Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-18 / 63. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. március 18. csütörtök XLIIi. évf. 63 sz. Előfizetési díj postai szállítással j •gg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Or. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. masurnnm m Legyen vége a komédiának. Napról-napra nyilvánvalóbbá válik, hogy a közönség már végleg beleunt abba a passziózásba, amit a radikális ellenzék a franküggyel csinál. S amikor már régen ki van bányászva ebből az ügyből minden politikai szenzáció, sőt érdekesség is, még mindig olyan kijelentések hangzanak el különösen szocialista részről, hogy csak most készül igazán megindulni a frankvita a nemzetgyűlésen. Innen-onnan három hónapja, hogy egyebet sem tárgyalnak az újságokban és a parlamentben, mint a frankhamisítást. Mikor már végleg lekerültnek látszott a napirendről, mindig akad valaki, aki újabb rejtelmes szálat akar a bogra fűzni, hogy aztán három nap múlva kiderüljön, hogy az illető vagy nem akar vallani, vagy nem tud semmit. Minden alkalommal akad jókora számú ezocialista is, aki síppal-dobbal hirdeti, hogy most jön az igazi szenzáció. Amikor az európai nagy hatalmak genfi képviselői ügyet se vetnek az egész frankügyra, nálunk megint kezdődik a beharangozás, hogy jön, jön a nemzetgyűlésen a frankvita, mely immár hosszabb akar lenni az óriáskígyónál is. ' A magyar közönség eddig csak türelemmel nézte a dolgot s pártállásra való tekintet nélkül mindent megtörténni kívánt arra, hogy az igazság kiderüljön. Igen ám! Da az igazság régen kiderült. Ma már minden tárgyilagos itéletü ember tisztában van azzal, hogy ezt a kérdést tovább feszegetni semmiképen sem he lyénvalő dolog s beide a kormány ellen fegyvert kovácsolni korántsem kívánatos. Ha pedig ez így van — aminthogy igy is van —, akkor nincs értelme tovább annak, hogy est as ügyet a jövő millenniumig napirenden tartsuk azért, mert a szélső baloldalnak tetszik ez a szerep. Végeredményben a nemzetgyűlés az ország érdekeinek istá- polására ült össze s nem ezért, hogy abban a szocialisták a maguk pártszempontjainak megfelelően játszadozzanak. Harmadik hónapja már, hogy egyéb sem került tárgyalásra a parlamentben, mint ez az ostoba ügy. Ideje lenne már annak, hogy olyan ügyek is előtérbe kerüljenek, amelyek az országnak is sürgősek és fontosak. Mi, akik a vidéken élünk és akiket hidegen hagynak azok a személyi torzsalkodások, amelyeket a szélső ellenzék túlságos Budapest, március 17. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Temesváry Imre előadó az 1926/27. évi költségvetésre vonatkozó pénzügyi [bizottsági jelentést terjeszti be és ennek tárgyalására a sürgősség kimondását kéri. A Ház ehhez hozzájárul. Azután folytatják a frank-ügy vitáját. Az első felszólaló Zichy János gróf: Először is megállapítja, hogy a rendelkezésre álló anyagból konstatálható, hogy a sajnálatos és szégyenletes bűnügy nem érinti a nemzet becsületét. Másodszor megállapítja, hogy a jelentésekből nem tűnik ki a kormány bűnrészessége. Harmadszor megállapítja, hogy a kormányt ebben . az ügybsn tanúsított felületességéért teljes mértekben diszkulpálni nem tudja, mert konstatálható, hogy ez a szerencsétlen Magyarország a trianoni béke óta és a jogfolytonosság szálainak megszakítása óta kalandorok melegágya lett, mint ahogy ezt a miniszterelnök is elismerte. A miniszterelnök azt is elismerte, hogy százával találkozott ehhez hasonló kalandos tervekkel és éppen ezért nem tartotta szükségesnek, hogy komolyabban foglalkozzék vele. A maga részéröl megállapítja, hogy a miniszterelnöknek épen ezért kellett volna komolyabban foglalkozni ezekkel, mert tömegesen jutottak tudomására ilyen hírek. komolyan vesz, jő hetek óta egyebet sem hallunk a magunk körében, mint azt, hogy legyen vége ennek a komédiának. Az ország ideje egyébre szükséges, nem ezekre a folytonos okvetet- lenkedő heccelődésekre. A kormánynak most már valóban tennie kell róla, hogy végre valahára vége legyen a frankvitának. S. U. Vizsgálatot kellett volna indítani és föl kellett volna kutatni a bűnözés fészkét. A miniszterelnök válaszának állandóan azt kell hangoztatnia Genfben.hogy a lelkében megtépett, végtagjaitól megfosztott és életforrásaitól megrabolt nemzet nem alkalmas másra, mint arra, hogy kalandorokat termeljen. A leikeket egyensú yba kell hozni. Ezután felolvassa pártjának deklarációját, amelyben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tudomásul veszi a parlamenti bizottság többségének a jelentését. Sajnálattal állapítja meg a többségi jelentésből, hogy a kormány ez ügy körül nem élt az elővigyázatosság azon mértékével, amelyre szükség lett volna. A párt ezért nemciak elvárja, hanem követeli a kormánytól, hogy a jövőben minden rendelkezésére álló eszközzel kiküszöbölje közéletünkből az ilyen kalandon tervek megvalősithatását. A Keresztény Gazdasági Párt követeli a közéleti erkölcsök abszolút tisztaságát. Éppen ezért még fokozottabb mértékben fogja a kormány ellenőrzését gyakorolni és minden rendelkezésére állő eszközzel oda fog hatni, hogy a kormányzás ne sodortassák el olyan irányokba, amelyek a konszolidáció nyugodt medret megzavarják, mert ebben látja az ország felépítésének egyedüli garanciáját. (Helyeslés. Taps.) Gróf Sigray a kormány ellen. Ezután Sigray Antal gróf szólal fel. Magáévá teszi Zichy János gróf fejtegetéseit. Azonban megállapítja, hogy a parlamenti bizottság nem végezhetett eredményes munkát, mert még ma is merülnek fel olyan momentumok, amelyre a bizottság figyelme annak idején nem terjedhetett ki. A frankügy kipattanásakor a miniszterelnök azt mondotta, hogy ez a legnagyobb katasztrófa, amely az országot Trianon óta érte. Ha ez úgy van, akkor a miniszterelnöknek kötelessége lett volna még a decemberi genfi útja előtt tájékoztatni a nemzet- gyűlést és elmondani mindazt, amit az ügyről tud. Feltételezhető, hogy még ma is vannak momentumok, amelyekről tud a miniszterelnök, de amelyeket nem mondott el. Pallavicini vádjainak csak két következménye Jehet: vagy a kormány vád alá helyezése, vagy az, hogy a kormánypárt a vád alá helyezést visszautadíja. Az utóbbi esetben azonban a kormány sohasem fog szabadulni attól a gyanútól, hogy ezekkel a vádakkal nem mert sz6mbe- szállani. (Ellentmondások a jobb oldalon.) Urbanics Kálmán: Van még egy harmadik eset is. Sigray: Melyik az? Urbanics: Az, hogy Pallavicini bizonyítsa be vádjait. Sigray: Pallavicini nem bizonyíthat annak a kormánynak a közegei előtt, amelyet vádol. Almássy László: A többség nem kormány-közeg. Sigray: A miniszterelnök Pal- lavicininek azt válaszolta, hogy mind a két állítása hazugság. Reméli, hogy azt mondta Bri- andoak is, de talán parlamentá- risabb formában. Sigray : Windishgraetz is azt mondta, hogyja kormány tudtával történt mindez. Windischgraetz e kijelentésének előttem már csak azért is súlya van, mert akkor mondotta neki, amikor nem gondolt arra, hogy védekeznie kell. Akár igazak a vádak, akár nem, lehetetlen, hogy ez a kormány képviselje a vádat, amelyről a vádlottak egyiko- mádka azt bizonyítja, hogy annak tudtával történt a dolog. Kalandorok melegágya lett Magyarország a trianoni béke óta és a jogfolytonosság megszakítása óta. Zichy János gróf nagy beszéde a frankhamisitási ügyről.
