Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-26 / 46. szám

2 EGRI NÉP DJB AC* Városi közgyűlés. E hó 27-én, szombaton délután négy órai kezdettel a város kép­viselőtestülete rendea közgyűlést tart, melynek tárgyiorozata tizen­hat pontból áll. A tárgysoroza­ton szerepelnek a következő ügyek is: A létszámcsökkentés végre­hajtásira kiküldött bizottság jelentése. A tanács az 1926 évi ház­tartási kövezetvám és hegyőrbér költségvetéseket bemutatja. A városi tisztviselők és al­kalmazottak státusba való soro­zása. Nagy László és társai husipa- rosok kérik, hogy a nem hús- iparosok által birt husospiaci boltok felmondassanak, kizárólag husiparosoknak adassanak bérbe. Az Egri Városfejlesztő R. T. kérelme fürdőkörnyékének ren­dezése iránt. Az Egri Városfejlesztő R. T. kérvénye a vízvezetéki kölcsön­ből 2 milliárd korona ideiglenes kölcsön folyósítása iránt. Előterjesztés a langyosvizü források a a vízvezeték táplálá­sára fúrandó artézi kutak bizto­sítása céljából védterület enge­délyezése iránt. P. Oslay Oavald szent Ferenc rendi házfőnök kérelme segé­lyezés, s az Otthon és kolostor előtt park és út létesítése iránt. Az egri Ipartestület, az egri építőmunkások s az egri Kér. Szocialista szakszervezet kérelme a város területén szándékolt és a vízvezetéki építkezéseknél helybeli építőiparosok és mun­kások alkalmazása tárgyában. Az 1922. évi községi köz­munka számadás. Mennyit ér pénzben egy jó feleség ? A La Vie Gatoliqueban olvas­suk, hogy egy newyorki mező- gazdasági újság azt a [különös és igazán amerikai kérdést adta fel olvasóinak, hogy jő pénzben mennyit őr a feleség az ó férjé­nek ? A rengeteg válasz közül igen érdekes az egyik előfizető­nek alábbi felelete : «Házaséletem 30 éve alatt 235.425 adag ételt készítettem, 33.100 kenyoret, 2930 kalácsot és 7960 pástétomot sütöttem, 1550 üveg gyümölcskonzervet főztem be, 7660 szárnyast öltem, 5450 font vajat köpülíem és összesen 36,461 órát töltöttem tisztogatás­sal, mosással és takarítással. Munkámat 113 485 dollárra (mint­egy 8 milliárd magyar korona. Szerk ) értékelem, de egy dollárt sem kaptam érte. Mégis szere­tem az uramat és gyermekeimet és egy pillanatig sem haboznám, hogy érettük mindezt a munkát még egyszer elölről elkezdjem.« Egy állítólagos Szamuelli Spanyolországba akarta csempészni a hamis ezerfrankosokat. Hitrben] élfogták. — A francia megbízottak Károlyi Imre gróf kihallgatását kérik. Budapest. A Budapesten időző francia megbízottakat élénk iz­galomba hozta az a jelentés, amely arról számolt be, hogy Hier francia fürdővárosban el­fogtak egy Szamuelli Adolf nevű embert, akinél 80 darab hamis szer frankost találtak. Az elfo­gott ember vallomása szerint Spanyolországba kellett volna vinnie a magyar frankhamisitők megbízásából a hamis pénzeket. N«Mi A franciák azt hiszik, hogy ha az elfogott tényleg magyar em­ber és a írankhamisitőkhoz tar­tozott, úgy a bemondott név csak álnév lehet. — A francia megbízottak ma kérik az ügyész­ségtől Károlyi Imre kihallgatá­sát arra vonatkozóan, hogy «Aki nyugodtan tud aludni, amikor a többiek fogságban vannak» című nyílt levele kire céloz ? Nyár előtt nem várható az állami nyugdíjasok helyzetének javítása. Beftjezték a nyugdíjasok összeírását. — Nincs kialakult terv a segítés mérvére. Budapestről írják : Az állami nyugdíjasok és özvegyek hely­zetének közeli megjavítását £a kormány már a miniszterelnök múltkori genfi útja után tervbe vette s ily értelemben informál­ták a közönséget is. Azóta hosz- szű idő Ült el s úgy a polgári, mint a katonai nyugdíjasokjjszer- vezeteik utján sürgstték a ren­dezést. Beavatott helyről most azt jelentik, hogy hivatalos rész­ről teljes mértékben átérzik azt a különösen nehéz helyzetet, amelybe a régi, vagyis 1915. ju lius 1 - je előtt nyugdíjazottak, kerültek a ennek megfelelően a kérdés megoldásának előkészíté­se folyamatban van s azt a leg­sürgősebben meg is oldják. Te­kintettel azonban arra, hogy az előkészítő munkálat, amely egy­maga közel 70 embert foglalkoz­tatott, csak most nyert befejezést, alig lehet remélni, hogy a nyár előtt a nyugdíjak felemelése meg­történjék. — A mostani genfi tárgyalá­son a kormány elsősorban adat­gyűjtésének eredményét mutatja be, amely alapján kétségtelen, hogy a másfélbilliót kitevő nyug- díjterheket csak