Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-18 / 39. szám
Eger, 1926 február 18. csütörtök. XLIII évf. 39 sz. Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A nyugdíjasok ügye egyik égető kérdése a magyar politikának. Nem otoda tehát, ha sok sző esik rőla. A sajtót, melynek e kérdés felszínen tartása minden esetre hazafias és szociális kötelessége, igaztalanul illetik némely túlbuzgó huligánok azzal a váddal, hogy önös érdekből, puszta hangulatkeltés céljából karolja fel a magyar állam elöregedett szolgáinak ügyét. Elvégre a hivatása magaslatán álló napi sajtó nem azt vállalja feladatául, hogy a társadalmi bajokat s az ezek nyomán itt-ott mutatkozó elégedetlenséget agyonhallgatva, a hízelgés szóvirágaiból kössön a hatalomnak naponta rózsacsokrot. A napi sajtó tartozik az országnak és a saját becsületének a bajok ősziote feltárásával, hogy hasábjairól az illetékesek kellően felismerhessék a társadalom kóros tüneményeit s módjukban legyen felkutatni az enyhítés eszközeit. Nem csekély részben épen a napisajtó érdeme, hogy nyugdíjasaink ügye nem fulladt bele a politikai tülekedések mocsarába, s a csonka ország nem kevésbé súlyos egyéb feladatai között is kellő figyelemben részesül. Újabban kőt irányban történik próbálkozás a kérdés megnyugtató megoldására. Az első gondolat az volna, hogy azon nyugdíjasok nyugdíj terhei, akik a jelenleg megszállás alatt lévő területeken teljesítettek legutoljára szolgálatot, s onnan [a megszálló hatalmak ellenséges magatartása következtében voltak kénytelenek elmenekülni, az úgynevezett utódállamokra hárittassanak át. Kormányunk e gondolat keresztülvitele érdekében tárgyalásokba is bocsátkozott az u. n. utódállamokkal, amelyek közül azonban, sajnos, csak Ausztria tanúsított kívánságunkkal szemben eleddig megértést. Remélni lehet azonban, hogy a Népszövetség, melyhez kormányunk a többi szomszédok elutasító magatartásával szemben folyamodni szándékozik, jóindulatú megfontolás tárgyává teendi javaslatunkat s f a méltányosság legalább részben I leendő megvalósítására lehetséges lesz módot találni. Persze a frankügy nyomon támadt atmoszféra nem látszanék a legalkalmasabbnak e kérdés népszövetségi tárgyalására s ez a megfontolás esetleg újabb halasztásnak lesz okozója. A nyugdíjkérdés másik megoldásának tengelye az a gondolat volna, hogy a nyugdíjasok és rokkantak eltartásával járó Budapest, február 17. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V, 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések során köszönetét mond a képviselőknek, hogy az árvízkárosultak javára adakoztak. Majd áttérnek az iskolajavaslatok tárgyalására. Vasady-Balogh György az első felszólaló. A magyar erőnek a kutforrása a magyar kultúra, azért kell ezt fejleszteni és ápolni. Örömmel üdvözli a javaslatától, mely ezt a célt akarja megvalósítani. Nyíltan állást foglal a felekezeti iskolák mellett A felekezeti iskolák megérdemlik, hogy támogassuk őket, mert ezek az iskolák sohasem fordítottak hátat a nemzeti eszméknek. Arra kéri a kultuszminisztert, hogy minél több felekezeti iskolát létesítsen. Azokban legerősebb a tanügyi ellenőrzés is. Ezután Kiss Menyhért beszél: Kéri, hogy ez a törvény ne csak ígéret legyen, hanem végre is hajtsák. A kultúra az egyetlen fegyver, amellyel vissza tudjuk szerezni elvesztett határainkat. A javaslat még nem felel meg minden kívánságnak, még is elfogadja, mert az nagy haladást jelent. Hangoztatja, hogy a javaslattal egyidejűleg a tanítók helyzetén is segíteni kell. Sürgeti a tanítók szolgálati pragmatikáját. Mivel több szónok nincs, elnök