Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-23 / 67. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Mi újság? — A hétfői lapok híradása ■zeriot Bethlen miniszterelnök új kormányt alakít. Rakovszky, Pesthy és Csáky gróf miniszterek hír szerint a frank-ügy bírói elintézése után távoznak a kabinetből. Ezt a kombinációt egyébként hetenként háromszor eresztik szárnyra Budapestről. B«HBI^JíB»SK8a3B»iBSS«tSffl®afiaí» Kereskedők és iparosok tiltakozó nagygyűlése az üzemek ellen. Budapestről jelentik: Vasárnap délután a Vigadó nagytermében a főváros kereskedői és iparosai nagyszabású gyűlést tartottak a közüzemek ellen. A> gyűlésen felvonultak a különböző kereskedelmi és ipari érdekképviseletek a községi, pártok küldöttségei és a budapesti gazdasági élet összes számottevő tényezői és egyhangúlag követelték a fővárosi üzemek nagy- részének mielőbbi megszüntetését. A gyűlést Bittner János a Kereskedelmi éB Iparkamara alel- nöke nyitotta meg, aki a mozgalom fontosságát méltatta. Utána Holczer Sándor előterjesztette a határozati javaslatot, mely szerint a nagygyűlés követeli hogy főváros közüzemei és üzleti vállalkozásai, mint a szabad kereskedelem és ipar kifejlődésének káros és veszélyes, de egyben felesleges intézmények- — a vi- lágitá*), közlekedési, csatornázási és vízvezetéki üzemek kivételével — egytől egyig megszüntetendők. A határozati javaslat felolvasása után Balkdnyi Kálmán beszélt. Világjáró gyermekek. A Magyar Cserkész Szövetség az alábbiak közlésére kért fel bennünket: Több Ízben előfor dúlt az utóbbi időben, hogy néhány kalandvágyé fiú »világkörüli« útra indult. Cserkészeknek adták ki magukat és város- ről-városra járva, a hivatalos fórumoknak és a közönségnek a cierkészmozgalom iránti ro- konszenvét jogtalanul igénybe vették. Meglátogatták az egyes vidéki lapok szerkesztőségeit is és azzal a fantasztikus mesével állottak elő, hogy tervezett világkörüli ütjük sikeres befejezése után a Cserkész Szövetség életfogytiglan tartó évjáradékot biztosit számukra. Meg kell állapitanunk, hogy cserkészek soha nem indultak ilyen »világkörüli« útra, melynek a harmadik negyedik városnál rendszerint vége is szakad, A szülőiktől megszökött és rendesen koldulásból éiő kalandor gyermekeket leghelyesebb a rendőrségnek átadni, hogy még idejében visz- szakerüljenek a szülői házba. 1926. március 2 3. Szmrecsányi-emléktábla a kápolnai plébánia falán. Kápolna község és a középhevesi esperesi kerület papságának ünnepe. % Öltjén éve annak, hogy dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, mint fiatal káplán a kápolnai állomásáról Miskolcra távozott, hogy b. e. Samassa érsek szándéka szerint kiválóságának megfelelő tér nyiljék. A kápolnai káplácszoba egykori lakója ma a bíbornokérsek örökében a főegyházmegye or- Izágosan tisztelt főpáeztora. Az egri főpásztorok 900 éves díszes sorában a legritkábban előforduló dolog az, hogy az egyházmegyei papság közül valaki e díszes méltóságba jutott volna. Voltak nagy áldozatos püspökei, érsekei az egyházmegyének, voltak köztük hadvezérek, diplomaták, szentek is, ámde ezek majdnem mind más egyházmegyék éléről jutottak a magas méltóságba. Történeti jelentőségű tény az, hogy Szmrecsányi érsek a főegyházmegye kötelékéből lett a tsijedelmes dioecasis főpapja. Ezt a fontos eseményt akarta emlékezetessé tenni a középhevesi esperesi kerület papsága, amidőn emléktáblával jelölte meg a kápolnai plébániát, miat shol először bontotta ki »Sion Cédrusa zsenge virágait«. Az emléktábla a most élőknek ás utódoknak egyaránt büszkén bit deli, hogy Eger érseke ott kezdte meg sok áldással teljes papi működését: 1873—1876-ig m'.ntujmieés pap káplánkodott Kápolnán. Az emléktábla-leleplezést Kris- ton Endre felszentelt püspök végezte, ki március 22-én érkezett Kápolnára, dr. Gröber Ferenc főszolgabíró kíséretében. A püspök abban a miseruhában, amelyet akkor az 1873-iki káplán ajándékozott, ünnepi tz. misét pontifikáit, és mise közben megáldotta a húsvéti !sz. gyónását és áldozását végző papságot, tanítóságot és a missiőban résztvevő híveket. Te Deutn után a kerület papsága, tanítósága, a helybeli s vidéki intelligencia, a mísaióról kijövő nagyszámú közönség jelenlétében a püspök elmondotta ünnepi beszédét, melyet lapunk vezető helyén közlünk. Krislon Endre segédpüspök intésére lehullott a lepel, meg- illetődve néztük a díszes emléktáblát és olvastuk rajta a püspöki beszédhez méltó szöveget: Ifjú pap vezeté itt Úrhoz e népet írtak 1873—76. óvet. Szállt az idő s őt űzék isteni lángok, Főpapi székből majd szerte világolt, Törhetlen kebelén megtörtek a vészek, Tört haza földjén száz irt nyújt Lajos érsek. Emlékül helyezék a dicső kezdetnek Pásztorai a középhevesi kerületnek. 