Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-23 / 164. szám

Ära 2000, vasamap 2500 korona

Eger, 1925 július 23. csütörtök. XLII évf. 164 sz.

Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Múlt és jövő találkozása.

Nem a lokálpatriotizmus mondatja velünk, de a haza sorsát szivünkön viselő gondoskodó- sunk adja ajkunkra a dicsérő szét, amellyel az ifjúság nevelőinek példaadását illetjük, amikor közeli-távoli vidékek iskoláinak növendékeit a nagyvakáció beálltával az ezeréves történelmi múltnak annyi emlékével áldott, a magyar géniusz annyi művészeti alkotásával ékes városunkba hozzák.

Az egri vár történetét, Dobó István hősi küzdelmeit a helyszínen elmagyarázni a felparázsló szemű, fogékony lelkű magyar ifjaknak és leányoknak, úgy hisszük, hogy eredményesebb történelemóra, mint amit az iskolapadban hail a gyermek.

A Lyceum, a főszékeaegyház, a többi templomok és évszázados középületek pompás s még sem hivalkodó szépségeit, stílusát, külső és belső művészeti kincseit, ha csak egy kissé hozzáértő, de mégis csodálő lélekből fakadó magyarázattal kisérő mutogatás az igazi szépségek iránti vágyódás érzetét kelthetik a hétköznapok száraz ismeretanyaggyüj- tését végző ifjú lélekben.

De a történelmi múlt emlékei felett s a kőbe vésett szépségek felett ott lebeg mindenek előtt az áldozatkészség szelleme, mely nem sajnált sem vért, sem acélos izomerőt, sem pénzt, vagyont és hosszú-hosszú életeknek áldozatos leölését egy-egy nagy cél érdekében. Nspoleon azzal lelkesítette katonáit egyiptomi hadjárata alkalmával a piramisokra mutatva: «Katonák, itt évezredek tekintenek le rátok!* Eger büszkén mondhatja kicsiny és nagy látogatóinak: «Fiaim, itt évszázadok áldozatkészsége tekint le rátok.» Mert míg a piramisok köveit könny, rabszolgaverejték s korbács hordta össze, Eger köveit és sajátos levegőjét karddal és vésővel, tollal és isteni igével küzdő szabad hősök áldozatai teremtettek meg.

Ezért örül a lelkünk, ha minél több »jövő« jön el a múlthoz s gazdagítja lelke kincsei*. Ma inkább, mint valaha, van szükségünk beszélő kövekre, testet öltött igazságokra. Ma

mindnyájunknak oldott sarukkal kellene Pusztaszerre, a budai várba István király szent Jobbjához s a múlt többi kegyelete« helyeire elzarándokolni, hogy a tihanyi visszhangot s a Gloworm- monitor gépeinek zaját némi- kép enyhíteni tudjuk háborgó sziveinkben.

Mi, jelenben élők, valóban keveset tanultunk a múltból; rajta kell lennünk erős igyekezettel, hogy nálunknál többet okuljanak és éppen ezért kevesebbet csalódjanak az utánunk jövők.

Jelenvalő nagy szorongattatá- sunkban nem maradt egyebünk, Műt matof 04*9* MM <

mint a múltúnk, melyben 996 tői 1918-ig nincs mocsok, nincs folt, amelyre mindig és mindenkor büszkén tekinthetünk fel s nincs egyéb kincsünk, mint a jövőnk, amelyet legféltőbb gondunkkat kell körülvennünk, óvnunk kell a jelen [eszmekavargásainak ráfreccsenő szennyétől, ha magyar búzát s nem idegen konkolyt akarunk aratni. Hagyjuk a jövőt elmerülni a dicsőséges múlt aranyfodrű hullámaiba, az ő ölelkezésük csak egy szebb világot teremthet s Anteusként uj erőre kaphat az elzsibbadó magyar lelkűiét. Dr. Urbán Gusztáv.

Geológiai szakvélemény Eger város vízellátására vonatkozólag. *

Irta : Dr. Schréter Zoltán m. kir. osztály geológus.

F. évi julius hő 15 és 16-án Eger város szakközegeivel együtt Eger városában és környékén helyszíni vizsgálatot végeztünk, annak a megállapítása céljából, hogy miképen lehetne Eger város tervezett vízvezetéke részére a szükséges vízmennyiséget legjobban biztosítani. A helyszíni vizsgálat megejtése után e tárgyra vonatkozőlag a következő geológiai szakvéleményt van szerencsém előterjeszteni.

A város vízellátása részére szükséges napi (24 órai) vízmennyiség kb. 3500—4000 köbméter, de legalább is 3000 köbméter. E vízmennyiség szolgáltatására a követkézé objektumok volnának alkalmasak!

I. Az egri hóvforráscsoport.

Eger város keleti részén bővizű langyos hévvizek törnek fel, amelyeknek összes vizmeny- nyisége 24 óránként kb. 200,000 hl.-re becsülhető. Ennek a nagy vízmennyiségnek az egri fürdők csak egy kia részét használják fel, nagyobbrészt használatlanul folyik le az Eger folyómedrébe. Kétségtelen, hogy a hévforrás- csoport a vízvezeték céljaira túlontúl elegendő vizet tudna szolgáltatni a nélkül, hogy a fürdők legkisebb mértékben is hátrányt szenvednének. Előnye volna továbbá a hévforrátcso* Dr. Schréter Zoltán értékes szak- véleményét annak terjedelme miatt két részletben, lapunk mai és holnapi számában közöljük. S z e r k.

port felhasználásának, hogy az a város területén feküdvén, nem kellene hosszú csővezetéket lefektetni a víznek a városba juttatása céljából, hanem a szivattyútelep mindjárt a vízvétel helye fölé volna építhető, s közvetlenül a városi csőhálózatba volna nyomható,

A hévviz .felhasználásának azonban hátrányos oldala is lehet. Ez mutatkozik elsősorban a víznek magas mészkarbonát tartalmára, másodsorban annak magasabb hőfokára. A hővviz- ben oldott szilárd alkotórészek összege Weszelszky vizsgálata szerint 0.49587 gr., amiből 0.36249 gr. a calciumhydrocarbonát. A szilárd alkotórészeknek, nevezetesen a calciumhydrocarbonátnak eme nagyobb mennyiségét (nagyobb keménységi fokát) szem előtt tartva első sorban a ché- miának, illetve a chémiai technológiának a feladata eldönteni azt, hogy a viz emberi élvezetre (ivásra) és háztartási célokra alkalmas-e, továbbá, hogy a csővezetékben nem képződik-e aránylag rövid idő alatt mészkarbonát lerakodás, amely a vízszolgáltatást megnehezítené, vagy , éppenséggel meggátolná. Ennek megállapítása végett kívánatos a jelenlegi főforrás és az Erzsébet fürdőben fúrt artézi kút vizének az illetékes faktorokkal (Műegyetem,Chemiai- technologiai tanszéke, Or*z. Chémiai Intézet) való megvizigáltatása. Csakis akkor érdemes a hévforrások felhasználása ügyében további lépéseket tenni, ha az említett helyekről teljesen megnyugtató válasz érkezik.

Ami a források magasabb 29.-32 C# hőfokát illeti, erre vonatkozőlag azt jegyezhetem meg, hogy a víz a csővezetékbe, illetve tartályokba jutva, annak hőfoka az elvezetés utján 2.-3 C« fokkal csökkenne, de ez a hőmérséklet csökkenés alig jöhet számításba a rendes vízvezetéki viz általában kívánatos 12 C°-nyi hőmérséklete mellett. Értesülésem szerint azonban ez nem okozna bajt, vagy nehézséget, mert Eger lakosai szívesen fogadnak háztartási, fürdési, stb. célra a melegebb vizet, ivás céljára pedig pincébe hütenék azt le, úgy, mint az számos alföldi városban szokásos, ahol szintén csak meleg artéziviz áll a lakosság rendelkezésére.

Az esetben, ha a döntés úgy szólna, hogy a vízvezeték részére az egri hévforrás csoport vize használtassék fel, azt vélem, legjobb volna a meglevő forrás- felfakadások mellőzésével egy nagyobb átmérővel birő forrást lemélyiteni a hévforráscsoport közelében és pedig azoktól kissé nyugat felé — s ennek segélyével nyerni a vízvezeték részére a vizet.

A fúrás mélyítését a következő okokból tartom kívánatosabbnak, mint egy meglevő forrás felhasználását:

1. A hévvizet teljesen lisztáD, talajvíz hozzákeveredése nélkül, tehát mindenféle fertőzés lehetőségének kizárásával közvetlenül kaphatnék, ami valamelyik fürdő forrásának foglalásával többé- kevésbbé bizonytalanul volna keresztülvihető.

2. A fúrás fölé közvetlenül építhető volna a szivattyútelep.

3. A fúrásból a viz nagyobb nyomásával jönne fel s magasabbra emelkednék a víz színe.

A fúrás helyéül, tekintettel a fürdő továbbfejlesztési programjára a a városrendezési tervekre, legalkalmasabbnak vélném a jelenlegi érseki mosóház telkét, a férfi uszodától kissé nyugat felé. Amennyiben itt a fúrás végezhető nem volna, fúrni lehetne a férfiuszoda és az Er-