Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-01 / 1. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 1. Vízvezetéket, városfejlesztést és törvényhatósági jogot hoz Egernek az újév. Trak Géza polgármester az 1926. év programmjáról. Eger, december 31. Az Egri Népújság munkatársa jölkareste Trak Géza polgár- mestert és fölkérte, hogy ismertesse az 1926. évi programmjät. A polgármester a kővetkezőket mondotta: A vízvezeték. — Az 1926. év programmjában legfontosabb a vízvezeték megépítése. A vízvezeték kérdésében azok a bajok és aggodalmak, amelyek eleinte felmerültek, ma már elmúltak. Megállapítást nyert az is, hogy a vízvezetéki bizottság a legkiválóbb szakembert választotta meg az egri vízművek tervezésére és felépítésének irányítására Pazár István személyében. A kútfúrás is biztonsággal halad előre. Mindent ösz- szegezve valószínűnek tartom, hogy az 1926. év jelentős eredményeket hoz a vízvezeték ügyében. Ez ma a legsürgősebb és legfontosabb kérdés. A városfejlesztő. — Azonkívül a Városfejlesztőről lehet sző, melynek részvényei ma már 75 százalékban a város tulajdonát képezik. A Böhm és társa budapesti céggel egyezséget kötöttünk több terv elkészítésére. Ezek szerint a jövő évben a rituális fürdőt, a népfürdőt és a mosodát építjük meg. Ha kedvező föltételekkel kölcsönt kapunk, akkor a fürdőszállodát és a tervezett többi épületet is tető alá hozzuk. Az előbb említett fürdők és a mosoda felépítése azonban már biztosítva van, mert a vízvezetéki kölcsönből 2 milliárd koronát enged át a Városfejlesztőnek a város ezekre a célokra. Törvényhatósági jog. — Az 1926. év meg fogja hozni Egernek a törvényhatósági jogot is. ügy tudjuk, hogy az 1926. év elején úgy a községi, mint a törvényhatósági választójog törvénytervezete a parlament elé kerül és rövidesen törvény is lesz belőle. Ezzel kapcsolatban vesszük a hirt, hogy Szombathely, Nyíregyháza, Nagykanizsa és Eger törvényhatósági joggal ruháztatnak fői. Eger különben már három évvel ezelőtt kérte a törvényhatósági jogot. A törvényhatósági joggal való felruházás Eger kulturális fejlődésének egyik legszebb elismerését jelenti a kormányzat részéről. — Január hő á. én az említett négy város polgármesterei Budapesten összejövünk, hogy a törvényhatósággá való átalakulással járó ügyeket megbeszéljük. — Ezt az alkalmat felhaszná lom arra is, hogy az Egerben házhelyekhez jutott nincstelenek részére építkezési kölcsönt kérjek a földmivelésügyi miniszter űrtől. A népjóléti miniszter úrnál pedig az iránt szeretnék tájékozódást szerezni, vájjon nem lehetne-e Egerben a lakásínség enyhítésére állami lakásokat építeni. Mert ilyen célra az állam építkezések költségvetésében jelentékeny összeg van felvéve. Idegenforgalmat Egernek! Állítsuk fel sürgősen Eger város idegenforgalmi irodáját. Eger, 1925. december 31. Ezzel a kérdéssel már foglalkoztam egy ízben az Egri Népújságban, de sajnos, eredménytelenül. Elmúlt az esztendő és még csak meg sem kíséreltük ezt az igen fontos kérdést megvalósítani. Hogy mit jelent különösen Eger város fejlődése szempontjából a városnak idegenforgalmat biztosítani, azt bővebben fejtegetni szükségtelen. Kétszeresen fontos érdeke ez Eger városának már azért is, mert a fürdők legnagyobb részt ismét a város tulajdonát képezi. Ez egymagában biztosítja Eger városának egy igen tekintélyes idegenforgalom megteremtését; amit városfejlesztés szempontjából elsősorban kötelességünk megvalósítani, de kötelességünk azért is, mert ezáltal a városnak igen tekintélyes jövedelmet, lakosságunknak, termelőinknek és kereskedőinknek pedig jólétet biztosíthatunk. Egy idegenforgalmi iroda fel állítása alig kerül pénzbe. Egy kis fáradsággal, áldozatkészséggel igen könnyen megvalósítható, — csak akaraterő kell hozzá és egy kis ügyesség. Ha célt akarunk érni, akkor ne gondolkozzunk, de cselekedjünk. Minden idegen, aki a mi kedves, szép városunkban megfor- dűl, valósággal megütközik a mi élhetetlenségünk miatt. Állandóan hallhatjuk az idegenektől, hogy szívesen eljönnének a természet kincseivel oly bőségesen megáldott városunk gyógyfürdő jellegű uszodáit élvezni, családjaikkal együtt itt megpihenni, ha megfelelő lakás és ellátás biztosítható volna. Hogy ezt elérhessük, addig is míg fürdőszállodánkat megépíthetjük, sürgős kötelességünk egy idegen- forgalmi iroda felállítása, amely iroda hivatva volna a kiadandó lakásokat, illetve szobákat összeírni, azok árait, stb. stb. nyilvántartani. Ha jövő nyáron idegenforgalmat akarunk biztosítani, akkor már kora tavasszal a fővárosi ős nagyobb vidéki lapokban propagandát kell kifejtenünk, aminek feltétlenül meg lesz az eredménye. A reklám a legfontosabb, ezt gyakorlatból tudhatjuk és tapasztalhatjuk a legkisebb külföldi üdülőtelepeknél és fürdőknél. Kisérjük csak figyelemmel a többi vidéki városokat. Mindent elkövetnek ez idegenforgalom biztosítására s fokozatos fejlesztésére, dacára annak, hogy megközelítőleg sincsenek megáldva olyan természeti kincsekkel, mint Eger városa. Nézzük meg Budapestet. Fürdővárossá akarják és fogják fejleszteni a mi gyönyörű fővárosunkat. Fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, a főváros minden befolyását és külföldi összeköttetését felhasználva, belekapcsolódott a nemzetközi idegenforgalmi vállalatba, hogy Európa egyik legszebb városát, Budapestet, a világgal megismertesse, megkedveltesse. A legtöbb idegen nem is tudta eddig, hogy létezünk, sejtelme sem volt arról, hogy a mi kedves fővárosunk a Dunával, Svábhegygyei. ßtb. stb- oly fenséges, oly istenien szép. Eger városának is meg van a jogcíme ahhoz, hogy belőle egy gyönyörű szép, kedves kis fürdővárost létesíthessünk,akkor, amikor oly felbecsülhetetlen természeti kincsekkel vagyunk megáldva : a mi megfizethetetlen győgyfürdöinkkel. Ezt természetesen csak egy idegenforgalmi iroda létesítésével valósíthatjuk meg. Hogy őszinte legyek, szívesebben látnám az idegenforgalmi irodát Eger város idegen- forgalmi irodája cím alatt a Városfejlesztő r. t. kebelében megvalósítva, mint a város házi kezelésében. A városnak végeredményben mindegy, a Város- fejlesztő r. t.^is a város tulajdona. A vállalatnak saját fürdőinek a fellendítése szempontjából elsősorban érdeke egy számottevő idegenforgalom biztosítására mindent elkövetni, amit az igazgatóságnak egy jól megszervezett propaganda alapján és némi anyagi áldozattal sikerülni is fog eredményesen megvalósítani. Tegyünk bizonyságot, hogy a közérdeket, városunk érdekeit, önzetlenül szolgálni akarjuk, polgártársaink jólétét ^szívvel-lélek- kel elő akarjuk mozdítani és mindent el fogunk követni, hogy idegenforgalmi irodánk útján a pihenést, üdülést kereső, kincses fürdőinket élvezni akaró idegeneket ide édesgessük ős a mi kedves városunkat, mint fürdővárost, megismertessük. Ne gondolkozzunk, de cselekedjünk. Radii Károly. A Kereskedelmi és Iparkamara nagyszabású tervei. Nem emelik a kamarai illeték kulcsát. — Árúmintavásárok rendezése, iparfejlesztés, iparmúzeum a jövő évi programm. A miskolci kereskedelmi és iparkamara rendkívüli teljes ülése. Tegnap délután tartotta a Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli teljes ülését. Neumann Adolf elnöki előterjesztésében visszapillantást vetett a kereskedelem és ipar helyzetére. Megállapította, hogy a viszonyok javulásának egyelőre ugyan halvány jelei azzal biztatnak, hogy több reményt táplálva tekinthetünk a jövendőbe, mint eddig. A válság enyhítésére folyamatba tett kormányintézkedések jő úton haladnak. A kamarák állandó sürgetéseinek eredményekép8n a középitkezések, állami beruházások a tavasszal már oly mértékben fognak — remélhetőleg megindulni, hogy azok a kereskedelem és ipar helyzetére kedvező hatásukat éreztetni fogják. A kamarának az ipari kötvények kibocsátására vonatkozólag már korábban előterjesztett javaslata a komoly megvalósulás stádiumába lépett s folyamatban van a kisipari hitel kereteinek kibő vitése is. Kiemeli végül az elnöki előterjesztés, hogy a kamara jövőbeni működésének megalapozásával s a kerület kereskedelmének és iparának fejlesztését célzó gazdag munkaprogram összeállításával értékes örökséget hagyunk az uj Kamarára, amely hivatva lesz ezeket a szép terveket megvalósítani. A napirend első pontjaként Wittich Andor főtitkár ismerteti a Kamara elnökségének előterjesztését Miskolcon állandó jellegű árúmintavásár rendezése iránt. Kiemeli, hogy Miskolc uj geográfiai helyzete szinte követeli az árúmintavásár rendezését. Miskolcnak ugyanis, mint jelenleg határszéli városnak gazdaságtörténelmi missziója van. Kiegészítve ily árúmintavásár egy ad hoc mezőgazdasági kiállítással külön kollektiv csoporttal, esetleg egy negativ csoporttal — az itthon nem készülő iparcikkekről — gyönyörű perspektívát nyújt. Nem becsülhetők
