Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-02-16 / 37. szám

1926. február 16. EGRI NÉPÚJSÁG 3 lampionszerű papír-gömb füzé­rekkel duzített táncterem víg- ságíól lüktető kavarodásában Munkatársunk a jelmezeseket az érkezés sorrendjében jegyezte fel: Répa Böziike (pipacs), Magyar Irén (sárga rózsa), Bodnár Er­zsébet (hollandi parasztlány), Saáry Gyula (indus rajab), So­mogyi János(Mephiszto), Scwartz Margit és Schwartz Giziké (Pi- erette), Holzreiter Jolán (udvari bolond), Benedek Margit (spa­nyol bikaviador), Pruzsinszky Irén (rózsaszín Pierette), László András (egri parasztlegény) Schrank Gusztáv (sárga pillangó) Nagy Rőzsika (piros ördög), Horváth Giziké (a pénz), Aszta­los böske (ibolya), Pogonyi Juci (szaloncukor), Kusner Erzsiké (narßncs PU rette), Tut chányi Ica (tulipán), Pók Pannika (sárga Pierette), Király Rőzsika (fehér Pierette), Varga Rózsika (susz­ter inas,), Szlama Kató (bohóc), Alexovica Gyuláné (botanikus), Semperger Panci és Hadobás Rózsi (szaloncukor), Bőgős Ica (kék Pierette), Szabó Manci (fe­kete Pierette), Szabó Bözsi (sárga Pierette), Csathő Rőzsika (vad- gesztenye), Csathő Penci (fuk- szia), Morvay Valér (sárga pil­langó), Hamza Ica (az éjkirály­nője), Gulyás Margarőt (rózsa­szín puder-pamacs), Juhász Manci (vadrózsa), Bobko Giziké (do­mino) Pethö György (szoknyás ördög), SaáryHerrain(Rákóci ap.) Nyireő Jolánka (bohóc), Magda Lajosné (bohóc), Herbály Lajos né (ördög), Magda Lajos (X ur), Nyári Kálmán (ő török), Balog Mancika (fagyöngy), Bamberg Irma (kolumbina), Bamberg Ica (krampusz), Hugh Sándorné (pú­derpamacs), Lovag Gyuláné (Jim- mi, a jassz), Koperták Bözsika (Pierette), Leisten Marosa (orosz táncosnő). A jelmez-versenyben az első dí]atCsath<5 Rózsi nyerte. A jelmezes táncestély, amelyet Eger város társadalmi életének több kitűnősége is megtisztelt megjelenésével, a reggeli órák­ban a hangulat tetőfokán ért véget. A körültekintő, ügyes rendezés a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikert könyvelheti el. A kairói mezőgazdasági kiállítás épületeit tűzvész hamvasztotta el. hírek ■— Eger, 1926 február 16 — Statisztika a pletykáról. Ez a cím kissé hihetetlenül hangzik. Még nem akadt olyan merész tudós, aki a pletykáról statisztikát készített volna. Az Egri Népújság statisztikai láz­ban vergődő munkatársa meg­kísérelte a lehetetlent. S a kis­városi pletykáról statisztikát ál­lított össze. Éppen ezért gondo­san kerülte a kávénénikéket, az állandóan mások baját firtató asszonyokat, az eleven újságot mímelő férfiakat, úgyszintén az éles nyelvű kislányokat is. Tud­niillik a pletyka szempontjából ők nem veszedelmesek, mert a nyakukban van a pletyka csen­gője és az ember őket jó mesz- szire elkerülheti. A mi agilis munkatársunk a megbízható elemekkel kísérle­tezett. Két titoktartő diszkrét férfiúval, kebelbarátaival, egy asszony ismerősével s egy tisz­teletreméltó úrral, akik becsü­letszó mellett csikarták ki csap­dát állító munkatársunk »intim dolgait.