Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-03-07 / 54. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 7. Ingatlanforgalom Egerben 1926 február hó l.-töl. Tímár Mózes és neje tisztviselőtelep! kertes házát (383 négyszögöl) megvette Lieszkovszky István és neje 14S millió koronáért. — Eollarits Jaksbné sz. Farkas Katalin hajduhegyi külsőségeit (340 négyszögöl) megvette Takács Jőzsefné sz. Trajtler Györgyike 10 millió koronáért. — özv. Kovács Istvánná sz. Vass Julianna hajdűhegyi pincéjét (10 négyszögöl) megvette Majoros László és neje Fodor Borbála 6 millióért. — Bárdos Sándor és neje sz. Kelemen Szidónia ráchegyi külsőségét (918 négyszögöl) megvetteNagy Gáborné sz. Csirke Mária 24 millió koronáért. — Bőhm Károly C«ákány-u. 8. sz. házát (57 négyszögöl) megvette Zelenák Ödön és neje sz. Tassy Gizella 23 millió koronáért. — Horváth József Szűz u. 3. sz. házát (18 négyszögöl) megvette Kása Lajos 13 millióért. — Özv. Turkovich Jőzsefné Baktai út 9 sz. házát (276 négyszögöl) megvette Szathmáry Lásziő és neje Pérő Mária 245 millió koronáért. — Eger várostól 164 négyszögöl házhelyet vett Hartman István és neje sz. Horváth Erzsébet 125 ezer koronáért. — Eger várostól 152 négyszögöl házhelyet vett Kormos Bernét és neje egy millió és ötszázezer koronáért. — Légman Lenke Ver- bőczy-utca 2. sz. házát (106 négyszögöl) megvette Tschürtz Frigyes és neje Toronkövy Margit 150 millió koronáért. — Székácsi József éa neje sz. IpBCi Erzsébet menházutcai kertjét (506 négyszögöl) megvette Karkus Já nőmé sz. Ipac* Teréz 4 millióért.-- özv. Hay Miksáné és Hay Imrénő Arany János utca 9. sz. házát (153 négyszögöl) megvette Kiss Endre ős Czillinger Irén 300 millió koronáért. — Mrakemes Béla és neje Mák Krisztina Felnémeti úti házát (59 négyszögöl) megvette özv. Darkő Istvánná sz. Szűcs Butter Rozéi 55 millió koronáért. — Besznyák Mihályné, Basznyák Lajos és András tiha- méri pincéjét megvette Kormos Sándorné Besznyák Szidi 5 millió koronáért. A Károly-csapatkereszt és a katonai szolgálati id6 igazolása. Miután a megszűnt 60. gyalogezred pót zászlóaljának irattára 1918 ban, az összeomlás alkalmával Kútien- bergben (Csehország) maradt, az ezrednél volt iratok pedig ugyanakkor — Csehországból vissza- jövet — elkallódtak; a szolgálati időt, a Károly^ csapatkeresztre való jogosultságot, előjegyzések hiányában csak úgy lehet igazolni, ha sz illetők bajtársi nyilatkozatokat (lehetőleg tisztektől) szereznek be, melyek alapján az alispáni hivatal (Eger, Vásártér 16.) az igazolványt hivatalosan kiállítja. — A megszűnt 6. közös huszárezred irattára teljesen megvan. — A volt 10. honvédgyalogezred kötelékéből származó egyének minden hasonló ügyben a borsodvármegyei alispáni hivatalhoz fordulhatnak Miskolcra. Géphlmzőtanfolyam Kompolton. Kompolton f. hő 2.-án kezdődött a gépbimzőianfolyam 22 tanulóval. A tanfolyam a föidmivelés- ügyi minisztérium támogatásával indult meg nagy érdeklődés mellett. Klebelsberg gróf, a kulturpolitikus Pályafutását a miniszterelnökségen kezdte s kivételes képességei hamarosan az osztályta- nácsosi raDgba emelték. Rövid pár év múlva már közigazgatási bíró s harminckilenoéveB korában a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. Itt érzi magát igazán elemében s nem a szive vágyának, de politikai vezére hívó szavának engedelmeskedik, mikor a háború alatt a miniszterelnökségi államtitkár kivételesen díszes pozició- jával cseréli fel kultuszminisz- teriumi hivatalszobáját. Telnek az évek s a kormányzó bizalma a belügyminiszteri székbe szólítja Klebelsberg grófot, aki az elvek emberének kötslescégtudá- sával tölti be nehéz uj