Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-31 / 25. szám
Előfizetési di) postai szállítással: •gg hóra «0.0001K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Földrengés rázta meg egy év előtt a várost B nyomában mélységes megdöbbenés lett úrrá a lelkűnkön. A recsegő-ropogő házbői ijedten siettünk Isten szabad ege alá menekülni, mivelhogy az nem szakad reánk. Ködös téli napokon, végeláthatatlan éjszakákon azután is, még heteken át, olykor olykor megdördült alattunk a föld s hideg borzadály vette hatalmába tagjainkat. És nem szerettük-e szomorú napokban az otthont, mely reánk szakadással fenyegetett. És nem szerettük a természetet, mely mostoha volt hozzánk s melynek félelmes erejével szemben tehetetlenül állottunk. Ennek a nehéz időnek emléke kisért ma, az évforduló napján, s arcunkról letörli a mosolygást. Elborul a lelkünk, hahogy a kiáltott izgalmakra visszagondolunk. A baljóslatú napokra, midkor szerettünk volna messzire elköltözni az ingó talajú régi városból. A természet azonban épan most nyújt bőséges kárpótlást a városnak a múlt esztendő megpróbáltatásáért. Bőséges sugárban fontja számunkra a kitűnő vizet, mely minden bizonnyal súlyos érték leend Eger népének jövendőjében. A vízhiány egyszersmindenkorra való megszűnését, a járványok egy részének kiküszöbölését, a köztisztaság és egészségügy nagyarányú fejlődését, az ipari tevékenység újabb lehetőségeit jelenti városunk lakossága számára az artézi kút. Kultúrát és kényelmet, hatalmas lépést a fürdőváros létesítéséhez és növekvő idegenforgalmat ígér a bővizű új forrás a ki tudná megmondani, még hány irányban fogj a éreztetni jótékony hatását ?! Ahhoz azonban, hogy valóban hasznát vegyük s hogy a természetdús adománya csakugyan megfelelő módon legyen kiaknázható : ahhoz a város vezető tényezőinek egyetértő, higgadt, zavartalan munkálkodása szükséges. Ehhez pedig a lakosság széles rétegeinek kell segédkezet nyujtaniok, bizalommal és megértéssel támogatván a képviselő- testület komoly elemeit a város fejlődéséért folytatott ügybuzgó tevékenységükben. Ha Eger népe így fog gondolkodni, beszélni és cselekedni, akkor az egri közéletben még itt-otí lappangó izgága elemek számára elkövetkezik a földindulás ideje. A város egyetértő polgársága pedig kemény, határozott léptekkel fog tovább haladni a fejlődés útján egy biztató jövő felé. Balog. Eger város képviselőtestülete ünnepelte a polgármestert és az elöljáróságot. Eger, január 30. A városi képviselőtestület ma délután 4 órakor közgyűlésre ült össze. A képviselőtestületi tagok igen nagy számban jelentek meg. Trak Géza poigármester pontban 4 órakor nyitja meg a közgyűlést: Szívélyesen üdvözli a képviselőtestület tagjait és őszinte örömének ad kifejezést, hogy oly nagy számban jelentek meg és ily nagy érdeklődéit mutatnak a város ügyei iránt. Á mostani történelmi időkben a reánk váró feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha mindenki részt vesz a munkában, aki erre hivatott. Ebben a reményben nyitja meg a közgyűlést. Polánkay László dr. a polgár- mesteri lakás kérdéséről elterjedt mendemondákat teszi szóvá interpellációjában. Trak Géza polgármester válaszát a közgyüléB egyhangúan tudomásul vette. A polgármester felvilágosítása után mindenki megértette és helyeselte a polgármester és a tanács intézkedését a polgármesteri lakás kérdésében. Braun Károly városi tanácsos felolvassa üaz elmúlt negyedévről szóló polgármesteri jelentést, melyhez elsőnek Dutkay Pál szól hozzá: Ebben a szomorú időben, mondotta, amikor a nemzet becsületét rontják odakünn és idebenn az országban, nagy elismerésünket fejezhetjük ki Eger ,város elöljárósága