Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-02-02 / 26. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Eger város villany szükségletét egy Felnémeten létesítendő új villamos centrálé megépítésével sürgősen biztosítani kell. Ha azonnal nem intézkedünk, Eger város világítás nélkül marad. Eger, 1926. február 1. Három év óta állandóan aggódunk villanyvilágííásunk miatt. Nyílt titok, hogy mind a három Diesel motorunk maholnap felmondja a szolgálatot és Eger város sötétségben marad. Hogy aggodalmaink mennyire helytállók, a legjobban igazolja az a körülmény, hogy már két év óta a harmadik tartalékgép is állandóan üzemben van azért, mert hol az egyik, hol a másik .Diesel-motor minden áldott nap javítás alatt áll. Két lakatos állandóan ezekkel a javításokkal van elfoglalva. Hogy mit jelent ez, az bővebb magyarázatra nem szőrül. Ha valamelyik gépnek elavult fontosabb szerkezete eltörik, akkor a nappali áramot kell huzamosabb időre korlátozni, de ki vagyunk téve annak is, hogyha az éjjeli világításra üzemben lévő két gép közül valamely ik üzemképtelenné válik, akkor egyes városrészek világítás nélkül maradnak. Kétségtelen, hogy a 16 év óta állandóan üzemben lévő'3 Dieselmotor ma már teljesen elavúlt géproncs. A javításokkal ideig- Óráig még elkínlődhatunk, de ki vagyunk téve annak, hogy egy szép napon sötétségben maradunk. Eltekintve mindezektől, a gépek terhelése sajnos már maxi malis. Két év óta az áramfogyasztás az újabb bekapcsolásokkal oly magasra emelkedett, hogy a vízművek szivattyúinak az üzembetartására szükségelt igen tekintélyes motorikus hajtóc-röt alig leszünk képesek ellátni. Es jöjjön egy üzemzavar, akkor a város nemcsak világítás, de víz nélkül is marad. Szakértők véleménye szerint a már teljesen kidolgozott gé peinkkel az üzemet a legjobb esetben csak egy évig leszünk képesek biztosítani. Ily körülmények között elérkezett az idejo, hogy egy új villamos centrálé létesítéséről gondoskodjunk, ha nem akarjuk magunkat kitenni annak, hogy a város világítás nélkül maradjon. Egír [város szempontjából a legkedvezőbb megoldás az új villamos műveket Felnémeten megépíteni az ottani Érseki Äo- szénbánya telepén a bánya gazdag szénmennyiségének a fel használásával. A legkedvezőbb ez a megoldás azért, mert a helyszínén lévő Ő3 tüzelésre szükségelt kőszén a mostani nyersolaj-fűtés költségeinek alig egy negyed részét teszi ki. Ez a megtakarítás évente oly nagy összeget jelent, hogy az új villamos mű vek befektetési költségeit 20—25 év alatt teljesen törlesztené. Eger város szempontjából kívánatos ez a megoldás azért is, mert egri lakosok vannak ott foglalkoztatva, akik keresetüket itt élik fel. Ezen nagyszabású uj vülamostelep létesítése mintegy 10—12 milliárd koronát igényel Ha megvalósítjuk, elláthatjuk Mezőkövesdig, Hevesig, Poroszlóig és Verpelétig az egész vidéket villanyvilágítással. Cselekednünk kell milöbb annál is inkább, mivel az új villamostelep létesítése egy teljes évet igénybe vesz. Ne várjuk be Szombaton délben érkezett Egerbe Schréter Zoltán dr. osz- tálygeolőgus és Zsigmondy Dezső a mélyfúrási vállalat vezető mérnöke, az új melegvizű artézi kút megvizsgálására. Dr. Kát- noky István v. tanácsos, Rin- qelhann Béla villanygyári vezérigazgató ésdr. Pál Endre városi fogalmazó társaságában az állomásról