Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-24 / 165. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 24. A kommunista-párt csillaga a cseheknél mentén húzódó síkon egész Fel* sőtárkány községig semmiféle káros beavatkozás, vagy fertő­zés ne történhessék, Megemlítem végül a felsőtár- kányi Malomtő forrásait, ame­lyek nagyobb vizbőségüknől fogva szintén alkalmasak vol­nának a városi vízvezeték el­látására, azonban nagyobb tá­volságuk miatt (az országút men­tén kb. 9 km.-re a váró* É.-i végétől) hosszabb csővezetéket igényelnének. Vízlevezető rétegek vannak továbbá Eger északi végétől kissé ÉK.-re, a Ceglédhegy táján, e rétegekből azonban kisebb ki­terjedésűk folytán valószínűleg csak kisebb vízmennyiség volna fúrások utján nyerhető. Elsősorban ajánlanám tehát az egri langyosvizü forráscso­portnak a felhasználását, a víz­vezeték céljaira, ha azonban ez bármely oknál fogva lehetetlen volna, akkor másodsorban Fel­némettől északra artézi kutak fúrását s ezek ,vizőnek felhasz­nálását ajánlom a vízvezeték céljaira. Borforgalom. A Borászati Lapok írja: A borkereslet ma is csak nyo­mott árak mellett mozog, bár bizonyos érdeklődés mindig ta­pasztalható. Elvégre az uj ter­més éívezhetése még néhány hónapot fog .igénybe venni. Az Az árak 5000—7000 korona kö­zött mozognak, kereskedelmi té­telekre vonatkozólag, mig ki­csinyben 25—30%-kal drágább árak érhetők el. A múlt hét nagy esőzései foly­tán a peronospora és lisztharmat több vidéken fellépett, dacára az erős védekezésnek, ami 7—8 szőri permetezésben állott. Minden­esetre a betegségek, ha nem is olyan nagyfokunk, mint tavaly, mégis csökkentik a termést. UM3ME Észtország külügyminisztere nyugateurópai körúton. Tallin, (Észtország) julius 23. Husta külügyminiszter külföldi útjában sorban fölkeresi Lon­dont, Párist, Brüsszelt és Ber­lint. A hírlapírók előtt tett nyi­latkozatában kijelentette, hogy útjában közvetlen értesüléseket akar szerezni a biztonsági kér­désről és megakarja győzni a nyugati közvéleményt arról» hogy Észtország őszintén kí­vánja a békét és a kiengeszte- lődést. Majd visszautasította az orosz Rostának (távirati ügy­nökség Sserk.) azt az alaptalan ráfogását, hogy Észtország ka­tonai kalandot tervez és szervez Oroszország ellen. A külföl­dön, különösen Angliában meg akarja akadályozni, hogy ezek a hírek hitelt találjanak a nyu­gati sajtóban és a közvélemény­ben. Prága, julius 23. A kommu­nista párt tiltakozó gyűlést tar­tott a házkutatások és letartóz­tatások ellen. Ez újabb bizonyí­téka annak, hogy már mulőban van a kommunista párt bontó- ereje a tömegre, noha mindent elkövettek és nagy lármával méltatlankodtak a miatt, hogy a párt titkárát letartóztatták, mert a gyűlésen csak kisebb csopor­tok jelentek meg, jórészt fiatal- korúakból. A gyűlés rendezői­nek egy félóra hosszat kellett várniok, amig 4-5 ezer ember összeverődött. Prága, julius 23. A rendőrség jelentése szerint Jilek kommu­nista főtitkáron kívül még négy embert tartóztattak le kémkedés gyanúja alatt. A Venkov érte­sülése szerint a bünügy egyre nagyobb méetéket ölt. Megália­Kecskemétről jelentik: A gyű mölcsértékesítésre nézve nagy­jelentőségű tárgyalások folynak Bézsben az osztrák és magyar kormány között. A kecskeméti szőlősgazdák kárhoztatják a kor­mány gazdasági politikáját, a most folyő tárgyalások menetét, amiért már most nem gondos­kodnak a bortermés értékesítési lehetőségéről is. Még a tavalyi termés tekintélyes része is el­adatlan s ha ehhez hozzá szá­mítjuk az idei nagy termést, tel­jesen értéktelenné válik a sző­lősgazdák egyetlen vagyona. A szőlősgazdák erre a veszedelem­re jő előre fel akarják hívni a kormány figyelmét. Epen ezért most vasárnapra, délelőtt 11 órá­ra rendkívüli közgyűlést hívtak egybe, amelyen memorandumba foglalják kérelmeiket s az eljut­tatják a kormányhoz. Németh László elnök a követ­Eger, 1925. julius 23. Még a világháború kitörése előtt történt, hogy Dobossy 48-ss honvédőrnagy, Kossuth Lajos volt szárnysegéde, aki mint emigráns amerikai földön tele­pedett le és ott szorgalmával, tehetségével hatalmas vagyont szerzett, meghalt és rengeteg vagyonát egyetlen nővére örö­költe. A nővére szintén idős asz­is hanyatlik. pitást nyert, hogy az eddig le­tartóztatottakon fcivüi mások is résztvettak az ország rendje el­len irányuló