Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-26 / 167. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 Korona Eger, 1925 július 26. vasárnap. XLII évf. 167 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Or. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Egészséges közszellem, egészséges pártviszonyok addig nem fejlődhetnek Magyarországon, míg a történetírás revíziójával reálisabb, a valósághoz és az igazsághoz tapadőbb gondolkodás nem terjed el úgy a magyar intelligencia, mint a magyar nép körében. Csak fertőzött gondolkodás és rokkant erkölcsi felfogás sikol- hat el sző nélkül oly tények felett, melyek erkölcsileg elítélendők, következményeiben végzetesek voltak magára az egész nemzetre. A magyar nemzet történetében sok oly esemény van, melyet véres intőjelként kellene oda állítani — a jövő nemzedékek elé. Széchenyi naplója pl. a leghitelesebb feljegyzése az 1848-as eseményeknek és egyszersmind a legékesebb magyarazata annak, hogy miért sodródott az 1825-ben megindult nagyszerű fejlődés 1848 végén véres háborúba. 1848-ban a politikai helyzetet különbözőképen lehet megítélni. Egy dolog azonban kétségtelen lehet mindenki előtt, t. i. az: hogy Magyarország 1848-ban úgy vagyonilag, mint katonailag jóval gyengébb fél volt Ausztriával szemben. Ez a tény feltétlenül óvatosságra kellett, hogy intse a magyar kormányt. Engedjük meg azt is, hogy a magyar meróizság és bátorság Ausztria erőtöbbletét ellensúlyozta. Szükségtelen és kárho- zatos ilyen nehéz időkben az ellenségnek a támadásra erkölcsi és politikai ürügygyei szolgálni és azok számét felesleges kihívással, újakkal szaporítani. Jellasich horvát bán 1848-ban Horvátországban nagyon füg gdtlenül kezdett berendezkedni. A magyar kormány erre energikus lépéseket tett ez udvarnál és követelte Jellasich megrend- szabályozáeát. Hosszas tárgyalások után az udvar engedett és Innsbruck-ba hivatta a horvát bánt, ahol Kossuth jelenlétében megállapodás jött létre, hogy Jellasich vissza vonja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány kifogásolt. A megegyezés egy lényeges pontja volt, hogy az titokban marad, mert ellenkező esetben Jellasich Horvátországban máris erkölcsi halottnak tekinthető. Kossuth hazafelé utazt&ban Grázban megfeledkezett a megegyezés e pontjára és nyilvánosai gra hozta az innsbrucki tárgyalásokat: Jellasich p6dig 2 hét múlva betört Magyarországba. A magyar kormány az 1848-as vívmányoknak a gyakorlati életben való megvalósítása módjainak megtárgyalására a kormány három tagját, Batthiányi Lajos gróf miniszterelnök vezetésével, Becsbe küldte. Különböző szomorú tapasztalatokon okulva a kormányelnök, Kossuth-tal becsületszavára megigértette, hogy ameddig ők Bécsben tárgyalnak nem fog a hátuk megett semmit sem csinálni. A bécsi megbeszélés egyik pontja Magyarország részvételének módozatai voltak az olasz-osztrák háborúban. Miután itt Ausztria létérdekéről volt sző, minden magyar követelés megbeszélésénél az udvar a legmesszebbmenő engedékenységet tanúsította és a megegyezés már befejezés előtt állott, midőn az osztrákok felolvasták a Bécsben időző magyar kormányfárfiaknak Kossuth legutolsó országgyűlési beszédét. Kossuth megszegve becsületszavát, ebben a beszédében meghazudtolta bécsi minisztertársait. Nyíltan kijelentette, hogy a magyar nemzetre nézve teljesen közömbös, minő sorsra jut az uraik odőház, nem érdekli az olasz-osztrák háború, sem annak kimenetele. A király megkérdezte minisztereit, mi a tulajdonképeni célja ezek után bécsi útjuknak Eger, 1925. Julius 24. A belügyminiszter tegnap délután érkezett leiratában megbízta Hevesvármegye Központi Választmányát, hogy a hatvani kerületben a képviselő választásra a határidőt tűzze ki és a választási elnököt jelölje ki. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző, a Központi Választmány helyettes elnöke hétfőn délelőtt 11 őrára hivta össze a választmány tagjait a választással kapcsolatos intézkedések magtétele tárgyában. A választás napját valószínűen augusztus hő 9.-éra tűzik ki. A hatvani egységespárti választók f. hó 26-án vasárnap délelőtt jelölő gyűlést tartanak. Az egységes párt hivatalos jelöltje báró Petricsevich-Horváth Emil népjóléti államtitkár, aki most vasárnap délelőtt tartja meg pro- grambtszédét. Ez útjára az államtitkárt Vass József miniszterelnökhelyettes is lekiséri. A választás kimenetele ezidő szerint uug természetesen kiszámíthatatlan, mivel a hatvani ébredők a magúk részéről is teljes felkészültséggel szálnak síkra a mandátumért, s egyik országos nevű emberüket szándékoznak harcba küldeni. és van-a további tárgyalásoknak egyáltalában értelme. Kossuth ezzel a cselekedetével ürügyet szolgáltatott az udvarnak arra, hogy a magyar kormányt lázadónak nyilvánítsa és feluszítsa ellene a nemzetiségeket stb. Sokan a nemzetközi politikában sem tartják megengedhetőnek a szószegést, az árulást, a hazudást, mert megmérgezi a népek életét s következményeik a kölcsönös bosszűtörekvősek miatt borzalmasak lehetnek. A belpolitika terén meg ke- vésbbé tűrhető a képmutatás ős hitszegé» szelleme. Lehet-e egy nemzetet nagy tettekre lelkesíteni, ha az állampolgárok szívében ott rágődik a kérdés : vájjon igaz-e amit mondanak. A nemzet megméteiyezésében bűnös a kormány, amely nem jár egyenes úton, de ugyanolyan bűnös a nép is, ha nem gyakorolja politikai jogait, ha megvesztegetted magát a választásoknál és nem segíti a becsületet, a szőtartáat, a józan munkát kormányra és nem söpri el azokat, akik ez ellen vétenek. Komoly formában tartja magát a hír, hogy az egységespárti választóknak egy tekintélyes része Petricsevich-Horváth államtitkárral szemben tartózkodó álláspontra helyezkedik a oly jelöltet kíván támogatni, akit a vármegyében közelebbről ismernek. A választóknak ez a csoportja, értesülésünk szerint, a fajvédők felé orientálódik s nincs kizárva egy oly megállapodás, melynek eredményeképpen e két irányzat hívei dr. Szinyei- Merse Jenő királyi kamarás, vallás és köz- oktatásügyi miniszteri titkár jelöltsége mögött tömörülnének, aki a Keresztény Gazdasági Párt programmjával .bocsátkoznék a választási küzdelembe. Erősen tartja magát a hir, hogy amennyiben ez a kombináció megvalósítható volna a Hevesmegyében gazdálkodó Szi- nyei-Merse mögött a kerület keresztény érzelmű polgársága olyan imponáló erővel tömörül, amely minden baloldali próbálkozás lehetőségét már eleve kizárja. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában !» Az országos dalverseny előtt. A Sopronban tartandó országos dalversenyen a f. évben száznál több dalos-egyesület vesz részt. Városunkból ott lesz a Koszorús Dalkör és a Polgári Dalkör, hogy bemutassák a »magyar Athén« kulturális nívóját. A Koszorús Dalkör több íz- ban adott magáról életjelt, ellenben a Polgári Dalkör, mely a karnagyváltozás nehézségeivel is küzdött, — legutóbb mintha pihent volna. Ámde ez csak látszólagosan volt így. Az uj karnagy, dr. Kalovits Alajos átzökkentette már a Polgári Dalkört az uj helyzet meglepetésein, a próbák serényen es eredményesen folynak, s ma már a Dalkör úgyszólván teljes felkészültséggel néz a nagy verseny elő. Elindulás előtt a Polgári Dalkör úgy a versenyszámot, mint a szabadon választott darabot bemutatja városunk közönségének augusztus 9-én délelőtt 11 órakor a Lyceum dísztermében tartandó matiné keretében. Büszke várakozással tekintünk a két kulturális egyesület vállalkozása elé. Ám nekünk ez a vállalkozás ne csak örömünkre szolgáljon, hanem arra is intseD, hogy a város színeit dicsőségre vivő véreinket a nehéz küzdelemben úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogassuk. Ez legelemibb kötelességünk saját re- puiőciőnk érdekében is. A magyar úszősport lelke ma Eger. Középiskoláink énekesei és tornászai dicsőséget szereztek városunknak. Legyen a soproni dalosverseny is egy újabb alkalom, melyen dalosaink további babérokkal ékesíthetik fel Dobó városának országos hírű lobogóját. A versenyre induló véreinket öleljük keblünkre s támogatást kérő szavaik előtt — nyis«uk meg a tárcánkat. így diktálja ezt a becsület! Rendelet a késedelmi adópótlékról. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben az 1921: XXXIX. törvénycikk alapján kiszabható adőpőtlékot a késedelem minden megkezdett hónapjára a fizetendő adó három százalékában állapította meg. Ez a rendelkezés arra az esetre szól, ha a késedelem egy hőnapot meghalad. A nyolc napot meg nem haladó késedelem esetén az adőpőtlók a kellő időben be nem fizetett adónak fél százaléka, ha a késedelem tizenöt napnál nem több, akkor egy százaléka, ezen túl, de egy hónapon belül az adónak két százaléka.- P- e. A hatvani mandátum sorsa. Augusztus 9-én lesz a választás.