egyenesen az új meleg- forráshoz hajtattak, ahol ekkor a munkások már gummi ruhákba öltözve végezték a fúrás munkálatait. A tudós vondégek rö videsen meggyőződlek róla, hogy az artézi kűtből csaknem 200 ezer köbméter víz folyik el 24 óra alatt. Zsigmondy mérnök kijelentette munku társunk előtt, hogy ehhez hasonló vízbőségű artézi kutat még ő sem látott. A gyöngyöspüspökiben fúrt és nagy vízbőségűnek talált artézi kút pl. nyolcszor, a budapesti városligeti artézi kút pedig huszonötször kevesebb vizet ad, mint az egri. Dr. Schréter Zoltán geológus elmondotta, hogy őt nem lepte meg az eredmény. Szinte biztosra vette, hogy 50 méteren belül vizet találnak. A forrás bősége azonban az ő várakozását is felülmúlta. Az egri artézi kút nagy vízbósége páratlannak és szinte szokatlannak mondható. Igen fontos a dologban az is, hogy sem az uszodákban, ram a fürdőkben nincs apadás az új forrás megnyitása óta. Ez is bi zoDyítja, hogy itt roppant víztömeg van jelen, A hírneves geológus szerint, aki hosszabb ideig tanulmányozta ennek a vidéknek földrétegeit ős az egri melegfcri ásókat, ezt a vizet tulajdonképpen a Bükkhegység gyűjti össze. A Bükkhegységben a csapadék részben bizonyos réseken lefolyik, részben pedig a talajon keresztül leszivárog a föM mélyébe, itt folydogált«ovább, közben a mélyben átmelegszik és alkalmas helyeken, — mint pl. Egernek az uszodák melletti része, — utat tör magának a felszínre. így történik az egri melegvíz feltörése. A vendégeknek nagyon tetszett az a kép. mikor a napfényes déli órák alatt a gyermekeknek egész serege rohama meg azt az árkot, amelyen át az űj artézi kút vize azt az időt, amikor a mostani villanyüzemünk felmondja a szolgálatot. Sajnos sokkal közelebb van, miüt gondoljuk. Polgármesterünk és az illetékes tényezők már tettek lépéseket, hogy ez az égetően sürgős kérdés megvalósítható legyen. Fordúljon a város a kormányhoz a szükséges kölcsönnek engedélyezése, illetve folyósítása ügyében megfelelő olcsóbb kamatteher mellett. Ily fontos beruházásokra a kormány igen tekintélyes összegeket folyósított már eddig is és fog folyósítani ezután is, amire városunk is joggal igényt tarthat. az Eger-patakba folyik. A gyermekek nagy őrömmel szedték a víz által felhozott agyag és homok közűi a ciillámlő pirít- darabokat. Minta aranyat leltek volna, olyan boldogok voltak. Még nagyobb meglepetés volt azonban a vendégek számára a melegvizű egri uszoda. A tudósok saját szemeikkel győződtek meg róla, hogy a kitűnő fürdővíz semmit sem ap*dt. De nem ez lepte meg őket, hanem az, hogy január végén, tél közepén, a fürdőzők vidáman úsznak, lubickolnak a nyílt uszodában. Éppen nők fürödtek. Zsigmondy mérnök azonnal fényképfelvételeket is csinált. Fürdöző hölgyek, január végén, nyílt uszodában. Ezt csak el kell mondani és meg kell mutatni Pestnek. így kol ismét szárnyra az egri víz és az egri nő híre-neve. . . 1 ngatlanforgalom Egerben 1926 január 16-tól. A f. évi január 16-tól Egerben az ingatlanforgalom a következőképpen alakult; Eladó: Székely Hona s társai. Vevő: Deutsch Miksa s neje Deutsch Eleonóra, Dobő-u. 23. sz. ház. 101 négyszögöl. Vételár: 130 millió borona. Eladó: Hevesmegyei Hitelbank. Vevő: Magyary Pál s neje Práff Mária. Övoda-u. pince. 