az ülést bezárja. Klsbeisgbsrg Kunó gróf kultusz- miniszter válaszol a felszólalásokra. Megállapítja, hogy az ellenzéknek számottevő része elfogadta a javaslatot. Azokat akik ellene foglaltak állást, az általános poterhek bizonyos mértékig a későbbi nemzedékre hárittassanak át s így a nyugdíjak és rokkantellátási díjak, az adóterhek alatt roskadozó jelenlegi generáció újabb megterhelése nélkül, az egyéb körülmények által indokolt mértékig legyenek fölemel- hetők. Erről a gondolatról ugyané helyen holnap. Dr. Gy. T. litikai bizalmatlanság vezette. A szociáldemokratáknak azt válaszolja hogy a felekezeti iskolákat részesítette előnyben mert ott érvényesül legjobban a keresztény nemzeti világnézet. — Az állami iskolákban is van hitoktatás, de ott mint tantárgyat kezelik. Olyan vidékeken, ahol nagyobb csapatokban élnek együtt egyvallácu emberek és hol a felekezeti viszály nincs meg, ott nemcsak a hittanórákon, ganem egyéb tantárgyaknál is érvényesíteni kell a hitvallásos szempontokat. — Épen a szociáldemokrata párt nem beszélhet a politikamentes kultúrpolitikáról, mert ha nem azonosítható is össze a párt a kommunizmussal elvileg, mégis igazolták a kommunizmus alatt, hogy milyen az ö iskolájuk. A szociáldemokrata párt most is foglalkozik az iskolából kikerült ifjúság oktatásával s igen sokat visz be az ő egyoldalú politikai felfogásából. Hangsúlyozza a miniszter, hogy az iskolák, amelyeket most építenek, végleges és jó iskolák lesznek. A felekezeteknek segítségére lesz, hogy uj iskolákat létesíthessenek. Végül megköszönte a nemzetgyűlésnek, hogy a javaslatot fokozódó kritika mellett engedte át. (Taps a kormánypárton.) — A nemzetgyűlés ezután általánosságban elfogadta a javaslatot. BffifflffiafiggMflflffllBIMBaBMHHBIBMMMMBSI Vázsonyi támadói szabadlábon. Nem volt náluk revolver. Budapest. MTI. Február hő 17-én az Uj Nemzedék Írja: Vázsonyi két inzultálóját valószínűleg még a mai napon szabadlábra helyezik. A főkapitányságon arról folyik a tárgyalás, hogy könnyű testi sértés, vagy utcai botrány bűntettében vonják őket felelősségre. Ma délelőtt kihallgatták a főkapitányságon Vázsonyi Vilmos soffőrjőt, aki elmondotta, hogy az inzultálók egyikénél sem volt revolver. Csupán bottal és ököllel támadtak Vázsonyira. Jelentős forgalmi könnyitések lesznek a május 15-én életbelépő menetrendben. A május 15-én életbelépő menetrendi változás kapcsán a Budapest—Miskolc—Sátoraljaújhely fővonalon jelentős forgalmi köny- nyitések lesznek, melyekből a legkiemelkedőbb esemény egy újabb gyorsvonatpár beállítása. Az egyik vonat déli 1 óra 50 perckor indúl Budapestről. Ellenvonata délután 5 óra 10 perckor érkezik Budapestre. Az új gyorsvonat úgy menet, mint jövet igen kedvező csatlakozást kap Egsr felé is, valamint a Bécsből Budapestre érkező 3. számú gyorsvonathoz is van csatlakozás. A felhozott közlekedési zavarok miatt uj vonatpárokat állítanak be az Eger—Putnok s Hatvan—Salgótarján vonalakon, amelyek a Miskolc—Szerencs— Debreceni közlekedési újítások mintájára már most a mellékvonalak forgalmát is [népesebbekké teszik. A Budapest—Vámosgyörk— Gyöngyös vonalon ugyancsak egy uj vonatpárt állítanak be a vasúti forgalomba. Az uj menetrendi tervezet a napokban már elkészül és hivatalosan is megjelenik. Pásztói Hírlap címen Pásztőn új hetilap indult meg a hő közepén Mátrai Sándor felelős szerkesztésében. Az új sajtóorgánum a háború és forradalmak nyomán előállott társadalmi bajok leküzdéséért igyekszik munkálkodni. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« A hitvallásos iskolák dicsérete. A nemzetgyűlés ülése.
