Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-24 / 68. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 24. Hevesvármegye közegészségi és népoktatási ügyei az elmúlt negyedévben. Részletek az alispáni jelentésből. dr. Pillér Kálmánt szavazás nélkül, egyhangúan választották meg az első aljegyzői állásra. — Novák és Geguss között szavazásra került a sor. Leadtak ösz- szesen 100 szavazatot, ebből 98-at dr. Novak Ferenc kapott, akit erre Okolicsányi alispán törvényesen megválasztott aljegyzőnek jelentett ki. A négy megválasztott tisztviselő ezután He vési Gusztáv vármegyei főjegyző kezébe letette a hivatali esküt. A Tömösváry József nyugalomba vonulásával megüresedett vármegyei árvaszéki helyettes elnöki tisztségre egyhangúan dr. Szabó Oszkár vármegyei árvaszéki ülnököt, tb. elnököt, választotta meg a közgyűlés. Hindenburg és a párbaj. Németországban nagy dolog történt: Hindenburg, a hadverő öreg német sas, a német köztársaság elnöke, betiltotta a párbajt. Ezentúl nem párbajozhatik sem katona, sem civil; ezentúl nem lesz reklám a német egyetemi bursch sebforradäsos arca, megszűnnek a katona-civil-csa- ták, eltűnnek az izgága párbajhősök. Ezt tette a junker, militarista Németország? Vájjon gyávább lett Németország? Nem! Csak a német vér lett drágább! Hindenburg, ez a nemes fajvédő felismerte, hogy most minden csepp német vér drága, most minden csepp német vérre szükség van. Dolgozni kell! A krakélerség kora lejárt! S nálunk? Alig múlik el nap, hogy hírét ne hozná az újság sorozatos párbajoknak. Azt mondják : a magyar virtusnak út keil, továbbá azt zengedezik, bizonyos berkekben, hogy a «magyar lovagi erényeket« a párbajjal keli ébrentartani. Hát először is, ha bizonyos urak virtusához űt kell, tessék nekimenni a csehnek és az oláhnak. Vagy igen jő virtus-lecsa- polő a munka [is. De ugye ez : brrr... Felállítjuk a dilemmát: vagy komoly dolog a párbaj, ■ vérontással jár, vagy komédia. Ha vérontással jár, még ma el kell törölni, mert a magyar vér drágább ma, mint valaha. Hazaárulő az, aki fölöslegeién akar ma magyar vért ontani! Vagy komédia —akkor pedig tessék a cirkuszba utalni! A mai véresen komoly időkben nincs szükségünk ilyen őnreklámozó, cirkuszi komédiára. Igen sok párbajpártolő úrnak Hindenburg az ideálja, tessék most az agg bölcstől példát venni! Itt kezdődik az igazi faj- védelem! F. N. Eger, 1926. március 23. Hevesvármegye törvényhatósága ma délelőtt 10 órakor Okolicsányi Imre alispán elnöklete alatt tartotta* meg tavaszi közgyűlését, melyen Hevesi Gusztáv vármegyei főjegyző olvasta fel, nagy érdeklődés mellett, az alispán évnegyede« jelentését. Az alispáni jelentés többek között a következőképpen hangzik: A közegészségügyi állapot az évnegyed első felében bed vezőtlen volt, a második felében feltűnően javult. Januárban az időjárásnak megfelelően leggyakrabban a légzőszervek megbetegedése hőrgihurut és torok- gyuladás jelentkezett • ezenkívül nagyobb számmal influenza és egyéb ragályos megbetegedés fordult elő. Mindezek enyhe le- foiyásúak voltak. Megdöbbenést keltett a hatvani járási főszolgabírónak január hó 11-én érkezett áron jelentése, hogy a Hasznos községhez tartozó Felsőhután és Fiskalitás- hután hét tífusz megbetegedés történt, továbbá, hogy ugyanott sok az influenza-megbetegedés éa nagy a szociális nyomor, élelmiszerekben és ruházatban nagy hiány mutatkozik. Felsőhuta lakosságának száma: 450; Fiskálishutáé: 330. Ez a két huta Haszna* községtől és minden járható úttól [.távol, 900 ro. magasságban, erdőség között fekszik és főleg téli időjárásban igen nehezen megközelíthető, mi miatt egészségügyi rendszere# ellátása is nagy nehézségbe ütközik. Hasznos község hutáival együtt ma a nagybátonyi egész- sógügyi körbe tartozik. Fiskali- táshuía Nagybátonytől 11—12 kilométer távolságra van, s a hozzávezető út szinte járhatatlan. Ezen körülmények mérlegelése után a helyszíni felülvizsgálatot elrendeltem, s ugyanazt, a t. főorvos közreműködésével, január hó 23-án személyesen foganatosítottam. Ezen eljárásom folyamán megállapítottam, hogy a hatvani j. főszolgabíró a szükség enyhítésére megfelelően, eredményesen intézkedett és a betegek orvosi ellátását is biztosította; részemről ott azonnal elrendeltem mindazon védő eljárások foganatosítását, amelyek a járváuy továbbterjedésének megakadályozására alkalmasak és pótlőan még szükségesek voltak. Eljárásom nem maradt eredménytelen, mert azon túl újabb fertőzés nem fordult elő. Megbetegedett a két bután ösz- szssen 17; ebből meghalt 2. A hasznos-hutai tífusz megbetegedés a népjóléti minisztérium közegészségügyi osztályának figyelmét is felkeltette, a megbetegedés körülményeit Ko- lossváry Sándor dr. közegészségügyi főfelügyelő, február hó 2-án, helyszíni eljárással felülvizsgálta, amely alkalomból a foganatosított ővőintézkedőseket és eljárást jóváhagyta. Gyöngyösön vaz alsővárosi, felsővárosi ás központi elemi iskolában, továbbá a polgári fiúiskolában a Dick-féle vörheny ellenes védő- és próba-oltások folyamatban vannak. Ugyanezen oltások alkalmazására az élőké szító intézkedéseket Eger város polgármestere is megtette, amelyből folyóau a próba- ős védőoltásokra Egerben is hamarosan lehetőség nyílik. A népoktatással kapcsolatosan a következőket Jelentem: A vármegyében működésben van 192 elemi iskola, melyből állami 40, nem állami 152. At iskoláknál alkalmazásban van 599 tanerő, akik közül állami 157, és 442 nem állami. Az iskolákra utalt összes tankötelesek száma jelenleg 28546, akik közül beiratkozott 27709, beiskolázatlanul maradt 837 tanuló. Ezekből sz adatokból megállapítható, hogy a beiskolázás a vármegyében normális, mert a be nem írottak 90 •/• a a külterületekre esik. H i a tanyai iskolák megszerveztetnek, bizonyos, hogy a jövő tanévre a be- iskoiázatlanok száma minimális lesz. A beirott tanulók osztályonként!. megoszlásából megállapítható, hogy a folyó iskolai évben az I. osztályba 1288 tanulóval több iratkozott be, mint az elmúlt évben, amiből az az örvendetes következtetés vonható le, hogy az iskolák elnéptelenedése már szűüőbea van. Amily végtelenül fontos ez nemzeti szempontból, mert ez a népesség természetes szaporodásának biztos fokmérője, ép oly fontos az a körülmény is, hogy a folyó iskolai évben 334-gyel több az V.—VI. osztályos tanulók száma, mint az elmúlt évben, mert ez részint az intenzív iskola munka mellett tesz tanúbizonyságot, részint pedig arra mutat rá, hogy a kulturális nivó emelkedőben van. Igen nagy jelentőségű az a törekvés, amely álttl a tanyai lakosság kulturigényét tanyai iskolák létesítésével kielégíteni és ezzel a legmagyarabbnak vehető lakősság művelődését biztosítani iparkodunk. Megyénk területén 14 helyen folyamaiban vannak a tárgyalások a tanyai iskolák létesítése végett, amelynek következményeképen Tiszafüreden 5, Hevesen 3, Tárnámé- rán 2, Erken 1, Füzesabonyban 1 tanyai iskola felépítése már részben biztosítva van. Az építkezésekre a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr már tetemes, mintegy 1500 millió koronát kitevő államsegélyt utalványozott és remélhető, hogy ezek az iskolák már a jövő tanévben megkezdik működésüket. Intézkedés történt aziránybaa is, hogy a már meglévő, de elhanyagolt tantermek karbaho- zasianak és az iskolák a szükséges új tantermekkel elláttas- •anak. A vármegye területén működő iskolák közül 47 iskolában 84 tanteremben van ugyanis tanterem hiánya miatt váltakozó tanítás, amely állapotot állandósítani nem lenet, mert így az iskolák rendeltetésüknek meg nem felelhetnek. Éppen ezért a vármegyei közigazgatási bizottság február havi ülésében intézkedett, hogy az építkezések a fenntartók anyagi helyzetéhez mérten még a folyó évben megkezdődjenek. Az iskolánkívüli népművelési munka is serényen folyt a vármegye területén. Analfabéta tanfolyam (80—80 őrs) volt 7 helyen. Sorozatos ismeretterjesztő előadás (10—60:slőadás) 78 községben és ismeretterjasziő tanfolyam (60— 150 őrát) 16 helyen. Megállapítható, hogy 8 község volt csak olyan a vármegyében, ahol ily népművelési tevékenység különböző okok miatt nem volt folyamatban és az is, hogy e tekintetben Hevesvármegye az első helyen áll. Remélhető,hogy a tervszerűen egybekapcsolt iskolai és iskolán- bivüli munka nemcsak a már asegiévö kulturfölényt biztosítja, hanem azt már a közel jövőben is möginkább emelni fogja. összevarták egy asszony átszűrt szivét. Bécsből jelentik, hogy az orvostársaság ülésén bemutattak egy 25 éves asszonyt, akit az utcán egy részeg ember szivén szúrt. Harminc perccel az eset után a sebesült nő a műtőasztalon feküdt. Néhány bordáját át kellett fűrészelni, hogy szabaddá tegyék a szivét, amely két szúrástól vérzett. A késvágást bevarrták és rögtön utána a vérátömlesztést hajtották végre, a következő napon pedig konyha- sőinfuziőt alkalmaztak. A gyógyulás folyamata aránylag gyors volt és némi bélzavaroktól eltekintve, az asszony teljesen 1 meggyógyult.
