Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-08 / 5. szám

Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. január 8. péntek. XL3II évf. 5 sa Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Ideges rángatózás fut végig most napjában több­ször is újból és újból a magyar társadalmon. A frankhamisítás hirtelen kipattanó szenzációját mély megdöbbenéssel vette tu­domásul a közvélemény s a ter­mészetszerűen titokban folyó nyomozás váratlan és lesújtó eredményei komoran felhőzik a közel jövö perspektiváját. Mikor minden idegszálunk legnagyobb erőfeszítésével kellene munkál­kodnunk, durván beletenyerel becsületes törekvéseinkbe egy szörnyű incidens. Ezzel a ténnyel szemben most már mégis itt az ideje annak, hogy napokon át tartó vonaglás után ismét megtalálja lélekjelen­létét a csonkaország társadalma. A bűnűgy szálainak kibogozása az illetékes tényezők kezébe van letéve s a jogállam apparátusa kifogástalanul fogja elvégezni munkáját. Rendőrségünk sem a kötelességtudásből, sem a szak­értelemből nem szorul reá idegen leckére, bíróságunk hivatása ma­gaslatán áll. Kideríteni a tény­állást s megtorolni a bűnt az ő kötelességük. Hagyjuk Őket nyu­godtan munkálkodni. A herceg és a főkapitány ma­guk felelnek tetteikért. A nem­zetnek ehhez az ügyhöz semmi köze sincsen. Még ha érte tör­tént volna is, ami történt, akkor sem volna felelősségre vonható. Mert ugyan ki tehetne róla, ha akadna egy-két elkeseredett em­ber, ki a megfontolt, békés mun­kálkodás nyújtotta kilátásokkal be nem érve, a történelem sze­kerét dőrén kitervelt kalandos kísérlettel visszafordítani pró­bálná ?! Kétségtelenül merőben egyéni akciónak volna tekint­hető az ilyen próbálkozás és csak saját egyéni sorsát pecsé­telné meg vele a megtévedt ra­jongó. Hagyjuk tehát sorsára a her­ceget s a főkapitányt meg a többieket. És hagyjuk dolgozni azokat, akiknek e kínos ügy­ben eljárni hivatali kötelességük. A magyar törvény súlyos bün­tetést szab a pénzhamisítóra s nem tesz külömbséget a tekintet­ben, vájjon hazai vagy idegen pénzt hamisít-e a tettes. Win­dischgra^tz és társai bűnhődni fognak, ez természetes és rend­ben levő dolog. A magyar sajtő leghangosabb része tehát, a libe­rális balszárny, nyitott ajtót dönget, amikor erélyesen köve teli azt, ami anélkül is megtör­ténnék. Nagyon tévedne viszont a gyűlölettől tajtékzó tábor, ha el tudná magával hitetni, hogy a francia nemzet iránti hódo­lattól való haldoklása fejében a osonkaországnak akár kor­mánya, akár legitimista, sőt akár csak fajvédő tábora ellen is or- gyilkot fog kovácsolhatni a naiv herceg balul sikerült vállalko­zásából. A frankhamisítás ügyének újabb fejleményei. Ulain Ferenc hazajött Olaszországból. — Ellentétek Nádosy tőkapitány és a herceg vallomása között. — A vizsgálóbíró kihirdette Windischgraetz herceg előtt a letartóztatásáról szóló végzést. — A detektívek tovább kutatnak. Budapest, január 7. MTI. A külügyi éa igazságügyi minisz­tériumban a tanácskozások reg­gel Vsakor kezdődtek éa llúO-\g tartottak. Sztrache főügyész be­számolt a nyomozás állásáról és a tanácskozáson megbeszélték a további teendőket. Kedden délben Windisgraetz herceget halgatták ki, később került a sor Nádosy Imre ki- kallgatására. A kettőjük vallo­mása között lényeges eltérés van. Nádosynak nincs tudomása sok dologról. Vallomása ellsntmond azzal a vallomással, amit Win- dischgraetz tett, bár mind a két vallomás beismerést tartalmaz. Ennek alapján szükségessé vált az ellentétes részletek meg- világositására, — hogy a rendőrség a nyomozást új Irányba terelje. Ulain Ferenc dr. nemzetgyű­lési képviselő