Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-03 / 50. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona,. Eger, 1926. március 3. szerda XLTIí évf 50. sz Előfizetési díj postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKUS NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Háttérből. A frankügy rendőrségi pót- nyomozását ismeretlenségbe bur­kolózó állítólag jóakaró valakik ellátják névtelen levelekkel. A beárulásnak ily jeles termékei alapján természetasen a nyomozó hatóságnak ki kell terjesztenie munkáját abban az irányban is, hogy a bevádolt személyek tény­leg terhelbetók-e a titokzatos feljelentésben foglalt vádakkal. A szomorú jelentőségű bűn­ügyben, melynek politikai kiak­názása ép most folyik a nem­zetgyűlés színe előtt, 8hol a túlzó baloldali ellenzék bőséges alkal­mat nyer még egyszer és utol­jára, hogy a mende-mondák és elhintett híresztelések vádanya­gát felmelegítie és perrendi bi­zonyítékokkal meg nem erősít­hető gyanúsításaiknak homályos célzásokkal való alátámasztását megkíséreljék, a büntetőjogi el­járás kiegészítő részében még mindig fordulatok következnek be. Nem mintha érdekeseknek, vagy jelentőségteljeseknek mu­tatkoznának ezek az újabb moz­zanatok, hanem azért, mert el­választhatatlan tőlük az a poli­tikai célzatosság, mely körülönti őket sokat sejtető kommentárral, mégsem lehet azok felett sző nélkül napirendre térni. Az egyik névtelen levél azt tudatja a rendőrséggel, hogy gróf Teleki Pál volt magyar mi­niszterelnök állítólag levelet irt a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tárnak, mely — ugyancsak a feljelentő szerint — lombardi- rozta volna a Tűzhely Bank 150 ezer frankos letétjét. Most aztán erről folyik a nyomozás és újabb kihallgatások követ­keznek. Közben gróf Károlyi Imrét, a közismert nyílt leveleiről neve­zetes, mint ő mondta magáról: a napi politikától távol álló fér­fiút is kihallgatták, aki tudva­lévőén a mások fogságszeuve- dése alatt nyugodtan alvó poli­tikusra tett célzásával Teleki Pál grófot is belevegyítette a bonyo­dalmakba, miután a volt kor- % mányelnök és világhírű tudós belépett abba a pártba, amely­nek vezére Bethlen István grőf, akii viszont nem sikerült Károlyi Imre grófnak a kormány éléről az első számú nyílt levéllel el- i mozdítani. A sikertelenség után a grőf most grőf Teleki Pálra szórja gyanúsításait. Azt állította a rendőrség előtt, hogy neki ok­irati bizonyítéka van arról, hogy Teleki Windischgraetz herceget a Térképészeti Intézet főtisztvi­selőjével a pénzhamisítás meg­beszélésére hozta össze, — ámde ezt a rejtélyes okirati bizonyí­tékot nem mutathatja fel, mert erre nem kapott felhatalmazást. Közérdekű kérdés, hogy vájjon kitől vár Károlyi grőf felhatal­mazást, hiszen mint magánem­bernek hivatali titoktartás alól felmentést várnia nem kell. Saj­nálatos, hogy ez a homályos, célzatos kijelentés a felületesen gondolkodók, könuyenhivők és i főieg könnyen izgulók lelkében ! SMMKtV&few-tOKiK, *J-CV®** «-.MM» itt-ott talán az a képtelen felte­vés villanhat meg, mintha a grőf az általa szükségesnek vélt felhatalmazást a legmagasabb közjogi méltóság viselőjétől vár­ná. Ebből ismét a leglehetetle­nebb kombinációkat ‘hozza ki a csapongó fantázia. Mindezekre való tekintettel valóban nem in­dokolatlan a kérdés, hogy váj­jon miért aem kért a nagy is­meretlentől Károlyi gróf előbb engedőimet, mielőtt megint bedo­bott a közhangulatba egy olyan feltevést, mely nemcsak Teleki grófra, hanem magára Károlyi Imre grófra is, ő reá talán még visszahatőbban, kellemetlen, mert bünpalá8tolást jelenthet. A »nincs felhatalmazásom« nem lehef kibúvó, tessék vallani! M. S. Kormánypárti és fajvédő beszédek a frank-vitában. Herczegh Béla és Eckhardt Tibor felszólalásai. Budapest, március 2. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Áttértek a frankvitáre, amely­nek első szónoka Herczegh Béla kormánypárti képviselő. Bejelenti, hogy sem a kor­mánynak, sem az országnak nincs semmi titkolni valója. A frankügyben minden párt ér­deke csak az lehet, hogy az igazság kiderüljön. / Esztergályos János: Nagy kí­mélettel ! Herczegh Béla: Sok mindent meg lehet érteni és meg lehet bocsátani ebben a szomorú ügy­ben, de az események tudatos elferdítését nem. Elképzelhetet­len, hogy a kormány, amely olyan intenziven dolgozott és dolgozik sz ország talpraállításáért, egy ilyen együgyü pénzhamisítási bűnügyben bármilyen szerepet vállalt volna. Nádosy volt az, aki hivatalos színezetet adott a bűncselekménynek. Nádosy ki nevezésével nem jártak ei köny- nyelműen, mert Vázsonyi Vilmos is azt mondja róla, hogy meg­bízható és jő tisztviselő volt. Ha a kormány követett volna el hibákat, akkor a felelősség meg- | állapítható volna. Azonban két­ségtelenül megállapíttatott, hogy a kormány azonnal intézkedett és Nádosyt letartóztatta, amikor az első gyanu-okok felmerültek. Á frank-ügyet ostobának, káros­nak és elítélendőnek tartja. A kor­mány megtett mindent az ország érdekének szem előtt tartásával. A kormány politikai felelősségét tehát nem lehet megállapítani. Az eltussolásről pedig sző sem lehet. Mert amikor a bűnösök bűnössége megállapíttatott, a kormány a legszigorúbban járt el velük szemben. Áttért ezután a Térképészeti Hivatal alkalmazottainak sze­replésére. Ezeket a hazafias cé­lok hangoztatása mellett az té­vesztette meg, hogy Nádosy Im­rét mint az egész ügy hazafias vezetőjét tüntette fel Windisch­graetz. A kisebbségi vélemény külön fejezetében foglalkozik a szokol-hamisítással és azt han­goztatja, hogy a kormány ebben az ügyben is mulasztást köve­tett el. A bizottság azonban a szokol-hamisitás és a frankügy között semmiféle kapcsolatot nem látott. Bármi volt is a cél­juk a fraukhamisítőknak, a ha­zafias célt elfogadni nem lehet. Mert az igazságot bűnös utón szolgálni képtelenség. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Eckhardt Tibor szólal fel ezu­tán : A fajvédők álláspontja a frankhamiaítási bűnügy kipat­tanása óta a mai napig válto­zatlan volt és változatlan is lesz. Pártjuknak felfogása három té­telben összegezhető. Először: Minden bűnös la- koljon. Másodszor: Saját erőnkből kell rendet terem­teni a saját országunkban. Harmadszor: Az országra nagy csapást jelentő frank ügyet az ország nyűt ügyé­nek kell tekintenünk és szi­gorú figyelembe vételével a párt-politikától mentesen likvidálnunk kell. Mert párt-érdekeknek a nem­zet egyetemes érdekeit elhotná- lyositaniok nem szabad. Eckhardt megállapításait a kor­mánypárton hely ailéssel fogadták. Eckhardt ezután áttér megálla­pításainak részleteire. Amikor azt mondotta, hogy lakóijának a bűnösök, ezt azokra érti, akik' a frankhamisítást elkövették. La­kóijának, mert szembe kerültek a törvénnyel. A maga részéről nyugodtan látja sorsukat a bí­róság kezében letéve. De lakói­jának azért is, mert szembe ke­rültek az erkölcsökkel. Láttuk az összeomlás idején, amikor a nagyhatalmak a legkülönbözőbb ígéretekkel vettek le bennünket lábunkról. Amikor aztán kezük­be adtuk magunkat, akkor ru- túl kijátszottak bennünket. Meg kell állapítanunk, hogy most, amikor néhány magyar em­ber ugyanarra az útra té­vedt, amelyen egyes nagy­hatalmak már régóta ha­ladtak, akkor ezeknek a nagyhatalmaknak nincs oly erős joguk a felháborodásra. megalakult az Északmagyar­országi Idegenforgalmi Szövetség. Miskolcról jelentik : A népjó­léti és kereskedelmi kormányok képviselőinek, a budapesti ide­genforgalmi érdekeltségek ki­küldöttjeinek, valamint a belyi hatóságok és testületek vezetői­nek jelenlétében tartotta meg alakuló ülését szombaton dél­előtt a miskolci Kereskedelmi és

Next

/
Thumbnails
Contents