Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-16 / 37. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. február 16 kedd. XLIII evf. 37 sz. Előfizetési di) postai szállítással: •gg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Haller István könyve a keresztény politikáról. A kereszténynek nevezett magyar politikai Irányzat uralmának hetedik esztendejében szükségesnek és időszerűnek tartja a magyar nemzeti érzés tüzében kijegecesedett keresztény szociális irány elevenül bátortollű és ékes szavú apostola, Haller István, hogy a magyar közéletben kavargó eszmék, jelszavak, célkitűzések zajlő áradatában a magyar keresztény társadalom irányítása végett a keresztény politika összes kérdéseit, egy nagyszerű vállalkozásban: a Keresztény Politika Kézikönyv - tórában sorozatban megjelenő művekben megbeszélje s a keresztény világnézetnek a politikai élet számára levonandó következtetéseit mint egy-egy vezércsillagot gyújtsa fel a magyar alkonyba hajló láthatáronHirtelenében nem is tudnánk alkalmasabb embert találni e nehéz feladat megoldására az arénán küzdő politikusok s [a szerkesztőségek öblében dolgozd publicistáink között, mint éppen Haller Istvánt. Több mint húsz éves nyilvános politikai szereplésében kezdettől Jfogva mindig a keresztény eszme harcosa volt, szóval, tollal és tettekkel olyan időkben, amikor ezért nem disz és kitüntetés járt, hanem szánó mosoly és mellőzés. Egyike volt a hamisan értelmezett liberalizmus fénykorszakában a keresztény eszme magvetőinek s hogy ez a mag az októberi forradalom és kommunizmus után kalászba szökkent, ebben nagy^ré- sze van az ő lángra gyűjtő propagandatevékenységének. Azonban a termést már korcsnak véli, a kereszténynek nevezett magyar politika most érő gyümölcsével megtagadja a közösséget s aggódó gonddal veszi kezébe a tollat, hogy a Keresztény Politika Kézikönyvtárában, mint sas-magasan állő messzire látsző szószéken a maga csodálatos megállapításait s intéseit hallassa. Sorra felvonulnak a liberalizmus, a kapitalizmus, a marxizmus eszméi, abban a ruhában, ahogy hirdetői a közvélemény előtt járatják s aztán abban a leplezetlenségben, ahogy az elméleti tudós s a gyakorlati politikus csontig és velőig boncolgatja. Megismerkedünk a közép- osztály, a munkásosztály, a zsidóság helyzetével s égető problémáival. Ezen eszmékre és vitakérdéseikre a keresztény szellemnek mint egy világítótoronynak fénykévéit' vetíti s kimutatja, hogy a keresztény politika jellemvonásai: vallásos, egyetemes, szociális, demokratikus és nemzeti jellege, egyedül képesek az egyének, társadalmi osztályok, fajok ás nemzetek közötti űrt áthidalni, az ellentéteket kiegyenlíteni, de csak akkor, ha ezek a jellemvonások átmennek a közösséget alkotó millió egyeseknek a lelkűidébe s az aktív politikusoknak is nem szégyelt, nem rejtegetett, nem százalékokig megalkuvó meggyőződévé, igazi arculatává lesz. Haller István könyvét el kell olvasnia mindenkinek: barátnak és ellenségnek, megértő telkeknek és közönyöseknek egyaránt; mindenki talál benne valamit, ami felráz, megerősít, gondolkodóba ejt s cselekvésre: a lélek kicserélésére késztet! Dr. Urbán Gusztáv. Tizenhét új tanyai iskola épül Hevesvármegyében. A tanyai nép 80 százaléka nem tud írni-olvasni. 