Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-15 / 284. szám
Ara 2000, vasárnap 2600 korona Eger, 1925. december 15. kedd. XLII. óvf. 284. sz. Előfizetési di) postai szállítással: «gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Genf után, mint már újból és újból volt alkalmunk tapasztalni, ismét valamelyes enyhülés fog bekövetkezni gazdasági életünk feszültségében. Odakinn megint meggyőzték kormányférfiaink az aggődókat, hogy itthon komoly és céltudatos munka folyik s hogy nem rossz pénz az, melyet talpraállításunkra előlegez a külföld. Valahára azt is belátják immár, hogy Európa békéjét tőlünk félteni rossz viccnél vagy lidércálomnál nem lehet egyéb. Lassan-lassan hát barátságosra fordul irányunkban az európai közvélemény s anélkül, hogy ennek az éledő rokonszenvnek akár fokát, akár jelentőségét tűl- becsülnők, ezt a most már maradandónak ígérkező hangulat- változást nemzetközi értékelésünk számláján pozitív eredményként merészeljük elkönyvelni. Ebben a műveletben az a körülmény sem gátol, hogy a túlnyomó többség részéről becsületes és békés igyekezetünkkel szemben megnyilvánuló elismerést és bizalmat az úgynevezett utódállamok ismét és ismét megújuló, denunciálő ellenakcióval igyekeznek alapjában megingatni. Konszolidációnk tényei most már hangosan beszélnek s a kis- antant a nemzetközi arénán egyre gyérülö közönség előtt játssza már-már bohőcszerűvé váló szerepét. A segítség után kiabáló tolvaj szavának egyre ritkul és gyengül a visszhangja s a kerékkötő — úgy látszik — egyelőre hasztalan próbálja megállítani a csonka ország haladásának gyors iramát. Miniszterelnökünk nyilván a saját személyében is jelentős érdemeket szerzett a Népszövetség felfogásának megváltoztatása körül. Újabb hasznos beruházások engedélyezését kérő előterjesztése ellen persze zárt egységként vonult fel a bajkeverők triásza : a jugoszláv delegátus, a svájci román követ, sőt saját magas személyében Benes mester is, a cseh respublika nyugtalan vérmérsékletű külügyére. Velük szemben Bethlen grófnak bizonnyal nem volt könnyű a dolga, mégis ki tudta vívni a sikert. Ez a siker a közel jövöre újabb biztatást foglal magában s hinni szeretnők, hogy belpolitikai téren is éreztetni fogja kedvező hatását. Remélhetőleg pár napon belül tisztázódni fog az itthoni helyzet s egyebek közt az is nyilvánvalóvá válik, hogy a kormányVárosunk reneszánszának, a török pusztítás után romjaiból főnixként újjáéledő Eger történetének dicsőséges eseményekben gazdag képei elevenedtek meg előttünk vasárnap délelőtt az egri városházán. A Gárdonyi Társasággal karöltve a városi képviselőtestület díszközgyűlésén hódolt Eg8r közönsége Esterházy Károly gróf, egykori egri püspök két évszázados emlékének. Az ünnep fénye és színvonala méltó volt Egerhez és méltó volt a XVIII. század egyik legnagyobb magyar püspökének hervadhatatlan érdemeihez is. Délelőtt 11 órára a városháza díszterme zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, melynek soraiban helyet foglalt Szmrecsányi Lajos dr., belső titkos tanácsos, egri érsek is, továbbá Isaák Gyula Hevesvármegye főispánja, Okolicsányi Imre alispán, a főkáptalan tagjai teljes számban, a honvédség tisztikarának küldöttsége, valamint Eger város közönségéonk színe java. Trak Géza polgármester nemes veretű ünnepi beszéddel nyitja meg a díszközgyűlést. Méltatja Eger hajdani nagy püspökének, Esterházy Károly grófnak érdemeit, akinek ma kétszázadik születési évfordulóját ünnepli hálás városa. Azt, hogy mi büszkén viselhetjük ma a «magyar Athén• nevet, kizárólag Esterházy Károly gróf egykori püspökünknek köszönhetjük. Kálnoky István dr. városi jegyző felolvassa az üdvözlő táviratokat. Pápa, a püspök elnök és kultuszminiszter közötti ellentét, melynek talapzatára a baloldalon hetvenkedő elemek lázas gyorsasággal sietnek égig- érő légvárakat építeni: ezúttal sem egyéb a könnyen izguló fantázia csalóka játékánál. szülővárosa, a nagykőrösi Arany János Társaság, a Műemlékek Országos Bizottsága és Wälder Gyula műegyetemi tanár küldtek üdvözlő táviratot Egernek erre a nagy centsnnáriumi ünnepére. „Esterházy és a művészet.“ Kriston Endre püspök szerény és közvetlen szavakkal vezeti be ezután Szmrecsányi Miklós dr. nyugalmazott miniszteri tanácsos »Esterházy és a művészet• c. tanulmányát, melyet a neves esztéta gyöngélkedése miatt ő maga olvas fel zengő, kellemes orgánumával, a közönség állandó figyelme, sőt feszült érdeklődése mellett. Szmrecsányi Miklós műve sokkal hatalmasabb és súlyosabb, semhogy e rövidre fogott hírlapi cikk kereteiben azt a közönség elé tárhatnék. Erőteljes vonásokkal, a nagy tudóst jellemző gondossággal, de mindig eleven és elegáns stílusban tárja elénk Esterházy nemes egyéniségét és szellemének nagy hatását korának kultúrájára. 1725-ben született Esterházy püspök. Pozsonyban kezdi, Nagyszombatban folytatja majd pedig Rómában a Collegium Germa- nieum et Hungaricumb&n fejezi be tanulmányait. Rómában szerzi meg azt a nagy szellemi felkészültséget, mely későbbi életének minden működését jellemzi. Rómából visszatérve egy ideig Pápán lelkőszkedik. 1752 ben esztergomi kanonok. 1759-ben váci püspök. 1761-tól egészen az 1799-ben bekövetkezett haláláig az egri püspöki székben folytatja áldásos tevékenységét. — Egerben a püspök egy romjaiból újjászülető várost talált. Családi birtokának és egyházi javadalmának csaknem minden bevételét Egernek és egyházmegyéjének felvirágoztatására fordítja. Templomokat, plébániákat építtet, melyek mind valósággal remekei a barokk-művészetnek. Fellner Jakabot, e kornak Magyarországon egyik legnevesebb építőmesterét Esterházy püspök telepíti Egerbe. Ugyanígy Krak■ kér János Lukácsot, a hírneves festőművészt. A mostani »Hatvan II. és III. negyed« ebben az időben virágzó művésztelep volt, melyet a püspök iránti szeretetböl « Uj Károly városnak* (Nova Civitas Carolina) neveztek el. A Nova Civitas Carolina talán első művésztelepe volt az országnak. Építészek, festők, szobrászok és a díszítő művészek és mesteremberek egész serege élt és dolgozott itt. A szobrászok részére Felsőtárkány- ből hozták a barnás-szürke márványt és a szürke kőből ma is csodált szobrok, oszlopok képződtek a serény és finom vésők alatt. Ha nem is áll czőszerint a föl- jegyzés, hogy »Esterházy száz templomot építtetett, de a századik templom befejezése előtt meghalt*, ez a feljegyzés több mint felerészben igaz. Egerben, Pápán éB kiterjedt egyházmegyéjének községeiben a templomok egész sorát emeltette a tevékeny főpap. Közben építették a Lyceumot. 1765 tavaszán kezdik és 1785-ben, tehát 20 év múlva fejezik be Eger monumentális épületét. A nagy olasz egyetemekhez hasonlót akart a nagy püspök a Lyceum- ban felállítani. Ide telepíti a Foglár-intézetből a jogi iskolát, itt kezdik meg az orvosi tudomány tanítását és igy ez volt az országban az első orvosi egyetem. A bécsi tudós csillagásznak, Hell Miksának tervei szerint csillagvizsgálót állít fel a Ly- ceumban és azt gazdagon berendezi Londonból hozatott legújabb, drága műszerekkel. A világ minden részéből beszerzett Dr. Gy. T. Esterházy Károly gróf egri püspök születésének 200 éves jubileumát ünnepelte vasárnap a Gárdonyi Társaság és Eger város közönsége. Szmrecsányi iiklós művészettörténeti tanulmánya a nagy püspökről. Károlyvárosnak nevezi el Eger városa a Hatvan II. és III. városnegyedet. Eger, 19J5. december 14.