1926. A Blaskó Béla betanításával előadott 3 szólamú énekek és Trajtler Géza ódáinak eiszava- láaa után Ctepela Lajos dr. kápolnai esperes plébános lelkes szavakkal ígérte meg, hogy a mindig jóra, szépre és nemesre Eger zenei kultúrájának bázisa, komoly és hivatott tényezője Gdspárdy Katinka államilag engedélyezett zeneiskolája. Eger társadalmának muzsikusait jórészt ez a zeneiskola nevelte. Az akadémián az elért eredmények £s növendékeinek kipallérozott, egyéni muzsikelitásának szempontjából a legjobb nevek közé tartozik, különösen a technika és a stílus kifejlesztése dolgában, mely nem ragaszkodik szabványokhoz; nem uniformizálja növendékeit. Első és fő követelménye a fegyelmezettség, az előadási modorban az egyszerűség és az őszinteség, az interpretálásban pedig az intenciók ét instrukciók szabatos megtartása anélkül, hogy a fejlődő egyéniséget kibontakozásában gátolná. Áll ez úgy a zongora, miat a hegedűszakra. Nagy általánosságban ezek jellemezték a szombat esti nagy koncertet. Évek óta megszoktuk, hogy a Gáspárdi-koncsrtek kimagasló eseményei a zenét kedvelő városnak, de a szombati hangverseny — monstrum kilépett a zeneiskola ajtaján és a legméltóbb helyen, a Városi Szinház színpadán foglalta el az őt megillető helyet, zsúfolt nézőtér előtt változatos, és sokat ígérő műsorral. A műsoron olvashattuk Szabó Lujza énekművésznő, Barabás Sárika, a gyermek prima ballerina és Baranyai Gyula csellőművész nevét. Helyszűke miatt nem foglalkozhatunk részletesen a műsorral s így általánosságban kell a a zongora és hegödűízámokről szőlununk. A zongora-számoknál különösen feltűnt a szép kéztartás, a sima, határozott billenték, a zenedarabok flott leper- gáse, a stílusbeli készség, az abszolút fegyelmezettség és biztonság a legkritikusabb részeknél és főként a könnyedség, (Székely Miklós, Páncél Ilona, Polgár Erzsébet, Szongott Kornél, Vratarics György, Werner Sándor Gispárdy-taniíványoif, Jeschetta Erzsébet Fodor Anci tanárnő tanítványa.) A hegedű-játéknál a bátor vooktatő emléktáblát büszkén és kegyelettel fogják őrizni a plébánia hálás hívei. Az «Isten áldd meg a magyart!» akkordjai után lelkes hangulatban ért veget az ünnepély. — A papság, tanítóság, községi ,elöljáróság, dohánybeváltó tisztviselők, az érsekuradalmi alkalmazottak és az iskolaszék tisztelgését fogadta ezután a segédpüspök, eki az ebédnél Szmrecsányi Lajos dr. érsekre, az egykori kápolnai káplánra, mondott lelkes pohárköszöntőt, Csepela esperes pedig a püspökre üríiette poharát. nókezelés, a tiszta intonálás, a lágy tónusok, tűntek fel. Kaufmann Emmi hegedűtanárnő erővel és temperamentummal teljes játékstílusa olvadt át szerencsésen tanítványai hegedűjébe, különösen Markstein Lilinél, István ffy Tiborn&),Deutsch Györgynél. Figyelemre méltóan játszott Dóezy Margit, Korény Józsi és Bárány Gyula is. A koncerten még a kővetkező növendékek vettek részt: Istvánffy Anci, Kollmann lei, Encsi Judit, Klein Éve, Schnee- weisz Magda, Raisz Etuka, Biró Vera, Wind Tivadar, Havas Anna és Grünfeld Leó. Mindannyian kidolgozott és előadásra érstt játékukkal érdemelték ki a közönség meleg tapsait. Nagy sí- kara volt a kis Encsy Évinek, aki bár mindössze másfél év óla tanul hegedülni, egy egész zenekari vezeteti. A műsor másodig fele már hivatásos művészek hangversenye volt, amelynek nagy sikerére jellemző, hogy a közönség még éjfél után is ujrázta a művészeket. Szabó Lujza óuekművásznő a Traviata c. Verdi-operából énekelte a nagy áriát, Dell Aqua vándordslát és két Lavotta műdalt (Rég volt, Mezei bokréta). Előadása allűröktől mentes, lecsiszolt, koloratűrája a teljes beiskolázottság határvonalán áll, futamai, trillái, sztafckátői biztosak, üdék, tiszta cseEgéiűek; a Lavotta műdalokban közvetlen és bájos játékbeli rátermettséggel színez. Baranyai Gyula csellőművész Corelli, Popper, Kodály és Ludig egy-egy zeneművét játszotta. Finom voaőveze- iése alatt éppen úgy suhantak pehelyszerű piánöi, mint ahogyan búgó fortéi és játékosan könnyed futamai iramlottak a bal kéz könnyeden elegáns tek- nikájában. Stílusán k a könnyedség és lágyság a dominánssá; áhítata és pajzán elevensége egy leegyszerűsödött előkelő mű vésziéiért rezonanciája (Kodály, Adagio, Ludig, Eszj nemzeti táncdal.) Temperamentuma mély, sírva- vigadó, mint az a hangszer, amelyen játszik ! Minden hang átA Gdspárdy Katinka zeneiskola nagy koncertje.