előtt, mely, mint az évneggedes jelentésből látjuk, de saját szemeinkkel is tapasztalhattuk, — a városban dolgozott, alkotott, cselekedett és irányított. — Felkéri ezért a képviselő- testületet, hogy ezért a munkáért elismerését fejezze ki az elöljáróságnak és ennek élén a polgármesternek. (Éljenzés és taps). Annál is inkább, mert vannak a városban olyanok, akik a ;pol- g rmester és az elöljáróság ellen különféle pletykákat terjesztenek. A képviselőtestület tagjai között senki sincs ilyen, éppen ezért fejezzük ki köszönetünket és elismerésünket és bizaimun- kat a poigármester működése iránt. Harsány éljenzés és taps minden oldalon). vizsgálódásai derítettek fel e téren szinte döbbenetesen] meggyőző összefüggéseket. A vasárnapi munkaszünet megtartását az iparosok és kereskedők saját jól felfogott érdekein kívül, — mint amilyen a saját és az alkalmazottak egészségének, munkakészségének fen- tartása — a szociális igazságosság is követeli. Senki sem akadályozhatja meg pl. a kereskedőt abban, hogy zárt ajtók mögött vasárnap is dolgozzon és idegzetét a túlfeszített munkával megbomlasz- ■za. De senki sem csodálkozha- tik azon sem, hogy a túlfeszített idegzettel nem lehet fényes és mentő üzleti ötleteket produkálni s azért a vasárnap is spekuláló üzletember legtöbbször nemcsak nem tudja a fenyegető csődöt feltartóztatni s pedig az általános idegkimerültség nyomában járó öngyilkossági kényszerképzeteket sem. Másképen áll azonban a helyzet az alkalmazottak szempontjából. Minden politikának és szociálpolitikának alapja az ország lakosságának olyan életkörülmények közé helyezése, amelyek mellett testi és szellemi fejlődése biztosítva van. Ebből a szempontból nem lehet eléggé elítélni azok törekvéseit, akik a vasárnapi munkaszünet részleges megszegésével megfosztják alkalmazottaikat a dolgozó ember szervezetére oly szükséges pihenéstől, azon egyetlen naptól, amelyen az alkalmazott is teljesítheti vallási kötelességeit, élhet családjának és a további önképzésre, művelődésre is fordíthatna gondot. Csak a legönzőbb és legkorlátoltabb munkaadók nem tudják belátni, milyen előnyt jelent rájuk az olyan alkalmazott, aki hétfőn pihent erővel és idegekkel frissen áll munkába, aki törődik szellemi és erkölcsi haladásával, nem válik a durva érzéki élvezetek rabjává. Aki nem tudja mérlegelni azon előnyt, amely abból a körülményből hárul valamely vállalatra — hogy ott művelt és udvarias segéderők működése révén a forgalom állandóan emelkedik — azt a többi keresÄ vasárnapi munkaszünetet legszigorúbban a legjobb kereskedők hírében álló angolok éB északi népek tartják be. A munkanapokon odaadó megfeszített munkát követelnek, de a {vasárnapi munkaszünetet híven és ridegen betartják és betartatják. Ha a történelmen végigtekintünk, láthatjuk azt, hogy többször történtek kísérletek a vasárnapi munkaszünet megszüntetésére. így pl. a francia forradalom alatt függetleníteni akarták magukat a munkaszünet egyházi rendszerétől és minden 10-ik napra rendeltek munkaszünetet. Csakhamar kénytelenek voltak megállapítani, hogy az emberi szervezet nam bírja el ezt a beosztást, a munkaerőnek ezen kizsarolását és azért visz- szatértek a vasárnapi munkaszünethez. Nem szenvedhet ezek után kétséget, hogy a vasárnapi munkaszünet nem csupán jelentőség nélküli isteni törvény, hanem ezen isteni törvény megtartása előfeltétele az emberi munka- képesség megtartásának. Általában az a meggyőződés alakult ki az isteni erkölcsi törvények biológiai, lélektani és szociológiái vizsgálata után, hogy azok az ember zavartalan szellemi, erkölcsi és testi fejlődésének biztosítékai és előfeltételei. Különösen Foerster