1580 millió korona seyélyt ad az állam az Iskolák építésére. Eger, 1926. február 15. A magyar parlamentben a képviselők halvány érdeklődése mellett folyik a tanyai iskolák szervezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalása. Üres padsorok között folyik az álmos vita. Kit is érdekelne ez, hiszen nem frankügy, nem politikai izgalom, csupán a magyar nemzet jövője, a magyar kultúra fundamentuma ez a javaslat. A magyar vidék annál inkább felfigyel Klebel- sberg Kunó gróf kultuszminiszter korszakalkotó javaslatára, mely uj irányt szab és uj lendületet ad a népművelés felkarolt ügyének. Az Egri Népújság munkatársa fonlosnak tartotta ez alkalomból, hogy megírja olvasó közönségének, mit jelent Hevesvármegyére nézve a tanyai iskolák szervezéséről szőlő törvény. Felkereste tehát Rusztek Károly kir. tanfelügyelőt, aki kérdéseire a következőkben válaszolt : — Hevesvármegye népének 14 százaléka, mintegy 35 ezer lélek, tanyai lakos. Ezek között 5883 a tankötelesek száma. A tanyai tankötelesek oly messze laknak a községi iskoláktól, hogy oda nem járhatnak. A külterületek tanköteleseinek részére 37 tanyai iskolánk van. Ezekbe körülbelül 2500 tanköteles tud bejárni. Legalább 1300 a száma az olyan tanköteleseknek, akik még e tanyai iskoláktól is igen messze laknak és nem tudnak bejárni. Eleinte úgy segítettünk e bajon, thogy a helyi érdekeltségek által befuvaroztattuk a tanköteleseket a távolfekvő iskolákba. A helyi érdekeltségekben nem is hiányzott a jő akarat, de a rósz idő miatt az évnek egy, nagy részében lehetetlen volt a fuvarozás is. Ezért a vármegye közigazgatási bizottsága kimondotta, hogy építeni kell a kültelkeken. A kultuszkormány, illetve a kincstár 50—60 százalékát viseli a költségeknek, ez annyit jelent, hogy egy tanterem és egy tanítói lak felépítéséhez átlag 150 millió koronával járul hozzá. Az állam ezzel azembsn megkívánja, hogy a helyi érdekeltség legalább 2 ezer négyszögöl területet adjon és kőből vagy téglából építtesse fel az iskolát. — Ahol a templom is messze esik, ott úgy építtetjük ezeket a kültelki ’iskolákat, hogy egyut tál imaház is legyen bennük. A kültelki iskolák építésének ügyét eddig 8 községben tárgyaltam le. Tiszafüred 5, Heves 4, Vi- sonta 1, Tarnamőra 2, Tiszaaző- lős 1, Csány 1, Füzesabony 1, Erk 1, Hasznos-ötház-huta 1 kültelki iskolát építtetnek. Ez ugyan osak tizenhét, pedig összesen 20 kültelki iskola kellene, de nem tudunk több központot találni, mely alkalmas lenne építésre.^ — Ezeknek a kültelki iskoláknak felépítésével teljesen rendben lesz vármegyénkben a népoktatás ügye. — Nagy kérdés nyert ezzel megoldást, mert a 85 ezer főnyi kültelki lakosságnak 80 százaléka írástudatlan, mig a belterületeken legfeljebb 1—2 százalék nem tud írni-olvasni. A külterületi iskolaépítéssel párhuzamosan a belterületeken a meglévő iskolákhoz összesen 60 űj tantermet építünk fel. A fentebb említett 17 tanyai iskolára egyébként összesen 1580 millió korona segélyt ad a kultuszminiszter. Az ingójelzálog. A mezőgazdaság pénzügyi nehézségeinek egyik főoka az, hogy az ingatlan vagyon hitelképessége csökkent. Mig azelőtt a földbirtokra a becsérték ötvenhatvan százaléka erejéig lehetett törlesztéses és bekebelezett kölcsönt kapni, ma ez ^az összeg a becsérték tizenöt-husz százalékáig zsugorodott. Lehetne arról vitatkozni, hogy az ingatlan túlságos megterhelésének ez az akadálya a gazda szempontjából tulajdonképen inkább egészséges, mint egészségtelen állapot, az azonban kétségtelen, hogy a mezőgazdaság súlyos pénzügyi zavarainak egyik okozója. És mert alig lehet remélni ezen a téren belátható időn belül lényegesebb változást, természetes és szükséges, hogjf a törvényhozás a gazda számara más hitelalapokat teremtsen és más hitelforrásokat nyisson meg. Különösen a rövidlej áratu hitelek szempontjából fontos ez, amelyek ma váltőhitel néven ismeretesek, alig kaphatók és ha kaphatók, méregdrágák. Olyan kamatterhekkel kapcsolatosak, amilyeneket a [mezőgazdasági üzem, ahol tudvalevőleg egy évben csak egyszer van aratás, meg nem bir. Ez a helyzet és ennek a helyzetnek mérlegelése vezette a kormányt és magát a gazdatárRusztek Károly, Hevosvármegye kir. tanfelügyelője, a vármegyei népoktatás állapotáról.