a népszövetség hozzájárulásával lehet emelni. A nyugdíjterheknek több mint hatodrésze a menekültekre esik, ami pénzügyi szempontból igen jelentős tehertétel. Amennyiben a genfi tárgyalások után ked­vező eredmények mutatkoznak, úgy a szanálási tilalmak meg­szüntetésén kívül is bizonyos mértékű emelés valószínű. Általában az a helyzet, hogy kialakult terv a rendezésre néz­ve nincsen, s az adatgyűjtések­kel csak az első lépés történt meg, a jövő még teljesen bizony­talan. Azok a hírek, amelyek szerint a kérdés megoldása egy külön kölcsön formájában tör­ténnék, mindenesetre koraiak s ma még valószínűtlenek. Min­denesetre a súlypont a kormány genfi tárgyalásain van s ettől is eltekintve, az ügy végleges ren­dezése még több hónapot vess igénybe, bármily irányban tör­ténik meg a döntés. Végűi tény az is, hogy hivatalos részről megvan a szándék aziránt, hogy a nyugdíjasok kétféle elbírálá­sából előálló anomáliákat a le­hetőséghez képest mielőbb or­vosolják. Borforgalom. A Borászati Lapok február 25. i száma egyebek között a következőket írja : A csend tovább tart a bor­piacon, dacára annak, hogy a szőlőmunkálatok már két hete megkezdődtek. Sajnos, egyálta­lában ne sí abban az iramban és mértékben, ahogyan egy fejlődő mezőgazdasági ág munkálatai folynak. Az elkeseredés éppen ezért eléggé nagy. Bizonyosfoku re­ménység továbbra is az osztrák kereskedelmi egyesség, amit nyo­mon fog követni a csehszlovák is, de ezek még mindig nem té­nyek és a reményből nem lehet megművelni a szőlőt. A február hőnap mindennek dacéra jobb volt a januárinál de semaaiesetre sem megfelelő. A tavaszi munkálatok és főleg a nagyobbmér vü építkezési ké­szülődések a belső fogyasztást remélhetőleg növelni fogják, úgy hogy bizonyos kedvezőbb elő­jeleket nem szabad eltitkolnunk. Az állami intézkedések késnek még ma is és megsürgatésük szinte hetenkint történt az érde­keltségek részéről. Jelentésünket jövő héten fog­juk újból az egész országból öiszegyüjt.ve közölni. Múlt jelen­tésünk óta változás nincsen az árakban. 1926. február 26. Bécsben egy schillingért házat adnak. Érdekes tervvel akarják Bécs­ben megoldani a lak&skrizist. Észrevették a jő bécsiek, hogy a lakáshiányon nem segít a rekvirálás, nem segít az állami támogatás, ezt egyedül csak egy amerikai trükkel lehet megol­dani. Az amerikai trükk pedig a következő: Túl az Atlanti Óceánon már régóta szokásban van az a kü­lönös önéletbiztositási forma, hogy egész tömeg ember — mondjuk százezer — összeáll egy szabad egyesületbe és köl­csönösen kötelezik magukat, hogy bármelyik tag halálakor a többiek valamennyien fizetnek egy dollárt, ami a dollárok ha­zájában nem valami nagy ősz- szeg. Ilyen módon természetesen azok a boldogok, illetőleg azok hozzátartozói, akik előbb halnak meg, {nagyobb összegeket kap­nak, a sokáig élőknek pedig megvan az a boldogsága, hogy leróhatják életük adóját, mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az ilyen egyesüle­tek száma mindjobban szaporo­dik, ami azt mutatja, hogy mű­ködésükkel társadalmi szerepet töltenek be. A bécsi terv most már az, hogy összehozzanak százezer egyént, akik vállalkoznak arra, hogy havonta egy schillinget fizetnek és ezt a kötelezettségü­ket például 20 éven át hűsége­sen teljesítik. Az igy egy hó­napban összegyűlt összeg éppen négy családi ház felépítésére elegendő, egy évben tehát negy­vennyolc tag költözhet be a ta­gok között sorsolás utján kiosz­tott házába. Húsz éven át ilyen módon, majdnem ezer család kap házat havi egy schillingért. És a töb­biek ? — Ja — mondja a bécsi polgár — »Pech ist Pech«. Az fí. N. panaszkönyve. Tekintetes Szerkesztőség! Ismerve a kutyák iránti ro- konszenvüket, tisztelettel felhí­vom b. figyelmüket az alábbiakra! Teljes fél6sztendőn át nemjvolt Egerben ebzárlat, míg előbb va­lósággal egymásba folytak az ebzárlati korszakok. Talán nem tévedek, ha az Önök erélyes fellépésének is tulajdonítom, hogy az illetékes tényezők ezt az adózó polgárság zaklatására ki­válóan alkalmas ügyet a leg­utóbbi félesztendőben különös körültekintéssel kezelték. Elvégre a kutya nemcsak a hűség jel­képe, de nálunk, kisembereknél, egyszersmind feltétlenül meg­bízható házőrző is. Megbecsüljük tehát s gyermekeinket a derék háziállat megbecsülésére nevel­jük.

Next

/
Thumbnails
Contents