Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-25 / 293. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. december 2 5. A magyar Athén. Elment . . . Elment egy ködös őszi este, Ment vidáman fütyörészve — Sírt az éj, a csillagtalan mély, Ha búdúlt utasára nézett, De távol dalolt az Élet! Elmegyek — szólt — itt szürke minden, Szivárvány úton el, messzire — Köd ül a tájon, az arcon, a vágyon, Emlékül innen mit vigyek? Ködasszony, add ide szived! Szólt — és szeme a messzibe révedt — Ment szivemmel, vitte az Élet — Ködországra vissza se nézett . , . V. Jjuzáth JJnnaAmerikában gyorsabban szaporodik az autó, mint az ember. Amerika nagyarányú ipari fejlődését tükrözteti vissza az alábbi hir, amit az Alexander Hamilton Institut most nyilvánosság- ra került statisztikája nyomán közlünk. Az amerikai autógyárak a jövö évre 4 millió uj autó elkészítését vették tervbe. A folyó évi termeléssel szemben a növekedés 250,000 tonna, de a gyárak eddig még mindig tul- produkálták az előirányzatot. Az Alexander Hamilton Institut számításai szerint hasonlóan növekvő évi termelést véve figyelembe Amerikának 1975-ben már 51 millió üzemképes autója lesz. A jelenlegi 100 milliós népesség ugyanez alatt az idő alatt legfeljebb 32 százalékkal növekedhet. 1985-re meg úgy ia az a helyzet fog előállni, hogy több autója lesz Amerikának, mint ahány állampolgára sasataaaaaaKiatsaaaaaaaasaaa» A bolsevikiek toilettelőírása. A párisi lapok egy mulatságos esetet írnak le, amely Csicserin mostani látogatása alkalmával történt. Rakovszki szovjetkövet Csicserin tiszteletére nagy ebédet akart adni. Áz ebédre szóló meghívókon ez a megjegyzés állott: — Frakk és estélyi ruha. Az ebédre meghívott Theodor Bdrtin szociálista képviselő a meghívót ezzel a széljegyzettel küldte vissza: — Theodor Bertinnek, a Mon- ceau — les — minesi munkások képviselőjének nincs frakkja és igy nem ülhet le az orosz munkások és parasztok képviselőinek az asztalához. Rakovszki ennek a lemondásnak a kényszerítő hatása alatt a díszebéd helyett egyszerű fogadást rendezett ruha-kényszer nélkül és erre az összejövetelre aztán a francia kommunisták is megjelentek puha inggalérban és utcai ruhában. — Budapesten a rendőrség nem találja nyomát az állítólagos frank-hamisító műhelynek. A magyar Athén városunk volna. Hogy mióta szokták így is nevezni, nem tudjuk. Hogy ki fedezte fel a névátvételre jogosító tartalmi okokat s ezek alapján ki adta városunknak ezt a megtisztelő melléknevet, hasztalan kutatnék. Afféle szólás-mondás ez. Valaki egyszer kiejtette, egy másik felkapta, egy harmadik hirdette s mi, egriek, mert tetszett, szívesen elfogadtuk s büszkén valljuk is. Csak mert tetszik, mert hizeleg ? Másért is. Legfőképen azért, ami a tetszetős, szellemes szót nem engedte tiszavirág módjára elmúlni, hanem szőlásmondássá állandósította és nekünk, egrieknek, tudatunkba beiktatta. 5 mert a metafora itt kettős munkát végez : minden körülírásnál hathatósabban összesüríti a gondolatban rejlő igazságot s egyúttal szárnyaló erőt is ad a szónak, lehet, hogy majd mások tudatában is gyökeret ereszt a sző. Athén a testvérvárosok között műveltségével s a művészetek szeretetővel jeleskedett. Perikies Athént a görög szellemi élet középpontjául, egész Hellas tanítójául magasztalja. Rámutat nemes pompájú templomaira, nyugodt, méltóságot középületeire s önérzetesen hirdeti, hogy hazája a tudományokkal, a költészettel s a művészettel összehasonlíthatatlanul nagyobb szolgálatot tett az emberiségnek, mint bármelyik görög állam hősi tetteivel s katonai dicsőségével. Az értelem itt és most kezdi meg metaforában ösBzesüritő munkáját: utal e klasszikus ismeretekre. Ahány városunk van, megaDy- nyinak más a karaktere. Az e- gyik gyár-vagy kisiparáról híres; a másik ipar nélkül is kereskedelmi emporium, a harmadik ős- termelési centrum. Csak természetes, hogy a város ilyen vagy olyan jellege visszatükröződik lakói érzés- és gondolatvilágának szinhangulatában is. Az bizonyos, hogy Eger egyik kategóriába sem tartozik. Ipara kicsi, kereskedelme a n ipi szükségletek méreteit alig haladja meg s az őstermelésből is csak a szőlőművelés feltételei mutatkoztak kedvezőknek s bizonyultak gyümölcsözőknek Városunknak egészen más, sajátlagos hivatást szánt és szerepet adott a Gondviselés. Nem vihartalan múltja % felemelően hősi története folytán nemcsak gazdag emlékezésekben, de a természettől inkább összhangzatosan bájos, mint rendkívülien szép földje a küldetésre is, buzgőságra is, apostoli Maecenások bőkezűségéből, hősi múltja ellenére is, úgy megtelt a hitnek templomaival s a mindenféle tudományok mesterházaival; azok is, ezek is a művészet díszítéseivel s az építészetnek egyik napról a másikra felfedezett és előhívott remekeivel, hogy stílusos párját vagy mását alig találjuk tatár- tól-töröktől agyongázolt hazánk földjén. Vannak magyar városok, melyek az erőrekapás a a kultur- értékek felismerésének legújabb korában nagy sietéssel iparkodnak pótolni a múlt hiányait s üres tereiket a modern építőművészet szép alkotásaival rakják meg; lázas buzgalommal hordanak össze művészeti remekeket éi szinte kapakodnak a tudomány tanítőházai után. De ezek az alkotások friss újságukkal Eger patinás múltját, melyet a hosszú századok lassú lefolyása rakott össze, elfeledtetni vagy elhalványítani, rendkívül sok irányú szellemi munkáját elérni nem tudják. Az az érzésünk, mely szívesen fordul a moderntől a régi felé, Egerben kielégítést talál; nemctak a sánc előtt emelkedő várfalakban, nemcsak a szabálytalan utcákban, de sok, mindjárt első pillantásra szemünkbeötiő templom és épület formáiban is. V árizerüen négy toronyra tervezett székesegyháza szimbólum ; benne a templom és vár képe úgy olvad egybe, miként lakóinak lelkében egyesül a hit és haza fogalma. Eger minden régi kövét az Istenimádás és hazaszeretet hordta össze, s minden régi köve ma is a hithűséget ée a hazaszeretetei leheli. Való igaz — s itt az Athénre mondott ítéletre gondolunk — hogy Eger szellemi jelentősége mindig felülmúlta politikai vagy közgazdasági szerepét. Periklesnek szabad volt hazáját, Athént, az emberiségnek tudományával és művészetsze- retetével tett nagy szolgálataiért dicsőíteni. A képzettársulás folytán legyen szabad Egert egyik szerény és hűséges polgárának, nagymultű kultúrájáért dicsérni. Kürti Menyhért dr. A lelkiismeretes összeirő. Miskolcról jelentik: A lakosság összeírása napok óta tart. A hatóság szigorú utasítást adott az összeirőnak.hogy egyetlen házat sem szabad kihagyni|: ok, hogy az összeírás lehető tökéletes legyen. így eshetett meg azután, hogy az egyik összeirő, mikor végigjárta a tetemvári pincesor lakott borházait, még két épülatet látott a távolban — a puskaporos tornyot. Kapta magát és oda is kiballagott s az őrséget mindenáron össze akarta írni. Ebből bonyodalmak keletkeztek, melyeknek eredménye azután az lett, hogy a túl lelkiismeretes öaszeirőt kémgyanus- nak találták és ennek megfelelő intézkedéseket foganatosítottak vele szemben. Csak Halmay Béla dr. főjegyző közbelépésére bocsátották azután szabadon a lelkes összeirőt, aki — egyetlen házat sem akart kihagyni az összeírásból. aasHeHWBSHHHBaosiseasiaaaRBiaa Különös macskapör, amely izgalomban tartja egész Angliát. Londonból jelentik: Évtizedek óta nem kisért már olyan nagyfokú érdeklődéssel perlekedést az angol közvélemény, mint azt a macskapört, amely most áll végső döntés előtt a legfelsőbb angol hadbíróság előtt. Egy Bükié nevű gazdálkodó macskája gyakran átjárogatott a szomszédos Holmes gazda udvarára és ott 12 póstagalambot, valamint több aprőjőszágot megölt. Holmes egy napon megso- kalta a macska garázdálkodásait, levelet irt Buklenak, amelyben a macska által okozott károkért 80 font Bterlinget követelt tőle. Bukle dühében kivégezte a macskát, azonban Holmes levelére irt válaszában hogy a macska által okozott károkért nem hajlandó fizetni semmit. Holmes nem elégedett meg a macska elpusztításával és kártérítési port indított Bukle ellen. Az első- és másodfokú bíróság azzal az indokolással, hogy Angliában nem szokás korlátozni a macskák mozgási szabadságát, elutasította Holmes keresetét. Holmes azonban Dem nyugodott bele az ítéletbe és felebbezést jelentett be a legfelsőbb angol bírósághoz. Az angol közvélemény két pártra szakadt. Az egyik párt Bukle mellett van, a másik párt jogosnak tartja Holmes igényeit. Nagyösszegü fogadások történtek arra nézve, hogy a legfelsőbb bíróság kinek a javára hozza meg a döntést. Az érdekes macskapörrel és az általa felkavart izgalommal a Daily Telegraph és a Manchester Guardian vezércikkben foglalkozik. Anglia legújabb csodája: a kétfejű csecsemő. Londonból jelentik: A panoptikumtulajdonosok rég ő- hajtott vágya pár nap előtt teljesült, Redlington Kodleybea megszületett a kétfejű csecsemő. A szenzációs hírre az emberek ezrei tódulnak a városba, hol a csodálatos esemény történt. Az apát, aki egyszerű földmives, az impresszáriók kitűnő ajánlatokkal halmozzák el. A csecsemő két fején a szemek, orrok, szájak és fülek tökéletesen ki vannak fejlődve. Az újszülött teste teljesen normális és egészséges. A bébit születése után a kórházban megvizsgálták az orvosok, akik azt mondják, hogy a csecsemő életben fog maradni.
