartuk elkeseríteni a farsangozó fiatalságot, csupán figyelmeztetni kívánjuk a javíthatatlan frigy- kovácsolő asszonynőpet, hogy mások bőrére csak óvatosan házasítsanak. A betlehemi bakter. A Hatvan II. negyed Római Katolikus Olvasóköre Vízkereszt napján délután Medák Alajos rendezésében nagy sikerrel hozta színre •A betlehemi bakter« c. karácsonyi pásztorjátékot. Az ügyesen megrendezett és kitűnően megjátszott pásztorjátékot nagy közönség nézte végig. Az előadás szereplőit, akik egytől-egyig lelkes részesei a sikernek, ide iktatjuk: Szőlősi Erzsébet (Katica), Zimány Teri (a gazda lányé), Fodor Ignác (a gazda), Kún József, Turcsányi István, Gyenge István (pásztorfiúk; Gyenge az >álmos]) táska«), Sóss István (betlehemi gazda), Gyenge Mária (a betlehemi gazda leánya), Vincze Boriska (őrangyal), Szeredi Etel (angyal) Fülöp József (Szent József), Szőlősi Mária (Szűz Mária), Szabó Sándor, Nagy Sándor, Szeredi József (három királyok), Szilváéi András (Barabás, bal lator), Szeredi Mihály (Simon, jobb lator). Az előadáson még 12 segéd-angyal vett részt. Beretvás Pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja
