Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-17 / 62. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. március 17. szerda XLI1L évf 62 sz *a Előfizetési di) postai szállítással i •gg bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. dagodásra vágyó modern anyagi kultúra között van. Azt hiszik a jó európai hatalmasságok, hogyha ők nem látják a fáktól az 8rdőí, az arany hideg fényétől az emberi lélek meleg fényét, a világ mégis úgy fog forogni, ahogy az ő gazdasági tempójuk diktálja. Ezért van bolsevista probléma, szociáldemokrata módon kiélezett munkáskérdős, nemzetiségi és kisebbségi kérdés s napjainknak ezernyi szociális nyomorúsága, ezért külső máz csupán a kereszténység a hivatalos európai politika képén, amelyet az öntudatra ébredt társadalmi osztályok s földrészek leigázott népei játszi szerrel levakarhattak s megtalálhatták a nyilt önzés mottóját: <Ne add meg senkinek sem a magáét, mindent szerezz meg magadnak.. Meg is találták, meg is értették a mottót s aszerint védekeznek. S a veszélyek sorra növekvő áradatában szövetkezésről, tömöritésről álmodozik a hivatalos Középeurőpa. De nem a szociális békében, sem a nemzetek közti megértés légkörében megenyhült lelkek tömörüléséről, hanem a vér s az arany, a szuronyok s a gazdasági vállalkozások együttműködéséről. Aki eddig íb trösztök között élt, tröszt-lélekkel nézi a világot s ha egy trösztnek az ereje nem segít, hajlandó arra az áldozatra, hogy összekalapálja a trösztök trösztjét: Péneurőpát, még ha milliók csontja, izomrostja minden exisztenciája megőrlődne ebben a nagy convulsióban. Páneurőpa hiába akarja idevarázsolni Pánamerikát. Más légkör, más történelmi fejlődés eredménye mindakettő. Ha majd az ifjú óriás megöregszik s különösen, ha nem vet súlyt erejének józan konzerválására, épp oly kór fogja bántani, mint a hamis vágányokra siklott kivén- hsdt Európát. A nemzetek ^életerejét pediglen semmisem konzerválhatja jobban, mint a keresztény hit szellemében értelmezett egyenlőség, testvéri együttműködés, a szellemerkölcsi és anyagi kulturális törekvések harmonikus továbbfejlesztése. Ha egy olyan Páneurőpát kalapálnának össze végre már, ahol a kis és nagy nemzetek az igazság forrásánál kibékült lélekkel, gyülölség nélkül a szivekben, álnok szavak nélkül a szájoD, az igazi ^kultúra zászlaját lobogtathatná az egész világon, mi egyedülvalő árva magyarok igaz örömmel áldoznánk újabb ezer évet az európai kultúra védelmében. De a gazdasági Páneurőpa torz-koncepciója nem fog kelleni a nagy Világnak sem, annál kevésbbé nekünk. Nekünk a lelkek konszolidációját kell kívánnunk minden vonalon, enőlkül a világkoncert hangszerelése fül bántó hamis zűrzavar lesz mindig. Dr. Urbán Gusztáv. Még mindig a frankügy kérdéseit feszegetik a Házban. A nemzetgyűlés mai ülése. Páneurőpa. ív. A világkonstelláciő szempontjából is figyelemre keil méltatnunk a páneurőpőizmua eszméjét. Mert minden következtetésünk helytelen utakon haladna, ha a dolgokat és eseményeket, melyek nálunk vagy a nagyvilágban történnek, csak a mi csekély távlatú látókörünk szemszögéből kívánnék figyelni. Azok az idők elmúltak, amikor legalább az u. n. európai koncertben néhány zseniális külügyminiszterünk révén mi is szerepet játszottunk, igaz hogy mindig csak négykezes darabot az osztrák-magyar monarchia viharvert zongoráján (Ausztria a mi rovásunkra sokszor két balkézzel) — moit valahogy a rádió hullámainak az egész földi világunkon való szétáradásával, a világtörténelem szövőszékein is az összes világrészek, müveit és műveletlen nemzetek, nagyok és kicsinyek, ismert és ismeretlen népek, szabadok és leigá- zottak kisebb nagyobb intenzitással és szerencsével, de mind élni vágyó akarással egyszerre szövik életszálaikat. Talán csak a népvándorlás idejében volt ehhez hasonló rengés, forrongás, titokzatos jövősejtés, apokaliptikus változások a föld arculatán és lelkületében, mint a most folyó időkben. A titokzatos Oroszország képén kiütközött vörös ragya, Kína idegen-gyülolete és veszedelmes távlatokat nyújtó belső forrongása, India szabadságtörekvései, Törökország ujjhu- zása a hatalmas Angliával, a druzok, sziriaiak, marokkóiak nyilt felkelései az elnyomó idegen uralmak ellen, az igazságtalan békeszerződések által teremtett tűzfészkek Európa szivében, az olasz fascizmus diadala stb. stb. nem elszigetelt tünetek, nem egymással összefüggésbe nem hozható jelenségek, hanem igenis egy közös okra vezethetők vissza: arra az erősen kiélezett belső ellenmondásra, mely a kétezeréves krisztusi tan sziklatalajára épült szellemer kölcsi kultúra és a kizsákmányolásra, minden áron meggazBudapest, március 16. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 12 órakor nyitotta meg Scitovssky Béla elnök. Xegyeletes szavakkal emlékezik meg a nemzetgyűlés elhunyt tagjáról, Benedek János képviselőről, majd gróf Keglevich Gáborról, a főrendiház utolsó al- elnökéröl. Javaslatára a nemzetgyűlés elhatározta, hogy a közélet e két kiváló tagjának emlékét*! jegyzőkönyvileg örökítik meg és erröl|[családjukat is tudósítják. Egyben bejelentette’ hogy intézkedett az iránt, hogy Benedek János helyére a listában utána következő Szilágyi Károlyt vegyék fel. Áttérve a napirendre Nemes Bertalan szólal fel: Előre bocsátja, hogy az ország már torkig van a frank-üggyel és csak azok feszegetik még most is ezt, akik ettől politikai sikereket várnak. Pallavioini szelepével foglalkozik ezután, akinek módjában lett volna nyilt színen elmondani azt, amiről tudomása van. A vizsgálat anyagából és a kihallgatásból nyilvánvaló, hogy a kormányt politikai felelősség nem terheli. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek elnököl a püspöki konferencián. Budapest, MTI. március 16. A Magyar Kurír írja: Csernoch János biboros hercagprimás a múlt héten több napig ágyban fekvő beteg volt. Bár pénteken már elhagyta betegágyát, orvosai tanácsára nem kísérli meg, hogy az utazással járó fáradalmaknak kitegye magát és ezért felkérte dr. Szmrecsányi Lajos egri érseket, hogy a szerdai püspöki konferencia tanácskozásait helyette vezesse és az értekezleten elnököljön. Virág Ferenc az uj pécsi püspök. Budapest, március 16. (MTI.) Magyar Kurír Írja: Horthy Miklós kormányzó hétfőn délután 5 órakor látta el az uj pécsi püspöknek, Virág Ferencnek a kinevezési okmányát meg, erősítő záradékkal. Erről az uj pécsi püspököt értesítették. A Magyar Kurír szekszárdi tudósítójának értesülése szerint Virág Ferenc, az újonnan kinevezett pécsi püspök, audencián jelentkezik a kormányzónál, hogy megköszönje a megerősítést. seausstifiSiaasaffKetiBBHRmaaaB Aldebrő község március 15.ki ünnepélye. 1848. március Idusát verőfényes szép időban a templomtéren már vasárnap délután megünnepelte az aldebrői lakosság. Bocskay-tollas 80 levente vonult fel az ünneplésre, melyet Rákócsy István lelkész nyitott meg s beszédében a 48-as újítások áldásait fejtette ki. Utána Molnár József tanító a 48-as időkből kiindulva a mai korig magyarázatot fűzött a főbb eseményekhez és az egész Magyar- országért való törekvést állította a nép szemei elé, mint olyat, ami kivisz minket jelen nyomorúságunkból. — Közben számos szavalat és ének volt. Hétfőn szent mise után iskolai ünnepélyen ülte meg a közönség a nagy nap emlékét.
