Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-20 / 289. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1925 december 20.

szervita atyákat, mint a híveket, hogy az egykori egri barangöntó műiparnak ezen becses ereklyéjét az elkallódéitól megmentették és az utókor számára biztosították. Meißner Imre.

Módosultak a váltó ovatolásának feltételei.

A váltóőváa feltételének idejéről illetékes hdiyről közük, hogy a polgári pares eljárás s az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. t.-c. 53. szakasza, továbbá az igazságügyminiszternek az e szakasz életbeléptetése ügyében kiadott rendelete értelmében hatályukat vesztették azok a korábbi kivételes rendelkezések, amelyek a váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében a fizetés, valamint a névbecsülési fizetés céljából való bemutatás, továbbá a nemfizetési miatti óvás felvételének határidejét az 1876. évi váltótörvény rendelkezéseitől eltérően a fizetési napra követő tizenöt napban állapították meg. Az 1925: VIII. t.-c.-ben kapott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter idézett rendeletével átmenetileg az 1925 év végéig lejáró váltó, kereskenel- mi utalvány és közraktári jegy tekintetében az óvásnak említett tizenöt napi határidejét fentar- totta ugyan; az 1825 december

31-ik napja után lejáró papírok tekintetében azonban az óvás idejére a váltótörvény az irányadó. Ehhez képest az 1925 december 31-ik napja után lejáró papírokra vonatkozóan az óvást legkésőbb a fizetési napra következő második köznapon kell felvenni.

Amikor el kell napolni a tárgyalást, mert részeg a vádlott.

Egyes bíróság előtt történt az eset. Beszólítják a vádlottat s az merev szigorúsággal áll meg az asztal előtt. A személyi adatait kissé gondolkodva, de szokatlanul kemény, katonás bangón diktálja be. — Volt e már büntetve? — kérdi a biró. — Igöeia kiéröra, egy hétig tartó lecsukés szempontjábu ! — A biró betekint az iratokba s szól: — Megállapítom, hogy a vádlott orgazdaságért hét napra el volt Ítélve jogerősen s azt ki is töltötte. — Egyezik tehát a két adat, ám a vádlott megszólal: —Nono. Nem igaz jószágot vöttem mög. Becsuktak, de nem hét napra, hanem egy hétre. — Azt mondom, szól a biró, hét napra volt lecsukva. — Lóvótam csukva, szól, de kissé dadogva a legény, de nein hét napra, hanem egy hétre.

— A jelenlevők érthetetlenül néznek a vádlottra, aki minden eddiginél szigorúbb arccal próbálja megtartani — az egyensúlyt, de az már nem igen sikerül. A néhány perc, amit a hűvös folyosó után a meleg szobában töltött, működésbe hozta a tárgyalás előtt bátorítőnak beöntött számos kupica tartalmát s alig tudja artani megát. — Hiszen maga részeg! szól rá abirő erősen.

— Csodálkozva néz a legény,

hogy ugyan Uramisten, hát ezt, hogy találták ki, aztán nagyon akadozotlan szól: Há ellőhet.

De azé ne tessék kérőm igénybe vonni . . . Ennél többet nem is tud mondani, mire a tárgyalást el kell napolni.

Dr. Molnár Kálmán a pécsi egyetem rendes tanára.

Rz újságírók felhívása a közönséghez.

Eger, 1925. december 19.

Á hivatalos lap vasárnapi száma hozza hírűi, hogy ez ország kormányzója dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanárt, az egri érseki jogakadémia nyilvános rendes tanárát, a jelenleg Pécsett elhelyezett m. hir. Erzsébet tudomány-egyetemen a magyar közjog tanszékére nyilvános rendes tanárrá kinevezte.

Dr. Molnár Kálmán 19 esztendeje működik az egri érseki jogakadétnián s Egerből való távozása nemcsak a főiskolára, de a város társadalmi életére is, melynek egyik kiváló tényezője volt, érzékeny veszteséget jelent. 1907. elején nevezte ki az egri főiskola közjogi tanszékére Sa- massa érsek az alig 25 éves ifjú embert, aki két esztendős külföldi tanulmány-utjáről hazatérve, nagy odaadással kezdett az önálló .tudományos munkálkodáshoz. Négy évvel utóbb már megjelent a kormányrendeletekről írt terjedelmes munkája, melyet a Magyar Tudományos Akadémia jutalom-díjjal tüntetett ki, s melynek alapján 1915-ben a budapesti egyetemen magántanárrá képesítették ki. A kettős elismerés a harctéren találta a fiatal tudóst, aki Przemysl várában hőnapokon át szerkesztője volt a történelmi nevezetességűvé vált Tábori Újságnak,

■ a vár eleste után teljes három esztendőt töltött orosz hadifogságban. Ionén nagy nehezen hazavergődve 1918 őszén űjra elfoglalta régi tanszékét, majd a forradalmak elmúltával a társadalmi tevékenységbe is köte lességének tartotta bekapcsolódni. A MOVE egri és hevesmegyei szervezetének, nemkülönben az Országos Területvédö Liga, úgyszintén a Magyar Nemzeti Szövetség helyi csoportjának elnöke, az egri községi köz- igazgatási tanfolyam előadó tanára és Hevesvármegye tb. főjegyzője, a Gárdonyi Társaság alelnöke, a Jogakadémisi Tanárok Országos Egyesületének elnöke, az egri Tiszti Kaszinó ügyésze, s hogy hány más társadalmi tömörülésben oszlopos és tevékeny tagja a választmánynak, nehéz volna hamarosan összeszedni.

Egyetemi tanári kinevezése nem jött váratlanul. Közel há rom esztendeje már, hogy az egyetem egyhangú határozattal pályázat mellőzésével meghívta Őt a közjogi tanszékre s kinevezése azóta csak adminisztratívne- hézségek miatt késett mostanáig. No meg ama puritán szerénység miatt, mely a közügyekben fáradhatatlan tudóst az utolsó pillanatig visszatartotta attól, hogy a saját ügyében egy lépést is tegyen.

A vonatok karácsonyi közlekedése.

Budapest, december 19. A Magyar Kir. Államvasutak igazgatóságától vett értesülésünk szerint a karácsonyi ünnepek alkalmával várható tömeges utazásokra való tekintettel a rendesen kívül még a következő vonatok lesznek elindítva: Budapest Keleti Pályaudvar és Miskolc között

a 406-os II. rész gyorsvonat indul 16 óra 10 perckor, valamint a 428-BS számú II. rész személy- vonat indul 22 óra 30 perckor. Budapest Keleti Pályaudvar és Békéscsaba között:

620 as II. rész személyvonat indul 21 óra 39 perckor. Budapest Keleti Pályaudvar és Győr között:

1320-as II. rész személyvonat indul 20 óra 30 perckor.

*«9«

A Budapest Keleti Pályaudvarról 1 órakor indítóit gyékényest, pécsi és bajai egyesített személyvonat Sárbogárdig kü- lön-külön szerelvénnyel közlekedik.

A Budapest Nyugati Pálya udvar és Debrecen közötti vonalon az 1706-os gyorsvonat indul 15 óra 55 perckor. Az 1720-as személyvonat indul 19 óra 30 perckor. A budapest Nyugati Pályaudvarról a szegedi közleke- dősü 720 as sz. A) személyvonat indul 21 órakor. Az Újdombóvár és Budapest Keleti Pályaudvar közötti vonalou az 1011-es II. rész személyvonat indul 16 órakor, érkezik Budapestre 21 óra 15 p.-kor. A kiegészítő vonatokra ugyanolyan jeggyel [és igazolvánnyal lehet utazni mint rendesen.

9099 *3^ ^^«999:49** ««9$ mm

Japánban megadóztatják a szépítoszereket.

Nagy a riadalom a japáni hölgyek között. A kincstár, amely a felkelő nap országában is éppoly szívtelenül, mint mindenütt, csak b saját pánzeszsák- jára vigyáz, azt tervezi, hogy adót vet ki az összes mesterséges szépítőszerekre. A pirosító, a púder, az ajakfeaték és a sok-sok más szépítöre kivetendő adóból 8 millió jen bevételre számít a japán pénzügyminiszter. A japán újságok, melyek egyébként még ma sem szűnnek meg a szépnem előtt hangoztatni, hogy a nőknek tulajdonképpen létjogosultságuk sincs, most kivétel nélkül a hölgyek pártjára állnak. A •Jorodzu» japán újság például így ír: <Igaz ugyan, hogy egyenesen undorító,

ahogyan egyes hölgyek toilettet csinálnak. A szerény arc- és testápolás és bizonyos kikészítés azonban mégis egyenesen szükségszerű a japáni nők részére. A női szépségek elrablása a felemelt állami bevételek érdekében a mi civilizációnk roszabbo- dását okozhatná. Most minél nagyobb a civilizáció haladása, annál intenzivebb az arc- és testápolás. Értelmes államférfi ilyen kicsinyes eszközökhöz a kincstár bevételeinek fokozására soha nem folyamodott volna.»

(Neues Wiener Journal.)

A Cifranegyedi Ifjúsági egyesületben f. hő 20-án vasárnap délután 3 órakor dr. Szabó Vilmos tart ismeretterjesztő előadást.

Az újságíró mindennap a közönséghez szól. Szabad bejárása van milliók szivéhez és eszéhez, milliók hallgatnak a szavára, de az újságíró, bár minden módja meg vau hozzá, soha sem magáról és magáért ir. Most az egyszer kivételes szándékkal szánt a papíron az újságíró toll: róla lesz szó — az újságíróról, a magyar újságírók összességéről, ■ akihez az írását cimezi, ezúttal \ is a magyar közönség, f A magyar Sajtó egyeteme nevében sorsjátékot rendez az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete. Közrebocsátja az Újságíró-sorsjegyet a maga humánus céljái érdekében, hogy elősegítse a sorsolás jövedelmó- ből az Újság szanatórium régen küzködő tervét, s hogy gyarapítsa alapját az újságírók nyugdíjintézetének. Nem fényűző almok ezek, csupán azt akarjuk elérni, hogy a beteg újságíró ágyhoz és ápoláshoz jusson, s hogy javítsunk azon a siralmas lehetőségen, amely ma harminc évi munka utánr a nyugdíjas tagoknak és a támasz nélkül maradt özvegyeknek havi 300 — 500 papirkorona nyugdijat tud jut’.atni.

Ezért bocsátottuk ki az Újságíró-sorsjegyet, amelynek célzatát — úgy érezzük — az egész magyar társadalom megérti, és megfelelő alkalomnak találja * arra, hogy a hűséget, a barátságot, a munkát és szeretetet, mindent, ami az újságíró küzdelmes életének tartalma, most barátsággal és szeretettel viszonozza. Jelszava legyen az idei karácsonynak : vegyünk Újságíró- sorsjegyet !

A közélet nagyjai, a pénz és föld urai, a gazdagok és a verejtékező százezrek egyformán kapják fel ezt a jelszót és segítsék hozzájutni a magyar újságírót nemes céljai eléréséhez.

S amikor az újságírók szózatukkal fordulnak a magyar közönséghez, mindjárt példaadő kötelezettséget is vállalnak. Az Újságíró-sorsiegy egyúttal gazdag ellenértéknek is készült. Nem kerül belőle sok forgalomba, s a kitűzött nyereményei káprázatos kilátást nyújtanak a szerencsés nyerteseknek.

Tíz vágón búza, egy pompás automobil, remekbe készült lakásberendezés a főbb nyeremények, amelyeket a többi nyeremények száza és száza követ. A tisztesség és a közönség csekély áldozatának dús honorálása azok a motívumok, amelyek enuek a sorsjátéknak erkölcsi tartalmat is adnak.

Nem kell magyarázni a közönségnek, hogyha az újságírót támogatja, a maga becsületes érdekeit gondozza, s erőt ad ahhoz a küzdelemhez, amelyet nemcsak Nagy-Magyarországért, hanem Gsonka-Magyarország belső integritásáért viv tollal kezében a magyar újságíró. Ez a gondolat adjon életet a jelszónak :

Vegyen mindenki karácsonyra Újságíró-sorsjegyet!

Rákosi Jenő s. k.

a Magyarországi Újságírók Egyesületének tiszteletbeli elnöke