Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-16 / 61. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korán a Eger, 1926, március 16. kedd XLIIi évf 61 sz. Előfizetési díj postai szállítással: tgg hóra «0.000 K, ueggedévre 120.000 E. POLITIKAI MÄP1LÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A márciusi ünnep sok szép szavalattal, egetverö fogadkozással, zászlós felvonulással és lélekvidámítő pohár- köszöntővel megint eaak íova- rópült a fejünk felett. Olyan volt ismét, mint már évek óta : felhők szürke drapériája mögül kikukkantó, kacagó napsugár. Nyomában újra álmos lett az ég s a múlt ragyogó emlékeinek világánál még inkább reáeszmélünk jelenünk elképesztő sivárságára, jövendőnk ködbevesző bizonytalanságára. A jelennek súlya s a jövőnek árnyai űzik el az ünnepi érzéseket a társadalom széles rétegeinek leikéből. A márciusi ünnepen is maholnap csak a hivatalos világ s az iskolák ifjúsága fog himnuszt énekelni az idők méhében csendesen szunnyadó magyar tavasznak. A tömegek lelkét a mélységbe húzza s könyörtelenül röghöz köti a nyomor. A nemzeti érzés szinpom- páe virágai egyre nehezebben tudnak főiéje kerülni a nyomasztó gondrátegnek, melyben viszont hálás talajra lel a nemzetellene« izgatás. A nemzeti eszményekhez odaadó hűséggel ragaszkodva, szánt háborút hirdetünk azok legádázabb ellensége : a nyomor ellen. Erőteljes, bátor, friss és céltudatos közgazdasági politikát követelünk tehát, mely a takarékosság kancsukájávai nem csupán az alsó rétegek hátát szán- togatja s mely a végletekig próbára t^t adóalany előtt valahára feltárj* már a kereseti lehetőségek meseországának régóta eltoriaszolt kapuját. Sürgetjük az epedve várt állami beruházásoknak most már haladék nélküli megkezdését, hogy a haldokló ipar s a sír szálén álló kereskedelem újra lélegzethez jutva, becsülettel vállalhassák a reájuk kiszabott súlyos terheket. E célból pedig mindenekelőtt a radikális részről mesterségesen felfújt frank-ügy azonnali elintézését jelöljük meg égetően BÜrgös feladat gyanánt, hogy kormányunk immáron a gazdasági válság leküzdésére szentelhesse minden erejét! A mai március ifjúságának s az egész magyar társadalomnak homlokát mivelhogy a gaz dasági összeroppanás réme fel- hőzi. Ezt a gondot kell messzeűzni a fejünk felől, hogy lelkünket újra birtokukba vehessék a magyar március ezines álmai. Dr. K. S. Kereskedők és iparosok kongresszusa Egerben. Eger, 1926. március 15. Mint lapunk f. hó 11-i számában előre jeleztük, 14-én délután az Országos Kereskedelmi Egyesülés, valamint az Egri Kereskedők Egyesülete a városháza dísztermében nagygyűlést tartottak, melyen a magyar kereskedelem legfontosabb kérdéseit vitatták meg és egyúttal, érdekeik hathatósabb védelmére, megalakították az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület egri kerületi fiókját. A nagygyűlésen a kereskedők társadalmi és gazdasági szervezeteinek számos fővárosi és vidéki kiküldötte vett részt. Orőber Ferenc, sz Egri Kereskedelmi Egyesület elnöke meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket: Balk&nyi Kálmánt, az OMKE igazgatóját, Neumann Adolfot, a miskolci Kereskedelmi és Ipar-Kamara elnökét, dr. Nagy János kanonok, kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselőt, Trak Géza polgármestert, valamint a vidékről megjelent kereskedőket és iparosokat, s megnyitja a nagygyűlést. Lázár Bertalan dr., az egri kereskedők egyesületének ügyésze, szólal fel ezután és elmondja hogy a mai nagygyűlésnek nincs semmi demonstrativ jellege, az egri kereskedők soha demonstratív gyűlést nem tartottak. A mai gyűlésnek csak az a célja, hogy megvitassuk gazdasági életünk legégetőbb problémáit, hogy megtudjuk, meddig fogja még fojtogatni ez a rettenetes gazdasági depresszió a magángazda Ságot. Napjainkban csak egyetlenegy probléma van minden társadalmi osztály számára a közgazdaság, minden ágában: élni. Elsősorban élni ée csak azután veszekedni. Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója, a következő szónok. A városház ablakán át ez egri minaretet látja, mely kevesed- magával hirdeti hazánkban a török idők pusztulásos korszakát. Ezeknek az időknek gazdasági politikája as intézményesített semmittevés volt. A múlt példái igazolják és arra figyelmeztetnek, hogy nekünk ma a semmittevés he iyébe a munkát és a szorgalmat kell beállítanunk, mint gazdasági politikát. A magyar kereskedő társadalom már többször felajánlotta szolgálatait a megnyomorított maradék-Magyarországnak. És a kereskedők értelmetlenül állnak, mert látják, hogy a lelkes felajánlást nem akarja elfogadni a magyar társadalom. Monopóliumok nyomják el a kereskedőket és a gazdasági igazságok teljes félreismerésével, előnyben részesítenek bizonyos intézményeket, sokszor idegen intézményeket. A kereskedelem válsága a mai forgalmi adórendszerben gyökerezik. A diszparitás a magyar és a külföldi forgalmi adő között a külföld javára nagy. Még most. is 2 százalékkal kedvezőbb helyzetben van a prágai, brünni stb. kereskedő a mienknél. Fájdalommal látják a kereskedők, hogy újabb támadás készül ellenük, amikor be akarják hozni, illetve fel akarják állítani a Központi Anyagbeszerző Vállalatot. Ez azt jelenti, hogy centralizálni akarják az összes közszállításokat. Kéri a hatóságokat, hogy teljes energiával lépjenek fel e terv ellen, mely a vidék kisebb termelő üzemeit teljesen kikapcsolná a közszállításokből. Ügy a kereskedelem, mint a vidék szempontjából az aktuális kérdések homlokterébe kell állítani az Anyagbeszerző elleni küzdelmet. A másik fékórdás az a bizalmi krízis, mely elharapózott az egész erszágban. Addig, amíg a termelés akadályozva van, nem tudunk a bizalmi válságon segíteni, csak enyhíteni. Az adósok kevésbbé jóhiszeműsége divatba jött bizonyos vidékeken a kényszer- egyezségi eljárás megindításának derflre-borűra való kérelmezésével. Ezen az állapoton igyekszik segíteni a kényszer- egyezségi eljárás reformja, mely március 6.-én lépett életbe. Ez a reform lefogja ügy a rosszhiszemű adósnak, mint a rosszhiszemű hitelezőnek a kezét. A nemrég megkötött és a közeljövőben megkötendő kereskedelmi szerződések súlyos megpróbáltatásokat jelentenek a magyar gyáriparra. A megkötött szerződősek nyomán azonban bízhatunk, hogy az egri bor elhelyezésének lehetősége meglesz. A Csehországgal kötendő szerződéssel a liszt elhelyezése is sikerül. A külföldről beözönlő teksztil által viszont az itthoni fogyasztási krízis talál enyhülést. Gonda Hugó budapesti kereskedő, az OMKE elnökségének tagja, a forgalmi, fogyasztási és általános kereseti adó sérelmeiről beszél. Dr. Nagy János kanonok, kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő kijelenti, hogy hive a forgalmi adó teljeö eltörlésének. Erről indítványt is tett a parlamentben, minthogy azonban a kérdésben az OMKE és a GyOSz nem tudtak megegyezni és látta, hogy így az indítvány keresztűl- vihetetlen, levétette azt a napirendről. Balkányi beszédére vonatkozóan kijelenti, hogy a kormány a vidéki szövetkezeteket nem támogatja, hanem csak a központokat. Neumann Adolf, a miskolci Kereskedelmi ős Iparkamara elnöke felszólalásában szives készséggel ajánlja fel támogatását és szolgálatait az egrieknek. 7rak Géza polgármester felszólalása szerint a hiba ott van, hogy a városok 50 százaléknál magasabb pőtadót nam vethetnek ki és így^a forgalmi és fogyasztási adókra építik a város háztartását. Pollataik Jenőnek, az egri kereskedők egyesülete társelnökének indítványára a nagygyűlés egyhangúan elhatározta, hogy az