hetek óta Olasz­országban tartózkodott, ahonnan szerdán kora reggel érkezett viseza Budapestre. Első útja az ügyészségre vezetett. A titkár közölte vele, hogy a főügyész a külügyi és igazságügyi minisz tóriumba ment tanácskozni. Ulain erre visszament a fo­lyosóra, ahol felelt az újságírók kérdéseire: Csak azért jöttem el, mondot­ta, hogy bejelentsem Budapestre való visszaérkezésemet. Semmit sem tudok arról, hogy francia, vagy más külföldi detektívek ke­restek, figyeltek, vagy pláne ül­döztek volna Olaszországban. Önként jöttem vissza, ahogy megtudtam, bogy a frankhamisí­tásban nekem is bizonyos szere­pet imputálnak. Ezután megjelent a folyosón Erdély Sándor dr. volt ország­gyűlési képviselő ügyvéd és en­gedélyt kért, hogy beszélgethes­sen Nádosy Imrével. Az enge­délyt meg is kapta, mire Nádosyt levezették a fogház felügyelő ügyészének szobájába és ott ta­lálkozott Erdély Sándorral. A beszélgetés után Erdély az Egri Népújság munkatársá­nak kijelentette, hogy nem mint védő kereste fel Nádosyt. Be­szélgettünk a fogházban, mon­dotta, de a frankhamisítás ügyé­ről Nádosy semmit sem mondott, illetve én nem kérdeztem és Ná­dosy nem hozta szóba az ügyet. Halász Lajos helyettes fő­ügyész is megjelent Sztrache Gusztáv főügyésznél, aki zárt ajtók mögött hosszabb tárgya­lást folytatott vele. A detektívek szerdán egész reggel kint jár­tak a városban és a kapott pa­rancs szerint azokon a helyeken tartottak ügyeletet és azok után a személyek után kutattak, akik­nek a neve benne szerepel ab­ban a tisztában, amely tegnap az igazságügyi minisztérium tár­gyalásának tárgya volt. Budapest, január 7. MTI. A A vizsgálóbíró ma délben hir­dette ki Windischgraetz herceg előtt a letartóztatásra vonat­kozó végzést. Windischgraetzet Sztrache főügyész újból kihal- gatta. Tegnap Kovács Gáspárt halgatták ki, aki az ügyre vo­natkozólag mindent tagadott és azt vallotta, hogy a herceg va­luta ügyeibe már évek óta nem volt bekapcsolódása. Rába ezzel szemben teljes beismerő vallo­mást tett. A pénzügyi kormányzat fölfogása a frankhamisítás ügyéről. Budapest, január hó 7. Az Egri Népújság tudósítója föl­kereste Búd János pénzügymi­nisztert, aki azonban kijelentette hogy nem kíván nyilatkozni, de a vele való beszélgetés alapján és különböző gazdasági puliti- kusok észrevétele szerint a pénz­ügyi kormány felfogása a kö­vetkező : Ilyen bűncselekmény nem ren­dítheti meg az ország pénzügyi konszolidációjának szilárd alap­jait. A föld-hitelintézőtek si­keres kölcsönjegyzésével fog­lalkozik a külföld, mely szerint a magyar kormánynak csak gratulálni lehet a hitelakció hatalmas sikeréhez. Tehát a kül­föld figyelme inkább kölcsönünk jő jegyzése felé fordul és ez is bizonyltja, hogy csak közönséges bűncselek­ménynek tekintik a frankhami­sítást, ami nem lehet nagy ha­tással az ország pénzügyi vi­szonyaira. Az ország és a pénz­ügyi konszolidáció szempontjá­ból a külföldi kölcsönjegyzés egy olyan eredmény, amelyet nem befolyásolhat egy közönsé­ges bűncselekmény. A kormány kötelessége kíméletlenül eljárni az ilyen bűncselekmény előké­szítőivel szemben. Ez az ország­nak is érdeke. Adóügyi naptár. Január 14. Értékpapír for­galmiadé lerovása. Csekkilleték befizetése. Az alkalmazottak nyugdíjilletékének beszolgálta­tása. Január 15. Alkalmazottak ke- kereseti adójának elszámolása a munkaadók által. Alkalmazottak 1925. évi illetményei után a nyug- tabólyegilleték lerovása. Fény- üzési ádő befizetése. Vagyon- váltság földek I. negyedi ha­szonbérének fizetése. Általános forgalmi adő bevallás benyújtá­sa az adót negyedenként kész-

Next

/
Thumbnails
Contents