Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-13 / 35. szám
Ära 2000, vasárnap 3000 feorona Eger, 1926 február 13 szombat. XLIII évt 35 sz. Előfizetési dij postai szállítással: SQH hóra 40.000; K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP, Főszerkesztő: ür. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Rádió röpítette a csonkacrszágban szerteszét a népjóléti- és munkaügyi miniszter ékes szavait |a szélrózsa mieden irányába, hogy felrázzák szokásos közönyéből a fásult lelkeket. A nagy propagandabeszéd több volt a szokásos hangulatkeltésnél, vagy retorikai szónoklatoknál, meri ez alkalommal olyan bejelentések történtek, amelyeknek visszhangja — már a közlés módja miatt sem — maradhat csonkahazánk határain belül, hanem a levegőtenger hullámain eljutott mindenüvé, ahol magyar szóra re- zonáló lelkek élnek és eszmélnek. Fokozottabb egészségvédelmet ! A közegészségügy a nemzet egészségének ügye, mert a szociálpolitikának legjelentősebb része az egészségügyi politika, mondotta többek között a népjóléti tbiniizier. Nem kevésbé ■zívhszazólő az a megállapítása sem, hogy nemzeti életünknek legégetőbb kérdéas a tüdővész szörnyű pusztítása és a nemi betegség alattomosan romboló réme. Ha élni akarunk a Duna— Tisza közén, éreznünk kell azt a hivatást, hogy a történelem igazságos Istenének még tervei vannak velünk b ezért vigyáznunk kell a legfőbb kincsünkre : az egészségünkre! Ne felejtsük el, \hogy minden bölcső a nemzeté ! Minden munkáskéz a|magyar jövőt“kalapál- ja s minden kicsi koporsó a nemzet vesztesége ! Bár a változó gazdasági viszonyok miatt nem szabad túlsókat követelni, mégis miért volna lehetetlen azon kívánság, hogy a városok társadalma és hatósága gondoskodjék [vízvezetékről, csatornázásról, fürdőkről és útburkolásról ? ! Nemkülönben a falvak értelmiségének és hatóságainak kötelessége, hogy egy felvilágosító pillantást vessenek szegény elhagyott népünk egészségügyére a szellőződen szobákra, a tenyérnyi ablakokra, a kéménytelen tűzhelyekre, a kutak mellé helyezett trágyadombokra, a gödrökben poshadő pocsolyákra! Mindeu egészségügyi felvilágosítómunka, ha példaadással párosul — a nemzet boldogságát viszi előre. A legmodernebb eszköz: a rádió, így lett most a művészi előadások és zenei számok mellett az egészségügyi kultúra legfőbb őrének a szócsöve Jól esett hallani, amikor azt az óhajtását is kifejezte a miniszter, hogy szózata legyen vigasztaló muzsika a messze magyar síkokon vagy hegyek alján nehéz jjviszonyok között hősiesen dolgozó magyar orvosok fülében, akik megértik, hogy a társadalom s a kormány részéről törhetetlen erős akarat hullámai áradnak feléjük 'megkönnyíteni és tovább építeni az ő munkájukat, — a leggyönyörűbb zene pedig az egészségesen született magyar gyermekek százezreinek csilingelő kacagása lesz, a bajtól megóvott férfikarok munkájának ritmusa — s az egészséges magyar vér rohanó vidám áramlása a nemzet testében. Ez a magyar közegészségügy célja s ennek a muzsikának óhajt a népjóléti miniszter a karmestere lenni. Szebb hangokat még nem röpített a magyar rádió a levegő óceánba . . . csak meg kell szívlelni azokat! Dr. Tsmesváry István. »»SMS'S ti i. tm—tf Of Megnyitják a színmagyar falusi nép előtt a tudás kapuját. Petrovácz Gyula kereszténygazdasági párti képviselő beszéde az iskolajavaslatról. Budapest, február 12. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 3/^ 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az összeférhetetlenségi bizottság jelentését terjeszti be Vargha i Gábor ügyében. A bizottság a ; jelen esetben nem állapít meg | összeférhetetlenséget. Ezután át- I térnek a mezőgazdasági népes- j ség érdekeit szolgáló népiskolák \ létesítéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Petrovácz Gyula: Csodálkozik azon, hogy a (szociáldemokraták, akik mindig az iskoláztatást sürgetik, nem szavazzák meg a javaslatot, amely 300 iskola létesítéséről gondoskodik. A szociáldemokratáknak nem kell iskola, mert általa elvesznek a tömegek [számára. (Nagy zaj a baloldalon.) A minisztert örömmel üdvözli a javaslatért, mert megnyitja a szic- magyar falusi nép előtt a tudás kapuját. Nem fél azoktól az aggályoktól, amelyek a szolgáltatandó fuvarokkal szemben hangzottak el. Kéri a minisztert, hogy a tervek elkészítésébe az építészeket is vonja bele. Az iskola egyben templom is legyen a vasárnapi istentiszteletek számára. Szerencsés gondolatnak tartja a napközi otthonnak és az in- ternátusoknak a felállítását. — A javaslatot elfogadja. (Helyeslés és taps a kormánypárton.) Ezután Saly Endre szociáldemokrata beszél. Nem fogadja el a javaslatot. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter válaszol a felszólalásokra : Kijelenti, hogy az építkezéseket építészeknek fogja kiadni és az iskola-fenntartás nem nagyon fogja terhelni az érdekelteket, azért létesítette a kormány az iskola-fenntartó alapot. Ezután Drozdy Győző az iskola-fenntartás mellett szólal fel. A kultúrára adott pénz a leghasznosabb befektetés. Helyteleníti, hogy a kormány a felekezeti iskolákra helyezi a főaulyt. Vállási és erkölcsi iskolát akar, amelyek nem lehetnek sem politikai bonyodalmaknak, sem felekezeti céloknak a melegágyai. Ha jő iskolákat akarunk, akkor jő tanítókról kell gondoskodnunk. Leépít a Pénzintézeti Központ. Budapest, MTI. február 12. A lapok értesülése szerint a Pénzintézeti Központ a megváltozott gazdasági helyzetre való tekintettel nagy leépítést hajt végre, amelynek következménye az, hogy az egész vonalon jelentékeny mértékben apasztani keli a tisztviselők létszámát. 50 milliárd a nemzetgyűlés folyó évi költségvetése. A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága tegnap tárgyalta a nemzetgyűlés f. évi költségvetését. A költségvetés50 250.476,000 koronát állapit meg, amely a tavalyival szemben 9,477,437,000 papirkorona többletet mutat. Ez főképpen a képviselők járandóságainak, a tisztviselők státusrendezésének következménye. A költségvetési összegből főrendiházra 5 milliárd 522,261000 K, a nemzetgyűlésre 40 milliárd 842.032.000 K, a parlamenti őrségre 1 milliárd 063 843 000 K, a nyugdíjasokra pedig 2 milliárd 212.440.000 K esik. A felsőház költségvetésére eredetileg 7 milliárd 710,261,000 papirkoronát irányoztak elő, azonban a bizottság, tekintettel arra, hogy a felsőház megalakulása előreláthatóan csak az 1926 év végére várható, az összeget a tavalyi hitelösszeggel, vagyis 5100 millió koronával irányozták elő. A bizottság a költségvetési, amely pengőárlékre átszámítva kerül a nemzetgyűlés elé, elfogadta. Még mindig viz alatt állnak a földek a Körösök vidékén. A békési alispán januári jelentőse kapcsán a »Körösvidék* adatokat közöl az árvíz jelenlegi állásáról. Az összapadás eddig 140—160 cm. Sok helyen már csak 50—60 cm. mélységű viz boritja az elárasztott területet. A vízből már a bokrok is kiáltanak, az árvizes területeken a MÁV. már helyreállította a rendes forgalmat, csak néhány keskeny vágányú kisvasút üzeme nem teljes még. A házak összeírása még folyik. |Békés és Biharmegye árvizcsapással sújtott területén 555 lakóház dűlt össze, vagy vált teljesen hasznavehetetlenné. Ebbe a számba nincsenek baleváve az elpusztult uradalmi épületek, istállók és egyéb melléképületek. Az olaszliszkai hamis miliósok bűnügyének fötárgyalása. Debrecen, február 12. Az olasz- liaskai hamis milliósok ügyében márciusban tartja meg a fötár- gyalást a debreceni kir. törvényszék.