állását. Mihelyt azonban teheti, az óriási politikai hatalommal járó belügyi tárcát odahagyja a közfelfogás szerint másodrendű jelentőséggel bíró kultusztárcáért. Ez a tárca aztán az ö személyén át egy-kettőre megnő s elsőrendű fontosságot nyer a közvélemény szemében is. Honvédelmi minisztériumnak tekinti s ilyennek állítja be a köztudatba is Klebelsberg gróf a kultusztárcát. Korszakalkotó reformjainak alapgondolata: a művelődés nemzetvédő és nemzetfejlesztő erejébe vetett rendíthetetlen hit • ennek a hitnek világánál nagyszerű koncepciók szántanak át hazájáért élő lelkén. Emberfölötti munkát végez s alig három éves kultuszminiszterségének eredményeként a magyar törvénykönyvben s a magyar civilizációban fölbecsülhe- tetien horderejű uj alkotások sorakoznak. Egy a népek versenyében lemaradt s ma ádáz szomszédaival szemben egyedül kulturfölényére támaszkodó, jobb sorsra érdemes nemzet fö felé igyekvésének megannyi mérföldkövei. Mutatóul ezekből egy párat. Méltó hajlékhoz juttatja s a takarékosak és kicsioyhitűek ostromával szemben újból és újból megvédelmezi a száműzött Ferenc József és Erzsébet egyetemeket. Ha a szintén meggyötört Németország egyetlenegyet sem adott föl 23 egyeteméből, a magyar nemzetnek is önmagával szemben való kötelessége megvédelmezni a maga négy univerzitását, hiszen a magyar nemzet nem akar végleg berendezkedni a trianoni határok szűkre szabott életlehetőségei között. Tudományos gyűjteményeink számára az úgynevezett Gyüj- teményegyetem formájában új szervezetet, a művelt nyugattól tanúim vágyó ifjúságunk szine- java számára külföldön itt is, ott is, tudományos intézeteket teremt. A magyar királyi testőrség bécti palotáját magyar ifjak számára nevelő intézetül szerzi meg s magyar házról gondoskodik a berlini egyetem mellett is, sőt római történelmi intézetünket is sikerül megmentenie. Intenzív tevékenysége felébreszti a nyugat nyugodtan alvó lelkiismeratét s a francia és olasz kormányok Klebelsberg grófnak ösztöndíjakat bocsájta- nak rendelkezésére, hogy magyar ifjakat küldhessen francia és olasz főiskolákra is. Mindezek mellett azonban középiskoláink fejlesztése és korszerű reformja sen kerüli el Klebelsberg gróf figyelmét. Világos felismerésével az élet követelő igényeinek, új típusú középiskolát teremt: a reálgimnáziumot, melyben külföldi mintára a modern nyelvek elsajátítására nyújt alkalmat a gazdasági küzdelemre fegyverkező ifjúságnak. Ugyanakkor azonban a szellemi rövidlátás pergőtüzével szemben megvédelmezi s régi jogaiba visszahelyezi a humanisztikus gimnáziumot s továbbra is fenntartja a reáliskolát. A tanítóképzést is fejleszteni iparkodik s színvonalának emelése érdekében egy évvel meghosszabbítja a tanítóképzés idejét. Az ép lélek számára ép testet akar lakóhelyűi. Testnevelési tör vényt alkot tehát s az ifjúság testedzésének előmozdítására azóta is különös gondot fordít. A népoktatás előbbrevitelét pedig egyenesen legégetőbb feladatai közé sorozza. Népiskoláink űj tanítási terve, a külterületi iskolák szervezése, száz meg száz uj tanyai iskola létesítése, (mely utóbbi intézkedés fölhe- csülhetetlen jelentőségéről alig két hét előtt vezető cikkben emlékez att meg az Egri Népújság) megannyi ékesen szóló bizonysága annak a ténynek, hogy Klebelsberg gróf teljesen átérzi s érdeme szerint méltatja a szoros értelemben vett népnevelés históriai jelentőségét. Helyszűke miatt még csak egyházpolitikájáról álljotf itt nehány sző. E tekintetben talán nehéz volna a Klebelsberg gróf által követett irány (jellemzésére alkalmasabb körülményre hivatkozni, mint arra a tényre, hogy alig pár nap előtt rontott neki újból ádáz dühvei a magyarországi szabadkőművesek még mindig megjelenő napilapja. Azt lobban- totta szemére a miniszternek, bogy túlontúl sokat költ az "egyházak segélyezésére. Eger nem Bizánc s e sorok írójának szótárából hiányzónak a hízelgés jelzői. A fentebbi adatok azonban köztudomású tények. Egyszersmind beszédes tények. Balog. Egernek „közkórháza“ van. Az Irgalmasrend egri férfikórházának örvendetes fejlődése — Ingyen orvosi rendelés a szegény betegek részére. — Látogatás az újonnan berendezett „női osztályfőn. — P Babinszky Nárcisz egri perjel áldozatos munkájának köszönhetők a naov eredmények. Hétfőn, március 8-án lesz az ünnepe istenes szent Jánosnak, a betegápolő Irgalmasrend nagynevű alapítójának. Az irgalma- soknak, vagy amint Egerben hívják őket; mizerebnek, hagyományos templomi búcsúja ez a nép. Istenes szent Jánosnak Egerben élő fiai a templomi bú- c<űrj kívül az idén úgy ünnepük meg szent alapítójuknak napját, hogy az ő nyomdokain haladva, ezen a napon kezdik meg minden rászoruló szegény beteg embertársuk részére az ingyen orvosi rendelést és ugyanezen a Ci pón nyitják meg a most beállított ás teljesen űj felszerelésekkel ellátott női osztályt it. A miniszter, mint már jelentettük, az Irgalmasrend egri férfi kórházát nyilvános jelleggel ruházta fel. Ez azt jelenti, hogy most már az országos be tegspolési alap terhére is vehető fel beteg a kórházba és most már uaincUnki felvehető a kórházba, illetve a betegek felvétele teljesen a vizsgálatot teljesítő orvosra van bízva. Szóval elmondhatjuk, hogy Babinszky Nárcisz egri irgalmasrendi házfőnök hosszas fáradozásai által elértük azt, hogy városunk kultúrája ismét emelkedett, mert Egerben az irgalmasok férfibór- házánek nyilvános jelleggel való felruházása által most már közkórház is van. Az Egri Népújság munkatársa tegnap P. Babinszky Nárcisz psrjel és dr. Horváth Géza főorvos szives kalauzolása mellett megtekintett* az újjá alakult kórházat és tapasztalatairól az alábbiakban számol be: Az impozáns kórházi épület bejáratánál, ahol a városi hangulatot és környezet szépségét Cáak a bagolyvárra emlékeztető és omladozó, roskadezó BinétT ház rontja, nagy űj tábla hirdeti, hogy a kimondottan szegény betegek részére vasár- és ünnepnap kivételével, mindennap ingyen orvosi rendelés van, még pedig délelőtt 8—9 óráig ideg- és kedélybetegek részére. Rendelő főorvos: dr. Gremsptr- ger Károly. 9—lö-ig bel-, bőrés gyermekbetegek részére. Rendelő főorvos : dr. Csekkel Ferenc. 9—10-ig nőgyógyászati betegek részére. Rendelő főorvos: dr. Magyar Árpád. 10—11-ig sebészeti betegek részére. Rendelő főorvos: dr. Horváth Géza. Betegek látogatása délután 2—4-ig. Az ingyen orvosi rendelésnél természetesen csak a rendeléa ingyenes, a gyógyszereket maga a beteg köteles ba- szerezni. Bonn a magasföldszinti folyosón mindenütt meglepő csín és tisztaság. Mintha megújult volna ez egész kórház ezután a rengeteg pusztítás, rombolás és különféle anyagi kár után, molyát a háború végén, főleg pedig a kommunizmus alatt szenvedett. A folyosó első része nagy váró helyiség. Az első jobboldali ajtó dr. Horváth Géza híres Röntgen- laboratóriucaának a bejárata. A második ajtón át orvosi rendelőbe jutunk, melyet sebészet és nőgyógyászat részére rendeztek bs igen nagy áldozattal, a modern orvod tudomány minden eszközével. Egy másik rendelő a belgyógyászati és ideggyógyászati vizsgálatokra szolgáló legújabb műszerekkel szinte bámulatba ejti a szemlélőt. Innen a fóleg női betegek részére berendezett külön szobába megyünk. Paplan, sezlon, szőnyeg, minden űj és elegáns. Ugyanígy a fürdőszobák, ahonnan egy teljesen fehérfalű nagyobb kórterembe