144 négyszcgol.Vételár : 35 millió koroaa. Eladó: Hevesmegyei Hitelbank. Vevő: Agrár Takarékpénztár Rt. Széchenyi u. 5 sz. ház. 337 négyszögöl.Vételár : 725 millió korona. Eladó: HevesmegyeiHitelbank. Vevő : Nagyecséri Kánitz Dezső. Síp-köz 4.sz. ház (Török-köz, kert) 1020 négyszögöl. Vételár: 275 millió korona. Eladó: Pálok Sándor és neje. Vevő: Bánfi György és neje Kovács Juíianna.Verőszala 22. sz. ház. 101 négyszögöl. Vételár: 20 millió korona. Eladó: Szabó Mihály és neje Kovács Anna. Vevő: Pászti Nagy József és neje Sebestyén Mária. Mészhegy, külsőség. 1753 négyszögöl. Vételár: 6 millió korona. Radii Károly. Az egri melegvizü artézi kút vízbösége Eurőpaszerte ritkítja párját. Schréter Zoltán dr. osztálygeológus és Zsigmondy Dezső mérnök, a mélyfúrási vállalat vezetője az új melegforrásról. Eger, február 1. 1926. február 2 Cserkészeti továbbképző tanfolyamok Budapesten. A főiskolai Szent Imre kolte- gium cserkészcsapata Faragó Ede, a Cserkész Szövatsőg ügyvezető elnökének vezetésével ' januártól márciusig terjedő időben a fővárosi cserkésztisztek számára továbbképző tanfolya- mot rendez, A tanfolyamok több száz hallgató részvételével már megkezdődtek s azokon neves cserkészemberek tartanak szik- szerű előadásokat. E tanfolyamoknak a cserkéstisztek pedagógiai irányú továbbképzése a célja s azokon a többek között a következő témák szerepelnek : gyermekpszichológia, honismeret, a játék pedagógiája, önállóságra valő nevelés, sport a sserkészet- ben, a cserkészet és a fiuk szellemi élete, műszaki kiképzés stb. Rádió a rendőrség szolgálatában. A rádió nemcsak a szórakozás céljait szolgálhatja, hanep a gyakorlatban is jő hasznát lehet van ni, mint azt az alábbi hiradás is bizonyítja. Az ausztráliai rendőrséget már 1922-ben felszerelték rádióval. Minden járőrszolgálatra hasz-,, nált motoroskocsi kapott akkor adó és vevőké szülékkel ellátott rádiót Melbourneben. A kísérlet igen jól bevált és most már az egész ausztráliai rendőrségei, nemcsak a városiakat, hanem a legtávolabbi departmentekben levőket is fölszerelik rádióval. A járőrök igy útközben is megtehetik a parancsnoksághoz jelentéseiket, esetleg segítséget is kérhetnek. Hogyan számította ki az Egri Népújság egy olvasója az artézi kút vízbőségét. Lapunk legutóbbi számában már megírtuk, hogy az artézi kút állítólag 189 ezer hektoliter vizet termel. Az Egri Népújság egy olvasója még a víz feltörésének a napján kiszámittotta, hogy körülbelül milyen nagy le hét az artézi kút vízbősége, amit érdekességénél fogva itt közlünk. Olvasónk igy okoskodott, hogy ha a cső 1 Hl-es és a víz egy perc alatt teszi meg 50 méier mélysSgbói az utat, egy perc alatt 50 Hl. a hozassa, egy óra alatt SCG0 Hl ; egy nap alatt 72 ezer Hl; ha a csó két hektoliteres, percenként 50 méteren 2 hektoliter víz tör fel, akkor egy 24 óra alatt 144 ezer Hl. a kút vízbősége, tehát 45 ezer hektó- - litert tévedett, de tévedhetett a tegnapi számítás ie. Ez a laikus számítás élénken illusztrálja, mennyire foglalkoznak az emberek az artézi kűttal, amely ma a legnagyobb szenzáció Egerben.,. Másfélmázsás vaddisznók. A »Debrecen« Írja: Az^'^e vasárnapon a hajduhadhől a A& dásztársaság hajtóvadász rendezett a környéken elszafj?- rodott vaddisznókra A vadá» szerencse kedvezett a hadhá: vadászoknak. Összesen 9 vad disznó került térítőkre. Ebből f drb 150 kg.-on felüli példány volt.
