Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-12 / 34. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, í 926. február 12 péntek XLIII svf. 34 sz. Előfizetési díj postai szállítássali | POLITIKAI MÄPILÄP. •ob hö« 40.oooiK,t neggedévre 120.000 k. § Főszerkesztő; Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Stux úr ezelőtt egy évvel lépatt érdeklődésünk homlokterébe, mint a malomkoncentráciő egyik vezető hatalmassága. Annak idején mi is megemlékeztünk e kitűnő szervezet kiviteli üzleteiről, melyek itthon a fellegekig emelték a kenyér árát. Ez a tranzakció igen keveset használt a gazdának, aki pénz hiányában rendszerint már ősszel, mikor a nagy- malmok megkezdték bevásárlásaikat, kénytelen volt olcsón elvesztegetni gabonáját. Stux űrék közgazdasági tevékenysége annál többet ártott a fogyasztónak, a kisembernek, aki, ugyancsak pénz hiányában, őszszel csak párheti lisztszükségletét tudta fedezni olcsón, tavasz* tói pedig már jő drágáu kényszerült vásárolni a kenyeret, ősszel olcsón vették, tavasszal drágán adták Stux űr malmai a lisztet. Közben pedig a nemzetközi pénzpiacon felőrlődött a magyar korona is, mert a világ- gazdaság egyre növekvő bizalmatlansággal fogadta az agrár- ország kétes értékű pénzéi, mely- lyei otthon csak százszázalékos reáfizetéssel szerezhető meg a hazai búza. A rohamos dekadenciának korszaka volt ez az idő s azt hittük, sohasem fogunk elfeledkezni a lisztárak tüneményes karrierjéről. Azóta azonban újabb megpróbáltatások ekéje szántott át rajtunk. Stux úrnak ás a gabonafroníon mögötte vitézkedő névtelen hősök nek emlékezetét is elhomályosítja most egy másik liszinábob, ki a nem kevésbé hangzatos Bacher névre hallgat. Bacher Emilnek hívják % úgy emlegetik ezt a jeles közgazdasági férfiút mint ski a terhek alatt roska-’ doző, válságban sorvadó magyar pénzpiacból kerek százharminc milliárdot tudott a közelmúlt napokban kioperálni. Egy kapzsi és vakmerő börzemanöver lebonyolítására .horribilis összegű külföldi kötelezettségeket vállalt s ezeknek nemzetközi hitelünk minden áron való megmentése érdekében, a magyar államkincstár volt kénytelen most eleget tenni. Százmilliárdokba játszott, a szegény ember mindennapi kenyeréből fejedelmi vagyont ha\ rácsolt össze, de az ibolya nemes szerénységével jelent meg az adőkivető bizottság előtt. Kihasználta a bongjunkturát és most megússza a válságot is. •Ügyes ember«, állapította meg a nagystílű lisztmatadorról egyik szocialista képviselő s e sorok írójának leikébe nyilallik a sejtelem, hogy a ravasz Stuxok és ügyes Bacherek léptei nyomán még tömérdek megpróbáltatás fog reázudulni az élhetetlen és kényelemszerető magyarra. Legkivált akkor, ha a maradék magyarság továbbra is áldatlan testvérharcohban forgácsolja el nemesebb feladatok megoldására hivatott energiáit. És akkor, ha esetleg kedvezőtlenül üt ki a termés, újra nekilendül a [drágaság s köz- gazdasági .életünk hullákkal te- leszőrt csataterét zsákmányra éhesen újból birtokába veszi Stux úr. Tar. Az „Abend“ és a „Matin“ cinkosai. Eljárás indul a hivatali titkot «táruló honatya «Ilin. — Rakovszky belügyminiszter Vázsonyi mentelmi jogáról magyarázatot tart Hegymegi-Kiss Pálnak. Budapest, február ÍJ.|A|nem- zelgyülés mai ülését 3/« 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztés ^során bajelentette a Háznak a frank- hamisítási ügybon kiküldött parlamenti bizottságnak átiratát, amely arról értesít, hogy valamelyik képviselő a párisi • Matin* valamint a bicsi» A bend* február 5.