üzelmekben. Bizo­nyos katonai rendszabályokat külföldi kormányoknak adtak el. A rendőrség reméli, hogy Jilek elárulja azokat a társait, akik­kel a kémkedés céljaira kapott hatalmas összegekben osztoz­kodott. Prága, julius 23. A Rjecs cí­mű lap egy idő óta éles hangon ir a kommunisták ellen ás föl­veti azt a kérdést, hogy vájjon megangednék-e bárhol is gyű­lést tartani egy pártnak, mely­nek titkárát kémkedés miatt le­tartóztatták. Halvérü népnek kell annak lenni, amelyik nyu­godtan nézi, hogy ássák meg a sírját. kezükben vázolta az egyesület álláspontját munkatársunk előtt: — A magyar bor értékesítését | az osztrák piac nélkül el sem j lehet képzelni. Az osztrák vám pedig azért oly magas, mert a kormány néhány kurzus alatt keletkezett textilgyár érdekében | nem engedi be az osztrák tex­tilárukat. Előbbrevalónak tartja a kormány néhány gyér érde­két, mint a szőlősgazda társa­dalmat. Pedig súlyosabb érdek fűződik a bor értékesítéséhez. Hisz Kecskeméten 12—14 ezer hold szőlőterület van, amely maga több munkást foglalkoz­tat, mint a kérdéses textilgyárab. — Ha a kormány nem látja be kérésünk jogosságát, legjobb, ha kiirtják a szőlőket és gyü­mölcsösöket, mert azok a kor­mány ily bánásmódja mellett nem nyújtanak többé megélhetést. szony volt, nem is nagyon áhí­tozott a vagyonra, és felezóllí- totta a magyarországi rokono­kat, hogy menjenek ki az újvi­lágba, és vegyenek át minden örökséget. A rokonok hittek is, nem is, ennek az álomszerű le vélnek, azután meg közbejött a háború és szinte feledésbe ment az örökség kérdése, mig a múlt év novemberében Dobossy őr­nagy nővére is örökre lehunyta szemét és a vagyon, amit az amerikai hatóságok száz millió dollár értékre becsülnek, örökös nélkül maradt. Végre is az ame­rikai helyi hatóság felszólítást intézett az elhunyt magyarorszá­gi rokonaihoz, hogy az öröksé­get vegyék át. Igen ám, csakhogy az örök­ség átvétele nem olyan egysze­rű, mint gondoljuk. Az örökö sök között a Szentpétery, Gu- bacsy, Purdy és Kozáry csalá­dok szerepelnek. A legközelebbi rokon azonban a Szentpétery- család, melynek feje az egri Szetpétery János borbély mester, akinek üzlete Jókai Mór utcában van és a gazdag örökségen kí­vül arról is nevezetes, hogy tö­mérdek kitömött madár látható a kirakatában. Dobossy őrnagynak nővére után ez az egri borbőiymester a legközelebbi rokona. Munkatár­sunk fölkereste az őszülő bor­bélyt, akit egy cseppet sem vál­toztattak meg a nagy remények. Szentpétery János szinte kétel­kedve a hírek igazságában, fej­csóválva mondogatja: — Már négy hónapja tudok az ügyről, de eok az utánjárás és nekem nincs hozzá tehetsé­gem. Van egy ügyvéd rokonunk Pesten. Most azt biztson meg a dolog elintézésével. Jó volna, ha megkapnánk. Mert nagyon ránk férne, tatszik tudni. Mag aztán az ország is jól járna, ha ennyi dollár jönne egyszerre ide. Megcáfolják a pápa gyöngéíke- déséröl szóló híreket. Róma, julius 23. A lapok meg­cáfolják a pápa gyengélkedésé­ről szőlő híreszteléseket. A vándoriparok gyakorlásának szabályozása. Egyes ipari foglalkozások ván- dorszerü gyakorlása ezideig sem az ipartörvényben, sem külön rendeletekben szabályozást nem nyert, ami az ilyen váüdorezerü iparűzés engedélyezése iránti kérelmek elintézésénél zavaro­kat és nehézségeket okozott. A kereskedelmi miniszter már ko­rábban foglalkozott a vándor­iparok szabályozásának kérdé­sével s erre nézve törvényter­vezetet is dolgoztatott ki, amely azonban mindezideig a nemzet­gyűlés elé nem került. Minthogy azonban a kérdésnek sürgős szabályozása vált szükségessé, a kereskedelmi miniszter még a törvény megalkotása előtt 71103/925. bz. a. rendeletet adott ki a vándoriparok gyakorlásá­ról, amelynek értelmében ván­doriparoknak tekintendők a dró­tosok drótozó és foltozó mun­kája, a vándor ablakosok által végzett beüvege^és, a vándor köszörűsök, a vándor nap- és A kecskeméti szőlősgazdák előre felhívják a kormány figyelmét a bortermést fenyegető katasztrófára. Memorandummal fordulnak a kormányhoz. Száz millió dollárt örökölt amerikai rokonától egy szegény egri borbély mester. „Csak lenne már belőle valami, mert hát, tetszik tudni, ránk férne, no meg az országunk is jól járna vele.“ — Sok és hosszú utánjárásba kerül a szegény egri borbélynak a fejedelmi örökség megszerzése.

Next

/
Thumbnails
Contents