Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-22 / 163. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. július 22. szerda. XJLII. évf. 163 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A béna vármegye. Heves az ország egyik legszebb vármegyéje. A Mátra a megye dísze. Messziről látható kupolái már az ősidőkben magukhoz vonzották a vándorló népeket, akik itt különböző kultúrákat alapítottak. A Mátra másrészt azonban komplikált közlekedési viszonyokat teremt, amelyek kombinálva a M. Á. V. menetrendjével, egyáltalában nem mondhatők örvendetesnek. Heves vármegye egyik feléből a másikba ugyanannyi idő alatt jutunk el, mint Miskolcról Zágrábba. óriási kerülőket tesz az utas, aki Egerbe tart, a vármegye közgyűlésére. A «rohadt szögből» (Erk, Tarnaörs) 21/s órát kell kociizni a legközelebbi állomásig, honnan egy átszállással eljuthat Egerbe. Még rosszabb a helyzet Pétervására körül, honnan 2—3 órás kocsiút az állomás, a járás nyugati részén megtoldva két átszállással, az út Egerbe. A megye majdnem minden járása másfelé gravitál földrajzi fekvésénél fogva. A megyeszékhely is nélkülözi mindazon természetes és gazdasági előnyöket, amelyek a központi földrajzi fekvésből származnak. A megyei lakókra hátúinak mindazon kellemetlenségek és időveszteségek, amelyek a megyeszékhely nehéz megközelíthetőségéből származnak. Fenti nehézségek nagyrősze mindig fenn fog állani, de már kisebb befektetésekkel jelentősen lehet a megyei közlekedési viszonyokat javítani. Csak 15—20 km vasutat kell Eger, Egerbakta és Sírok között építeni és Hevesvármegye egész északi része közvetlen vonatösszeköttetést kap Egerrel. Igaz, hogy ezen vasútvonal kiépítésénél a siroki vízválasztó miatt jelentékeny technikai nehézségekkel kell megküzdeni, de ezek semmivel sem nagyobbak, sőt mindenképen kisebbek, mint amilyenekkel az Eger—Putnoki h. ő. vasút építésénél kellett megbirkózni. 20 km vasút építéséhez szükséges tőke előteremtése nem oly herkulesi feladat, amelytől 40 község, egy megye és a megyeszékhely polgársága, valamint a vidéki birtokosiág megtorpanna. Nincs feladat, amelyet bizonyos leleményességgel, ilyen vagy olyan formában meg ne lehetne Eger, 1925. julius 21. A hétfőn délután iBmét ránk zúdult új elemi csapásról igyekeztünk az alábbiakban hű képet nyújtani. A borzalmas jégverés után, mosolygó nyári nap aranyozta be a határt. A szőlősgazdák közűi sokan még a késő délutáni órákban kisiettek a hegyekre, ahol a pusztulás tárult szemeik elé. Az jEged, a Hergyintő, a Sík- hegy, az Almagyar, a Tihamér, Afrika és Szőllőske hegyek szőlőiben tört ágak, sallangokra szakított levelek, tépett gerezdek és a tőkék alatt kettérepesztett lehullott szemek mutatják, hogy a jégzápor valósággal lecsépelte ezt a vidéket. Szakértők szerint ezeknek a szőlőknek az idei termésében 40—60 százalékos kárt okozott a hétfői jégverés A Cigléd, Dónát-part, Vécsey- völgy, Fertő, Szarkás, Maklány, Hajduhegy szőlőiben már kevesebb a kár, de itt is a legtöbb helyen 10—30 százalékot emlegetnek. A Síkhegyen, az Eged és Szőllőske környékén irtózatos felhő- szakadás volt. A Csurgó alján és a Wolff- réten mint zúgó hegyipatak rohant le a lezuhogő esővíz. Az Almagyar ée Tihamér táján félméteres jégrétegeket hordott össze a lejtőkről lefutó ár. A villám is több helyen lecsapott. A Nádas é3 Tóthegy dűlője mellett egyik hatalma« körtefa törzsét derékban elmetszette a villám. A Tihaméri Hengermalom j magas vas kéményébe szintén I belevágott a mennykő ée azt oldani. Néha elég egyetlen rátermett és elszánt férfi elhatározása. Kerestetik ez az egész ember! (p. e.) csaknem derékszögben meghajlította. A kéménynek egyik nagyobb vasdarabja az ott elhúzódó villamos fővezetékre esett. Ezáltal elektromossá vált a malom egész gépszerkezete. A villamos telepről kellett sürgős segítségnek közbelépni. Eger több külvárosi utcáját ez alkalommal ismét elöntötte az árvíz. Az Újsor-utca'ós a szükséglakások házai ismét vízbe kerültek és a lakók újból sokat szenvednek. Úgy véljük, kívánatos volna valamiképpen a viz helyesebb levezetésével segíteni ezeken a szegény embereken. A vihar, mint velünk közük, Egertől Makiár irányába majd Füzesabonyon, Hevesen áthaladva dél felé húzódott el, mindenütt nagy pusztítást okozva a mezőgazdaságban. Makiár és Füzesabony határában még nagyobb volt a jégverés mint Egerben. Itt már diőnagyságű jégdarabok estek és vastag rétegben borították a földet. Mak- lárről nagyobb árvizet is jelentenek. Több ház vízben áll. — Ostoros szintén érzékeny csapást szenvedett a vihartól. &ömwSB$£'Sf> team> PKTf lf FjjBüft Országos kiállítást rendez a kézműipar osság. Az ország kézmfiiparossága augusztus 14-én Budapesten akarja megrendezni országos kiállítását. A kezdeményezés az Országos Iparegyesület részéről indul ki, amelynek alapítója és első igazgatója Kossuth Lajoe, rendezte 1843-ban az első magyar ipartárlatot. A tárlattal egyidejűleg országos iparkongresszus rendezését is tervezik. 185 millió q a búza, 6 millió q a rozstermés végleges eredménye. A termés értékesítésével kapcsolatos tárgyalások során, illetékes helyen jóval kedvezőbben vélekednek a terméseredményekről, mint azt a már közzétett jelentés hirül adja. Beavatott helyről nyert felvilágosítás szerint a termés végleges eredménye búzában eléri a 18 5 millió métermázsát, a rozs pedig 6 millió métermázsa körül van. A mintegy 3 milliő métermázsára menő különbözet oka az, hogy a termőhelyek 30—40 százalékánál 83, 80 kg.-os eredmények is igen gyakoriak. A hivatalos körök véleménye szerint az idei termés értékesítésénél mintegy 8 milliő métermázsa exportra számítanak, ha a kereskedelmi tárgyalások sikerre vezetnek. Esnek a földárak és földbérletek. Az Országos Mezőgazdasági Kamara most adta ki a mező- gazdasági helyzetről való jelentést. Ebben beszámol arról, hogy az alkalmi bérlők a pénz stabilizációja óta nem találják meg számításukat és otthagyják bérleteiket. Egyébként az új bérletek bőre 25—30 százalékkal leszállt. A földárak állandóan esnek. Fejér megyében 5—6 millióért már jő földet kínálnak. Esztergom megyében 15 milliő korona a a legjobb föld. Ezután a hitel- kérdésről számol be. A jelentés szerint a vidéki pénzintézetek még mindig alaposan kihasználják a gazdák szorult helyzetét, mert míg a bérletekért legjobb esetben 12—14 százalék kamatot adnak, addig a mezőgazdák által igénybe vett kölcsönök után a legjobb esetben is 20—30 százalék kamatot szednek. A mező- gazdasági kamara jelentésében kiemeli azt ia, hogy az állattenyésztés határozott fellendülést mutat. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I« Jégeső és felhőszakadás pusztított hétfőn délután az egri határban. A mogyorónagyságú jégszemekből néhol félméteres rétegeket hordott össze a lejtőkről lefutó esővíz. — Makiár község egyrészét elöntötte az ár. — Egerből Füzesabony irányába, majd Heves fölött tovább húzódott a jeges zápor. — 10—60 százalékos kárt okozott a tegnapi jégverés a szőlőtermésben.