« A két diszkrét férfiú­val közölt csemegét egy év alatt 31 férfitől, 16 asszonytól, 2 lány­tól tudta meg, mint érdekes új­ságot. Az asszony-ismerős révén 29 kávénénike, 18 asszony, 14 leány és csak 9 férfi jutott a »tit­kok« birtokába. A tiszteletre méltó űr csupán két családnál suttogta el a hét pecsétes híreket. De a két család révén szét terjedt az egész vá­roskában. Végül mind a négyen esküvel bizonyították, hogy munkatársunk titkait megőriz­ték. Munkatársunk még egy utólsó próbát tett. Legjobb ba­rátjának megvallotta, hogy feje fölött összecsaptak a hullámok és a városkából, mivel sikkasz­tott, menekülni kénytelen. A jő barát égre-földre fogadkozott, hogy segít neki a szökésben és* hallgatni fog, mint a sírbolt. Két óra leforgása alatt munka­társunk fölött mindenki elnézett az utcán és a jő barát egy hé­tig nem mert mutatkozni előtte. Azóta munkatársunk hallgatag és szófukar és megírta, hogy a plstyka fészke a nagyképűek lelkében rejtőzik. Cikra. Az Emaricana kulturdélutánja. Vasárnap délután 6 órakor zsúfolásig megtelt a ferencesek Kulturházának díszesfehérterme. Eger katholikus intelligenciája valóban találkozót adott egy­másnak az Emericana kultur- déluíánján. Trak Gáza polgármester, a corporatio Agria öregura, meg­nyitó beszédében a szabadkőmí- ves páholyoknak a katholicizmus ellen intézett harcáról, majd az állam és egyház dualizmusáról értekezett. Mély gondolatai nagy hatást keltettek. Gulyás József joghallgató, az Agria aprődja, Sajó Sándor: «Az utolsó magyar» c. költeményét szavalta el izzó átőrzéssel. Szabő-Jilek Béla jog­hallgató, 8prőd, Cholnoky Márta meleg hangulatú, finoman cii- szolt verseiből olvasott fel né­hányat, egyre növekvő tetszés mellett. Kapor ^Elemér joghall­gató, apród, pompás 'magyar dalokat énekelt i[Bonda Ernő kollégája zongorakiséretével. — Dr. Búzásné Vratarics Klára három költeményt mondott el, páratlan előadó képességgel, a gondolat és hangulat hullá­mainak finom érzékeltetésével. Mécs Lászlónak, a rab FelvP dék pap-költőjének, »Ballada^a szépségről« c. verse szinte ex­tázisba ejtette a hallgatóságot. Aki verseket így tud elmondani, az kivételes 'előadóművészeinek boldog birtokosa. A legegyszerűbb eszközökkel, letompitott hangon, póz nélkül, ilyen hatást elérni: kikristályo­sodott művészet. P. Böle Kornél dominikánus atya tapsvihar őa lelkes éljen­zés között lépett az előadói emel­vényre. Az aranyszegélyes zöld diákiapka »kitünően állt« fehér reverendájához. Átható, csengő hangja szivek a legmélyebb fene­kén is visszhangra talált: A kereszténység magasztos fel­adatát csüggedés és lanyhulás nélkül kell szolgálnunk. Az egy­ház dicső múltja, az elért ered­mények, a feladat szépsége, a beteg világ óhaja, -Jézus királyi szava, mind azt mondják, amit szent Péter apostol : »Aki benne hisz, nem szégyenül ’meg.« Ez Egri Katholikus Legényagylet jelmezes táncestélye. Az Egri Katholikus Legény- egylet f. hő 14-én, vasárnap, este Vs 10 órai kezdettel tartotta meg jelmezes táncestélyét, mely nem­csak tarkaságában, hanem im­pozáns méreteiben is egyike volt a farsangi bálok kimagasló eseményeinek. A báli zenekar­ral az élén ‘/a 10 órakor vonult fel a jókedvű, színesen csillogó karnevál-had, melynek szebbnél- szebb, ízléses jelmezei tündöklő forgatagban olvadtak össze a Vasárnap érkezett Budapestre a távirat arról, hogy a kairói mezőgazdasági kiállítás épületei tűzvésznek estek áldozatűl. A kiállítást január 20-án akarták megnyitni, igy azonban a meg­nyitást elhalasztják. Itt említjük meg, hogy a kiállításon