-i számában megjelent közleményével kapcsolatban a titkos jellegű tárgyalások tekintetében fennálló titoktartás kötelezettséget megszegte. Minthogy a bizottság a gyanú kérdését maga is tisztázni akarja, a bizottság elnöke átiratában arra kéri az elnökséget, hogy az ügyben indítsa meg az eljárást és erre vonatkozólag tegysn javaslatot a nemzetgyűléshez. Az elnök a házszabályok értelmében azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy utasítsa a mentelmi bizottságot az ügy megvizsgálására. A nemzetgyűlés az elnök javaslatát elfogadja. Az elnök ezután rendre utasítja Farkas Istvánt, mert a keddi ülésen Olaszország belügyi viszonyait olyan módon bírálta { mely a parlamenti nemzetközi illemet sérti. (Nagy zaj a szódat demokratáknál.) Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel: A szociál-demokraták kórusban kiáltják: Mondjon le ! — Lemondani : Esztergályos János : Most fogja a miniszter bejelenteni lemondását. Rakovszky belügyminiszter: A tegnapi ülésen Hegymegi Kiss Pál Vázsonyi mentelmi jogának a megsértését jelentette be. A mentelmi üggyel nem kiván foglalkozni, mert az a bizottság elé tartozik. Hegymegi félreértette szavait, mert úgy értelmezte a védelmet, hogy a belügyminiszter egy képviselőnek csakis kü lön felkérésére áll rendelkezésére. Ez téves értelmezés, mert neki kötelessége az ország minden polgárát megvédeni. Azt is mondotta Hegymegi,,hogy ő mint súlyos vádlott jelent meg a parlamenti bizottság előtt, ö nem mint vádlott, hanem mint tanú jelent meg. Esztergályos János: Még lehet vádlott! Rakovszky: A közvélemény és a nemzetgyűlés lesz hivatva, hogy ítéletet mondjon, ha az egész anyag nyilvánosságra ke rül. Tiszta leikiismerettel áll a bíróság elé. Azt mondotta még Hegymegi, hogy a védelem olyan hamis, mint azok az útlevelek, amelyekkel a frankhamisitók külföldre utaztak. Payer Károly : Az ön minisztersége alatt voltak merényletek. Esztsrgályos János: A csongrádi bombákról bezéljen ! Huszár Dezső: A parlament pincéjét maguk rendezték be! Urbanícs Kálmán . Tisza ős Ná- vay gyiikoeairől beszéljen! Rakovszky Iván belügyminiszter: Minisztersége első idején az j utcán igazoltatták az embereket és merényleteket követtek el... Hosszú kínos munkával sikerült csak a rendet helyreállítani és ha újabb politikai zavarok ezt a helyzetet fel nem dúlják, akkor a rend végleges lett volna. Az ország polgársága bizonyíthatja, hogy megvédése érdekében, megtette a kötelességét. Utánna Hegymegi Kis Pál személyes kérdésben szólal fel: A tények tisztázására a parlamenti bizottság hivatott, az ellenzék csak az igazságot akarja kideríteni. (Felkiáltások a kormánypárton : Ezt akarjuk mi is!) Urbanics: Önök siettették folyton a külföldet. Ezután Baál Gaszton félreértett szavainak megmagyarázása címén kér szőt. Cserly József főleg a tanítók súlyos anyagi helyzetével foglalkozik. A tanítókat nagyon rosszul fizetik. Agyagi gondokkal küzdenek és így nem lehet eredményes munkát várni tőlük. Határozati javaslatot terjeszt elő és abban azt kéri, hogy a községi és felekezeti tanítók fizetését rendezzék úgy, hogy az állami tanítókkal egyenlő legyen. Lovász János : Örömmel üdvözli a javaslatot, mart úgy látja, hogy a javaslat módot nyújt arra, hogy a föidmivee népet,kiemelj ék az elhagyatottságből. A kultuszminiszter iránt bizalommal van. A javaslatot elfogadja. rrT~nirwniwinmif>riiiiiewBBwwnBc 100 korona lesz a 8 filléres levelezőlap ára. A kereskedelmi minisztériumból vett értesülés szerint az új pénznemnek megfelelően 8 fillér értékjelzésű belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt használható levelező lapot hoznak forgalomba. Az új kiadású levelezőlap árát darabonkint 1100 koronában állapították meg, mely összegben a belföldi szállítási díj, a levelezőlap előállítási költsége is benne van. A régi ér- tékjelzésnélküli levelezőlapok további intézkedésig a forgalom- bán maradnak, azokra azonban az eddigi módon a tarifa-díjtételnek megfelelő postabélyeget keli ragasztani.
