Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-18 / 160. szám

Ara 3000, vimftrnap 2500 korona Eifer, 1925 július 18. szombat. XLII évf. 160 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. Politikai érettségünkről gyártott ábrándos liberális mese megakadályozott egy félszáza- dón át önmagunk megösmerésé- ben. Már Sokrates is a legna­gyobb csapásnak tartotta volna ezt a körülményt. Az országve- szejtés és teljes belső lerongyo- lódás óta, mi is, Eákottiékk&l együtt hasonló álláspontra he­lyezkedhetnénk. Mert mit is ke'l politikai érett­ség alatt érteni ? Azt hisszük, hogy helyesen gondolkodunk, ha a politikái érettség fő jellemző- jét abban látjuk, ha a politikai jogokkal felruházott állampol­gárok ezen jogaikat a köz ja­vára használják fel. Azaz nemcsak akarják, de tényleg tel is tudják használni. Mert mit használ az országnak a jő szándék és akarat? Ezek egyedül csak a pokol előtorná- cában való csúszkálásra képesí­tenek. Mondom, mit használ, ha emellett két balkezünk van és két baloldali agy tekénk, melyek a választásoknál üzembe he­lyezve időpazarló, személyeskedő, takintélyrombolő terméketlen nemzetgyűléssel áldják meg, il­letőleg nyomorítják meg öt évre az országot. A politikai érettség egy má­sik jellemzője, ha a hivatottak lelkiismeretes és pártatlan gond­dal jő és munkás hivatalnokok­kal rakják meg a minisztériumo­kat, a megyét, a városokat és a községeket. A politikai érettség kizárja annak lehetőségét, hogy politikai szerencsevadászok, tu­lajdonképen üres, de izgató kön­tösű jelszavakkal felzavarják az ország nyugalmát. A politikai érettség tényleges létezése mellett úgy államférfia- ink, mint vezető hivatalnokaink és az állampolgárok körének felfogása közölt az aktuális po­litikai és társadalmi feladatok tekintetében nincs óiiáiú ür, vagy ellenkezés. Az egységes köz­szellem befolyása alatt mindenki érzi és tudja mit és hogyan kell tennie. Az angol kormány és parla­ment nem 6gy kis ország ügyeit intézi, de a világ legnagyobb birodalmát kormányozza kevés zajjal és izgalommal. És ennek dacára a történetírók elismerik az angol parlamentekről, hogy vezéreik a szükséges gyökeres reformokot, forradalmak, ugrá­sok és rázkődtatások nélkül, min­dég a kellő időben és a kellő mérséklettel hajtották végre. — Nem hajtották a mérsékletet sem túlzásba és nem késtek el a megvalósulással sem, mint Tisza István. A politikai érettség csalfa és költött dicskoszoruját tehát bát­ran levehetjük homlokunkról. Ez is hamis látvány volt,mint a politikai liberálizmus annyi ragyogó eszméje. Kedvezett hiú­ságunknak, de sírba vitte Nagy- magyarországot. A liberálizmus telitette a közvéleményt azzal a végzetes tévedéssel, hogy a he­lyesen felfogott magánérdekek összesége teszi ki a közérdeket, »Ha minden állampolgár az ál­lamhatalomtól minél kevésbé zavarra igyekszik minél előbb, minél jobban meggazdagodni, akkor legcélszerűbben szolgál­juk az egész társadalom vagyo- nosodását.« A kezek őlb8tevésének ez a bölcseleté a liberálizmus lényege, amelyik a modern államférfinak ugyanazt a szerepet szánj a, -mint a régi római vallás az augurok- nak : bámulni a madarak röptét, vagy a felhók vonulásé1, már békeidőben is kicsalta sok he­lyütt az ország arculatára a láz­foltokat. Gondoljunk csak a ka­zárok uzsora hadjárataira a ru­tének ellen: aminek következ­ménye az Északkeleti felföld teljes elszegényedése és a kiván­dorlás hallatlan növekedése volt. Ugyanez a folyamat országszerte folyt s ötven év alatt a bankó- krácia hallatlan megerősödésére vezetett, amellyel párhuzamosan haladt a középosztály lassú anyagi lezüllése. Csodálatos dolog-e ezek után az, ha a magyar gazdatársada­lom érzéktelen a magyar nem­zet mindenféle politikai és tár­sadalmi problémájával szemben ? Érzéktelen. de még eldöntendő, hogy ez sz érzéktelenség az ötven év alatt felgyűlt sok rossz tapasztalat által diktált várakozó álláspont-e ; vagyis bizalmatlan­ság a háború utáni intelligenciá­val szemben, mig rátermettségét a vezetésre be nem bizonyítja, vagy pedig a haladásra való képtelenség. Az intelligencia téves utakon járt, a nép ösztönszerüleg meg­érezte és megtorpant. Évtizedek sikeres alkotó mun­kájának kell eltelnie, mig a múlt bűneinek lelki visszahatásai el­tűnnek és a magyar nép töme­geit újból vezetni lehet. — p. e.— Kedvező eredménnyel jártak Schréter geológus kutatásai az egri vízvezeték ügyében. Az uszoda előtti városi parkban, Braun Károly városi főjegyző szelőjében és felnémeti bányatelep közelében lehetnek alkalmas források. Eger, 1925. junius 17. Megírtuk, hogy Eger városa meghívta Schréter Zoltán dr. osztálygtológust, mint Eger és környékének alapos földtani is­merőjét, hogy a vízvezeték cél­jaira alkalmas főforrások fúrási helyeit állapítsa meg. A kiváló geológus nénárty napi gondos kutatáa után befejezte munkáját, melynek eredményeiről Írásban számol be a városnak. Amennyiben a melegvizet használnák fel a vízvezeték cél­jaira, úgy az uszoda előtti vá­rosi park tájékán véli a fóforrás helyét. Egy másik lágyvízű fő­forrás vau Braun Károly városi főjegyző szőlőjének környékén. Ha ezek ezek egyike sem felelne meg, arra az esetre Éelnáraeten túl, a völgyben épült bányate­lepen kínálkozik kitűnő bővizű- forrás. Schréter Zoltán dr. már el­utazott Egerből és Budapesten készíti el Írásbeli jelentését ku- I tatásairól. i Ratíic&ot szabadlábra helyezik. < Beldrád, julius 17. MTI. Ra- j , dicsőt valószínűleg szabadlábra j \ fogják helyezni. Szabadlábra he- ! j lyezése után Radies Belgrádba \ ! megy. ahol hosszabb ideig ma- | j rád. Macsek képviselőt és tár- j - sait is szabad lábra helyezik. Az esztergomi hídon átmehetnek a magyarok. Párkány község katholikus la­kossága Módién István esperes­plébános közbenjárására a cseh­szlovák hatóságoknál engedélyt kaptak az esztergomi hídon való átkelésre s így múlt vasárnap mintegy 600 magyar vonult fel körmenetben az esztergomi ba­zilikába. A román kultuszminiszter megbízása magyar íróknak. Kolozsvárról jeléntik: Lopadatu miniszter megbízta Kristóf Gy„ kolozsvári tanárt, hogy írjon egy Jőkai-tanulmányt, melyet a szép­művészeti minisztériumnak a vi­lágirodalom nagyjairól kiadandó könyvsorozatában jelentet meg. Ebben a sorozatban megkülöm- böztetett számú kötetet biztosít más magyar írók részére is. Az osztrák közönséget nem érdekli a parlament. Becsből jelentik: Az ausztriai közönséget nem érdekli &z osz­trák parlament működése, mely iránt a legnagyobb fokú közöm­bösséget tanúsítja. Ez némileg érthető is, mert a legfontosabb javaslatokat úgyszólván titokban intézik el, a nyilvánosság kizá­rásával s tényleg azt lehet mon­dani, hogy Ausztriában a cseh Pjotka mintájára egy Troika kormányoz. Ausztriában nincsen többé pariamentárizmus, csupán oligarchia, melynek határozatait demokratikus testületek ratifi­kálják. Mértéktelen a jugoszláv imperializmus. A Reichspost egy külföldi po­litikusnak cikkét közli a fenye­gető balkáni helyzetről, melyben ez szóvá teszi a mértéktelen jugo­szláv imperializmust, melyet nem­csak bolgár és görög, hanem román lapok is elitéinek. Ez az imperializmus Angorában és Kanstantinápolyban is nyugta­lanságot kelt. A cikk szerint a Balkán-poliiika középpontjában Szaloniki áll s nincsen kizárva, hogy a szaloniki kérdés, mely egyes nagyhatalmakat is érdekel, uj balkáni politikai konstellációra fog vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents