Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-18 / 160. szám
Ara 3000, vimftrnap 2500 korona Eifer, 1925 július 18. szombat. XLII évf. 160 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Politikai érettségünkről gyártott ábrándos liberális mese megakadályozott egy félszáza- dón át önmagunk megösmerésé- ben. Már Sokrates is a legnagyobb csapásnak tartotta volna ezt a körülményt. Az országve- szejtés és teljes belső lerongyo- lódás óta, mi is, Eákottiékk&l együtt hasonló álláspontra helyezkedhetnénk. Mert mit is ke'l politikai érettség alatt érteni ? Azt hisszük, hogy helyesen gondolkodunk, ha a politikái érettség fő jellemző- jét abban látjuk, ha a politikai jogokkal felruházott állampolgárok ezen jogaikat a köz javára használják fel. Azaz nemcsak akarják, de tényleg tel is tudják használni. Mert mit használ az országnak a jő szándék és akarat? Ezek egyedül csak a pokol előtorná- cában való csúszkálásra képesítenek. Mondom, mit használ, ha emellett két balkezünk van és két baloldali agy tekénk, melyek a választásoknál üzembe helyezve időpazarló, személyeskedő, takintélyrombolő terméketlen nemzetgyűléssel áldják meg, illetőleg nyomorítják meg öt évre az országot. A politikai érettség egy másik jellemzője, ha a hivatottak lelkiismeretes és pártatlan gonddal jő és munkás hivatalnokokkal rakják meg a minisztériumokat, a megyét, a városokat és a községeket. A politikai érettség kizárja annak lehetőségét, hogy politikai szerencsevadászok, tulajdonképen üres, de izgató köntösű jelszavakkal felzavarják az ország nyugalmát. A politikai érettség tényleges létezése mellett úgy államférfia- ink, mint vezető hivatalnokaink és az állampolgárok körének felfogása közölt az aktuális politikai és társadalmi feladatok tekintetében nincs óiiáiú ür, vagy ellenkezés. Az egységes közszellem befolyása alatt mindenki érzi és tudja mit és hogyan kell tennie. Az angol kormány és parlament nem 6gy kis ország ügyeit intézi, de a világ legnagyobb birodalmát kormányozza kevés zajjal és izgalommal. És ennek dacára a történetírók elismerik az angol parlamentekről, hogy vezéreik a szükséges gyökeres reformokot, forradalmak, ugrások és rázkődtatások nélkül, mindég a kellő időben és a kellő mérséklettel hajtották végre. — Nem hajtották a mérsékletet sem túlzásba és nem késtek el a megvalósulással sem, mint Tisza István. A politikai érettség csalfa és költött dicskoszoruját tehát bátran levehetjük homlokunkról. Ez is hamis látvány volt,mint a politikai liberálizmus annyi ragyogó eszméje. Kedvezett hiúságunknak, de sírba vitte Nagy- magyarországot. A liberálizmus telitette a közvéleményt azzal a végzetes tévedéssel, hogy a helyesen felfogott magánérdekek összesége teszi ki a közérdeket, »Ha minden állampolgár az államhatalomtól minél kevésbé zavarra igyekszik minél előbb, minél jobban meggazdagodni, akkor legcélszerűbben szolgáljuk az egész társadalom vagyo- nosodását.« A kezek őlb8tevésének ez a bölcseleté a liberálizmus lényege, amelyik a modern államférfinak ugyanazt a szerepet szánj a, -mint a régi római vallás az augurok- nak : bámulni a madarak röptét, vagy a felhók vonulásé1, már békeidőben is kicsalta sok helyütt az ország arculatára a lázfoltokat. Gondoljunk csak a kazárok uzsora hadjárataira a rutének ellen: aminek következménye az Északkeleti felföld teljes elszegényedése és a kivándorlás hallatlan növekedése volt. Ugyanez a folyamat országszerte folyt s ötven év alatt a bankó- krácia hallatlan megerősödésére vezetett, amellyel párhuzamosan haladt a középosztály lassú anyagi lezüllése. Csodálatos dolog-e ezek után az, ha a magyar gazdatársadalom érzéktelen a magyar nemzet mindenféle politikai és társadalmi problémájával szemben ? Érzéktelen. de még eldöntendő, hogy ez sz érzéktelenség az ötven év alatt felgyűlt sok rossz tapasztalat által diktált várakozó álláspont-e ; vagyis bizalmatlanság a háború utáni intelligenciával szemben, mig rátermettségét a vezetésre be nem bizonyítja, vagy pedig a haladásra való képtelenség. Az intelligencia téves utakon járt, a nép ösztönszerüleg megérezte és megtorpant. Évtizedek sikeres alkotó munkájának kell eltelnie, mig a múlt bűneinek lelki visszahatásai eltűnnek és a magyar nép tömegeit újból vezetni lehet. — p. e.— Kedvező eredménnyel jártak Schréter geológus kutatásai az egri vízvezeték ügyében. Az uszoda előtti városi parkban, Braun Károly városi főjegyző szelőjében és felnémeti bányatelep közelében lehetnek alkalmas források. Eger, 1925. junius 17. Megírtuk, hogy Eger városa meghívta Schréter Zoltán dr. osztálygtológust, mint Eger és környékének alapos földtani ismerőjét, hogy a vízvezeték céljaira alkalmas főforrások fúrási helyeit állapítsa meg. A kiváló geológus nénárty napi gondos kutatáa után befejezte munkáját, melynek eredményeiről Írásban számol be a városnak. Amennyiben a melegvizet használnák fel a vízvezeték céljaira, úgy az uszoda előtti városi park tájékán véli a fóforrás helyét. Egy másik lágyvízű főforrás vau Braun Károly városi főjegyző szőlőjének környékén. Ha ezek ezek egyike sem felelne meg, arra az esetre Éelnáraeten túl, a völgyben épült bányatelepen kínálkozik kitűnő bővizű- forrás. Schréter Zoltán dr. már elutazott Egerből és Budapesten készíti el Írásbeli jelentését ku- I tatásairól. i Ratíic&ot szabadlábra helyezik. < Beldrád, julius 17. MTI. Ra- j , dicsőt valószínűleg szabadlábra j \ fogják helyezni. Szabadlábra he- ! j lyezése után Radies Belgrádba \ ! megy. ahol hosszabb ideig ma- | j rád. Macsek képviselőt és tár- j - sait is szabad lábra helyezik. Az esztergomi hídon átmehetnek a magyarok. Párkány község katholikus lakossága Módién István esperesplébános közbenjárására a csehszlovák hatóságoknál engedélyt kaptak az esztergomi hídon való átkelésre s így múlt vasárnap mintegy 600 magyar vonult fel körmenetben az esztergomi bazilikába. A román kultuszminiszter megbízása magyar íróknak. Kolozsvárról jeléntik: Lopadatu miniszter megbízta Kristóf Gy„ kolozsvári tanárt, hogy írjon egy Jőkai-tanulmányt, melyet a szépművészeti minisztériumnak a világirodalom nagyjairól kiadandó könyvsorozatában jelentet meg. Ebben a sorozatban megkülöm- böztetett számú kötetet biztosít más magyar írók részére is. Az osztrák közönséget nem érdekli a parlament. Becsből jelentik: Az ausztriai közönséget nem érdekli &z osztrák parlament működése, mely iránt a legnagyobb fokú közömbösséget tanúsítja. Ez némileg érthető is, mert a legfontosabb javaslatokat úgyszólván titokban intézik el, a nyilvánosság kizárásával s tényleg azt lehet mondani, hogy Ausztriában a cseh Pjotka mintájára egy Troika kormányoz. Ausztriában nincsen többé pariamentárizmus, csupán oligarchia, melynek határozatait demokratikus testületek ratifikálják. Mértéktelen a jugoszláv imperializmus. A Reichspost egy külföldi politikusnak cikkét közli a fenyegető balkáni helyzetről, melyben ez szóvá teszi a mértéktelen jugoszláv imperializmust, melyet nemcsak bolgár és görög, hanem román lapok is elitéinek. Ez az imperializmus Angorában és Kanstantinápolyban is nyugtalanságot kelt. A cikk szerint a Balkán-poliiika középpontjában Szaloniki áll s nincsen kizárva, hogy a szaloniki kérdés, mely egyes nagyhatalmakat is érdekel, uj balkáni politikai konstellációra fog vezetni.