Magyar- ország is réaztvesz és a magyar kiküldöttek a múlt csütörtökön indultak el élükön Mayer János földmivelősügyi miniszterrel Bu­dapestről Kairóba. Járási értekezlet. Az egri járás jegyzői kara f. hő 18-án, ked­den, délelőtt a vármegyeházán dr. Szabó Gyula főszolgabíró elnöklete alatt járási értekezle­tet tart. Rendezik a hadirokkantak, árvák és özvegyek illetményeit. A hadi­rokkantak, hadi árvák és özve­gyek illetményeinek rendezése végett a miniszteri rendelet meg­felelő pontjainak értelmében a járási főszolgabíróktól felhívás ment ki Hevesmegye községei hez. A felhívás szerint a község­házán mindenütt jegyzőkönybe foglalták minden hadi rokkant, özvegy és árva kérését, mert ez év január elsejétől kezdve csak azok részére állapiénak mag illetményeket, akik a miniszteri rendelet szerint előterjesztéssel éltek. A beérkezett jegyzőköny­veket a főszolgabírók most ter­jesztették az alispán elé. * Köszönetnyilvánítás Mindazok­nak, kik felejthetetlen férjem, il­letve apánk temetésén megjele­nésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton fogadják legőszintébb köszönetünket. Özv. Pretóry Béláné és családja. * Uránia. Ma 6 és 8 órakor: «Rejtelmek ájszakája« (A tenger leánya) dráma egy leány életé­ből 6 felvonásban, »óh azok a görlicék* két felvonásos bur- leszk. Holnap: «Tornádó» a ter­mészet és emberi szív vihara. * A világhírű Frerőtűra és ver­senykerékpárok képviselete és raktára Lusztig Sándornál. Ked­vező fizetési feltételek. Irodalom és művészet. Egri művészek sikere a Műcsarnok kiállításán. A most bezárult «Akt-kiállítás» a budapesti Műcsarnokban nem- csas specialitásánál, de úgy ret­rospektiv, mint jelenlegi anyagá­nak kiválóságánál jfogva méltán keltett szenzációt az egész világ művészi köreiben. Az egri vonatkozású művészek közül háromtól találtunk ott ké­peket, melyek mind megfelelően reprezentálták szerzőiket. A régibb mesterek közül Ko­vács Mihálynak «Fürdő nők» cimű nagy vászna [volt az első teremben. Hűvös erdő mélyén folyó patak vizében fürdőző élet­vidám, szép fiatal nők csoportja van a képen, a Kovács Mihály- nál ismert neoklasszikus felfo­gásban megfestve, amint azt az ötvenes évek decens ízlése meg­kívánta. Az új mesterek közülMeilinger Dezsőnek egy nagyobb kettős akjával ős Kövér Gyulának két képével találkozunk a termekben. A Szinnyei-társaság kiadásá­ban megjelenő «Magyar Művé- svet* ben Gerő Ödön foglalkozik részletesebben a kiállítással és cikkében a két utóbbi egri mű­vészre vonatkozólag a követke­zőket írja: Meilinger Dezső nagy képében kőt akt vetekedik egymással. Kendők, drapériák, tükrök, sok buja festék és más tarka szín egy új pompa-festés­nek elemei. — A rokokó és Ve- lenoe már nem hatnak rája, in­kább a hatások aritmetikája ér­vényesül benne. A technikai ügyesség is számítási faktor ezekben az egyenletekben. — Kövér Gyula jszőp elbeszéléseket fest elegáns aktokról; festői ügyességekkel kedveskedik és érdekes ügyességi feladatokat tűz maga elé, hogy megoldja őket. ___________________(E. S.) J Laptttiajdonos; £861 KERESZTÉNY SAiTÓSZÖVETKEZET Kiadó: É4SEK1 LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. Felelős szerkesztő: Kelemen Andor Igazgató: Radii Károly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents