Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-12 / 58. szám

EGRI NÉPÚJSÁG A magyar mezőgazdaság és a hitel. Külföldön a Bacher-ügy sokkal többet ártott Magyarországnak pénzügyi szempontból, mint a frankhamisítás. — Óvakodjunk a fölösleges beruházásoktól. Csonkemagyarországon úgy­szólván mindenki érzi ma a hitel válság szomorú következ­ményeit. Bankok, kereskedések, nagybirtokosok, békebeli, jól megalapozott vállalatok semmi­sülnek meg a pénzügyi, illetve a hitel terén beállott krízis alatt, mely nem magyar, nem euró­pai, hanem egyenesen világje­lenség. Magyarországon, különösen a baloldalról tájékozódók, a frank­ügyben látják a gazdasági vál­ság okait. A frankügynek szere­tik betudni az egyre gyako­ribb kőnyszeregyezségeket, a bezárt boltokat, vállalatok és magánosok fizetésképtelenségeit. Pedig éppen most jöttek haza a magyar fővárosba Londonból, ez angol pénzpiacról tiszta lá­tású neves pénzembsreink, akik nagyon komolyan kijelentették hogy gazdasági szempontból, a külföldi pénzpiacokon, sokkal többet ártott Magyarországnak a Bacher ügy, mint a sokat em­legetett frankhamisítás -politikai bonyodalmai. Magyarországnak ma csak az angol pénzpiaccal van összeköt­tetése. Londonnak pedig vajmi kevéssé fáj a feje a francia frankért. Annálkellem3tlenebbül hatott azonban az angolokra a nagy malom-vállalat Összerop pasása, a Bacher-ügy. A kormány azonban a kér­désnek ezt a részét már meg­oldotta és így az angol pénzpiac támogatására továbbra ia szá­míthatunk. Az angol pénzemberek szíve­sen helyezik el fontjaikat a magyar mezőgazdák kezébe. A Magyar Földhitel Intézet nem rég helyezett el egymillió font értékű záloglevelet angol kezek­ben és most van folyamatban a második millió font elhelye­zése. Egy millió angol font egyenlő kb. 350 milliárd magyar koronával. Ezzel tehát lélegzet­hez juthat a magyar mezőgaz­daság. Sok szó folyik mostanában nálunk a beruházásokról úgy köz- mint a magángazdaságok­ban. Éles látású és tapasztalt közgazdasági szakemberek azon­ban a mai viszonyok mellett óva intenek az elkerülhető be­ruházásoktól. Különösen a gazdákat figyel­meztetik, hogy nincs ma az a vállalkozás, olyan beruházás, mely a hitelösszeg 14 százalé­kos kamatait behozza. A magyar gazdáknak ma gaz­dasági defenzívába kell lépniök. Ma külterjesen nem pádig bel­terjesen kell gazdálkodni, mert különben felfordűl a gazdasági egyensúly. Nem szabad olyan mezőgaz­dasági ágakat kultiválnuok, ahol az ipari üzem költségei nagyok. Mert az üzemi költségek ma pa­ritás fölött, a mezőgazdasági termények árai pedig paritás alatt állnak. A mezőgazdaságnak egyéb­ként Magyarországon nem hoaz- szu lejáratú, 30—35 éves, hanem rövidebb lejáratú, 4 — 5 éves hi­telekre van szüksége. 1926. március 12. Növekedik a munkanélküliek tömege Csehországban. Prága, március 11. (Cseh Távirati Iroda.) A cseh szlovák köztársaságban a munkanélkü­liek száma január végén 61.800-at tett ki, a decemberi 48.384 fővel szemben. k magyar borpiac hírei. A Borászati Lépők Írja: Az osztrák kereskedelmi szerződés után a ceeh-szlovák kereskedel­mi szerződé# kerül napirendre, melyet junius hő 26-ig valószí­nűleg le kell tárgyalni. Fino­mabb boraink számára ez is egy piacot fog jelenteni A piac va­lamivel éiénkebb, de inkább bessz tendencia a kényszereladá­sok miatt. Egy-két tzámotevőbb tétel gazdát cserélt a múlt hé­ten és a vidéken a tavaszi mun­kálatokkal kapcsolatban a fo­gyasztás emelkedett. — Újfehértón 25—50 literes tételek házi fogyasztásokra kel­nek el 10'5 kokos borok 5000 K.-ért liierenkiat 110 kereske­delmi tétel, 10 4—11’4 fokos, 3600 koronáért ment el. — Kecskeméten kb. 300 lxl. bort adtak el, 10—13 fokosakat, 3000—6000 K. s árbsn. — Tállyán a termelők kínála­ta nagy é# az u. n. parasztbo- rokat, melyek gyenge minőségű­ek, 2000 koronáért is eladnak a kisgazdák. Urasági áru 3000— 3500 K. HÍMEK- Eger, 1926 március 12 — Március I5. i ünnepély a ciszter­cieknél. A Ciszterci Rand egri Szt. Bernét gimnáziumának Vit- kovics-önképzóköre 1926. márc, 14. én díszközgyűlés keretében ünnepli a márciusi gondolatot, melyre az érdeklődőket szívesen látják. Behajtási eljárást foganatosítanak a késedelmes adófizetőkkel szemben. A folyó év első negyedére ese­dékes adót február 15 ig kellett befizetni, még pedig a föld é# házadét járulékaivá! együtt a folyó évi kivetés szerint, b többi egyenes időt a tavalyi kivetés arányában. Akik adófizetési kö­telezettségüknek eddig eleget nem tettek, azok ellen behajtási eljárást foganatosítanak. A vá­rosi adóhivatal még mindig el­fogadja a késedelmes befizeté­seket. Ssját érdekében cselekszik az adózó, ha adóhátralékát ki­egyenlíti, annál is inkább, mert a 6%-os behajtási költséget meg­takarítja. Edvi Illés Aladár és Edviné Karádi Etelka mükiállítása az egri Kaszinó­ban az utóbbi idők egyik leg­nagyobb művészeti eseménye városunkban. Á műkiállítás kö­zönsége, Eger műértő intelli­genciája, lelkesedéssel beszél a mesteri alkotásokról. Tegnap dr. Szmrecsányi Lajos egri ér­sek is meglátogatta a kiállítást Szmrecsányi Miklós ny. min. tanácsos társaságában. Az Egri Keresztény Iparoskor Műkedvelőinek Köre. A Keresztény Iparoskor elönyősan iemerí mű- kedvelőinak derék gárdája a napokban egyesületbe tömörült. Az iparos műkedvelők a Ke­resztény Ipsroskör kebelén beiül Műkedvelő Kört alsbí ottek,mely­nek elnöke Lanther János, a Keresztény Iparoskor tevékeny vezetője. Az új egye§ület husvét után Htrezeg Ferenc «Ezredes» c. darabjában lép a nagyközön­ség elé. Apátián Székelyek. Az Egri If­júsági Levente Egyesület ifjú­sága március idusának előesté­jén hozza színre az »Apátián Székelyek* o. színművet. Az elő­adás iránt városszerte oly nagy az érdeklődés, hogy bizonyára telt ház fogja jutalmazni derék levente ifjaink buzgalmát. Folyó hó 13-án délután fél 6 órakor diák-előadáB, melyen a közép­iskolák, a helyőrség és leventék vesznek részt. Belépő dij 5 ezer korona. A 14-i előadásra jegyek még kaphatók Diviaczky Gyula üzletében. Az Egri PoTgári Dalkör f. bó 12-én, pénteken este 8 órakor próbái tart, melyre az összes tagok pontos megjelenését ezúton kéri a karnagy. Az »Egri Dalkör* ma pénteken d. u. 6 óra; or fontos próbát tart. Az összes működő tagok pontos megjelenését kéri az Elnökség. Anna-bál nagyböjtben. A miskolci színházban néhány nap előtt volt ez Anna bál cimü romsn : titeus daljáték bemutatója. Az ! előadásra egyik közeli faluból egy földmivesifjakbél ős leányok­ból álló, mintegy harmincöttagu társaság is bagyalogolt abban a hitben, hogy valódi Anna-bál tsrtatik s rogyásig lehet táncol­ni. Mikor a színház személyzete felvilágosította őket tévedésük­ről, csalódottan foglaltak helyet a karzaton, de az előadás folya­mán kibékültek a helyzettel e színház után elégedetten bandu­koltak haza. * Egar és Környéke Kalauz, dr. Szmrecsányi Miklós szerkeszté­sében 11000 koronáért kapható | az Egri Keresztény Sajtőazövat- 1 kezet Könyvkereskedésében. 3 * Budapesti tenyészállat és mező­gazdasági gépkiállításra (március 19—21-ig) téláron való utazásra jogosító igazolványok előjegyez- hetőfc a Menetjegyirodában, Ag­rár Takarékpénztár rt.-nál. * Uránia. Ma csak egy napig 6 és 8 órai kezdettel: «Férjek és szeretők» tanulságos vígjáték haladó ős megállapodott házasok számára, főszerepekben Lewis Stone és Florence Vidor. Az elő­adás bevezetését képezi egy két felvonásos burleszk. * A «Vampir* porezivőgép a legideálisabban elkészített szer­kezetű porszívó, nemcsak azért, mert bárki játszi könnyedséggel kezelheti; hanem, mert mindazon előnyöket kihasználja, amelyet más rendszerű gépeknél nem vettek figyelembe. A készüléket díjtalanul bemutatja és kedvező fizetési feliétellel eladja Lusztig Sándor. Telefon 30. Tájékoztatásul. A Franck Henrik és Fiai R.-T. körlevelet küldött szét, amelyben hivatkozik arra, hogy a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara választott bírósága 16.856/1925. számú ítéletében kimondotta, hogy az a kereskedő, aki üzle­tében «Franck kávét» kérő vevő­jének más gyártmányú árut szol­gáltat ki, a tisztességtelen ver­senyről szőlő törvénybe ütköző cselekményt követ el. Azonkívül cikkek jelentek meg egyse lapokban, amelyek ezen ítéletet ismertetve azt mondják, hogy a Kamara szerint tisztes­ségtelen versenyt képez, ha a kereskedő a kívánt árú helyett, pld. Franck kávé helyett más árút szolgáltat ki. E körlevél és a kérdéses cik­kek azonban csonkán, a leglé­nyegesebb rész elhagyásával is­mertetik az ítéletet a ezért szük­ségesnek tartjuk olvasóközönsé­günk figyelmét a kővetkezőkre felhívni: A választott bíróságnak 16856/ 1925. számú Ítélete, melyre a kör­levél hivatkozik, a következőleg szól: «ítélet: a Kamarai választott bíróság végrehajtás terhével kötelezi alperest: 1. annak az abbanhagyására, hogy a Franck kávét kérő vevőnek más árút szolgáltasson ki anélkül, hogy a vevőt erre a körülményre figyelmeztetné, továbbá 2. hogy 2.000.000 korona költségmeg­térítést a Kamara pénztárába és 2.000.000 korona perköltséget felperes­nek ügyvédje kezéhez 15 nap alatt fizessen. Indokolás: 1. A választott biróság a feleknek egymáséval nem ellenkező előadása alapján a következő tényállást állapította meg: Alperes az üzletében Franck kávét kérő vevőjének más gyártmányú pót­kávét szolgáltatott ki, anélkül, hogy a vevőt erre figyelmeztette volna, hogy a kiszolgáltatott árú nem Franck kávé II. stb.» Ebből látható, hogy a válasz­tott biróság nem azt mondotta ki a tisztességtelen versenyről szőlő törvénybe ütközőnek, ha a kereskedő üzletében Franck kávét kérő vevőnek más -gyárt­mányú árút, tehát oly kávépőt- iékot szolgáltat ki, amely nem Franck Henrik ős Fiai Rt. gyárt­mánya, hanem azt, ha a kereskedő ezt úgy tette meg, hogy nem mon­dotta meg vevőjének. E szerint tehát egyáltalán nem tiltja és nem kifogásolja azt, hogy a kereskedő a pld. Franck-kávét kérő felnek ne ajánljon és ne adjon el más gyártmányt.

Next

/
Thumbnails
Contents