Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-12-13 / 283. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. december 13 vasárnap. XLII 6vf. 283 sz. Előfizetési dij postai szállítással: •OB hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. ——warn POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. nak megőrizni a késő utókor számára is. Megértjük-e a büszke falak* nak áldozatkészségre tanító, bölcs beszédét s híven fogjuk-e követni az utat, melyet a magyar Athén, prőfőtalelkű főpásztora alapította iskolákban tár- tak föl előttünk mestereink ? Ez itt a kérdés, melyre lelkünk mélyéből ma eleven erővel kell feltörnie az igenlő válasznak. Veterán. Mit tárgyal a keddi megyegyülés? Főjegyzőt, másodfőjegyzöt és aljegyzőt választ Hevesvármegye. — A közigazgatási bizottság öt tagsági helye is választás alá kerül. — Itt alakitják meg az állandó választmányt és az igazoló választmányt is. Jelentettük már, hogy Heves- vármegye törvényhatósági bizottsága f. hő 15-én, kedden délelőtt tartja évnegyedes közgyűlését. A tárgysorozat főbb pontjai: 9. Zemplén vármegye közönségének átirata a borfogyasztási adó leszállítása tárgyában. 10. Tolna vármegye közönségének átirata a betegség- és balesetbiztosításról szőlő t. c. módosítása tárgyában. 11. Hódmezővásárhely átirata a lakásrendelet hatályon kívül való helyezése érdekében. 12. Veszprém vármegye közönségének átirata az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó kivetésénél követett eljárás revíziója tárgyában. 14. A kijelölő választmány megalakítása ós a nyugdíjazás folytán megflresedett vármegyei főjegyzői állás betöltése és ennek következtében megüresedő egyéb állásoknak választás utján való betöltése. 15. A közigazgatási bizottságból a folyó év végén kilépő Baboosay Sándor, Beniczky György, gróf Keglevich Gyula, Plósz István és Török Kálmán tagok helyeinek betöltése. 16. Az állandó választmány megalakítása. 17. Az igazoló választmány megalakítása. 18. A tiszti nyugdíj választmány megalakítása és a különböző választmányok és bizottságok megalakítása. A húsipar vasárnapi munkaszünete. Hősöket ünnepiünk, a nagy háború limanowai hőseit, akik tizenegy év előtt életük feláldozásával állították meg a reánk zúduló muszka áradatot. Nagyon az elején voltunk még akkor a borzalmas vésznek, magas lánggal lobogott az elszántság fáklyája, a vezérek az embert, az emberek önmagukat semmit sem kímélték. Rejtett gépfegyverek ellen gyalogrobamra mentek élükön ezredesükkel a limanowai huszárok és a poklok minden ördögével szemben meggátolták hadseregünk frontjának áttörését. A galíciai mezőn azonban sok száz magyar huszár hunyta szemét aznap álomtalan álomra. És megkapták mindannyian minden kitüntetések közül a leg- szebbiket, melyet mintha csak a magyar katonák számára létesített volna a legfelsőbb hadúr. Nem irigyelte azt tőlük az osztrák sógor és nem igyekezett elintrikálni a cseh kamerád. Híven kijárt minden hős halottnak a fakereszt. Akkor még kijárt, a limanowai holt huszárok mindnyájan megkapták. Csak később kellett sokaknak csztozkodniok egy szerény fakereszten, mikor már szinte annyi lett a halott hősünk, mint szálfa az erdőn. A limanowai fakeresztek képe a távol ködén át idevetődik lelkünk közepébe. És hirtelen megnő és felhőkig ér az emlék. És néma szavávalmegtanítja a törpe idők koros magyarjait arra: hogyan kell magasztos eszmék oltárára panaszszó nélkül odahelyeznünk legdrágább kincsünket, az életet is. A mai kor magyarjának ám nem meghalni, de élni kell a nagy eszmékért. Az élet művészetét pedig nehéz a magyar múltból megtanulni, őseink sem nagyon értettek ehhez, talán a hősi halálnak mindig nyomukban leselkedő árnyéka miatt nem jutottak hozzá, hogy el tudják sajátítani. Nekünk mégis okvetlenül meg kell tanulnunk a leckét, az áldozatos élet nehéz mesterségében otthon kell lennie a ma és a holnap nemzedékének. S az egri városházán ma oly férfiúnak emlékünnepére gyűl egybe a város társadalma, aki nagyszerűen tudott igénytelenül élni, csendben fáradozni, tömérdek áldozatot hozni a közjóért. Esterházy Károly grófnak, a felejthetetlen emlékezetű egri püspöknek születési évfordulóját ünnepli hálás városunk, immár a kétszázadik évfordulót. Két hosszú évszázad alatt sem fakult meg a nagy főpap emléke, melyet nagyszerű alkotások fogA miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a húsipar vasárnapi és Szt. István napi munkaszünete hosszabb idő óta vitás kérdéseinek rendezése céljából a kereskedelmi miniszter uj rendeletet adott ki, mellyel egyidejűleg az eddig érvényes rendeleteket hatályon kívül "helyezte. A rendelet szerint az ország területén, Budapestet kivéve, a mészáros és hentes üzletekben a husnemüek vasárnapokon és Szt. István napján a március hő 1-től október hő 31-ig terjedő időszakban reggel hat órától délelőtt tiz óráig, a november hő 1-től február hó utolsó napjáig terjedő időszakban pedig reggel hét órától délelőtt tiz óráig árusíthatók és az árusításnál az alkalmazottak is foglalkoztathatók. Ennek ellenében a mészárosok és hentesek mindazoknak az alkalmazottaiknak, segédeiknek, tanonoaiknak és munkásaiknak, — ily minőségben alkalmazott gyermekeiknek, rokonaikat sem véve ki, — akiket az ipar körében vasárnap a délelőtt tiz óráig terjedő időben bárminő időn át foglalkoztatnak, vasárnap délelőtt tiz órától hétfőn déli tizenkét óráig ;terjedő pihenő időt kötelesek engedni. Azokban a községekben és városokban, amelyekben hétfőn hetivásárt tartanak, a mészárosok és hentesek a hétfői nap délelőttje helyett hétfő déli tizenkét órakor kezdődő félnapi pihenőt kötelesek a vasárnap foglalkoztatott alkalmazottaiknak nyújtani. Azokban a községekben és városokban, ahol az országos kirakó vásárokat hétfőn avagy hétfőn és kedden tartják, a félnapi pótpihenőt azon a héten, amelyen országos kirakó vásárt közvetlenül követő napon déli tizenkét óráig kell [nyújtani. Végül azokban a községekben és városokban, ahol az országos kirakó vásárokat hétfőn tartják, kedden pedig hetivásárt tartanak, a félnapi pótpihenőt azon a héten, amelyen országos kirakó vásárt tartanak, a hetivásár napján déli tizenkét órától kezdődően kell nyújtani. A jogi személyek (szövetkezetek, részvénytársaságok stb.) mő száros és hentes üzleteiben azon a fél köznapon, amikor a természetes személyek üzleteiben alkalmazottat foglalkoztatni a második és harmadik bekezdés rendelkezései szerint tilos, üzle- tenkint, az üzletvezetőt is beszámítva,legfeljebb kőt-két szakmabeli alkalmazottat és a pénztáros foglalkoztatható, akinek a hét valamely más köznapján kell egy délelőttöt vagy délutánt pihenőképen nyújtani. A rendelet a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lép életbe. A kisántánték ismét kotnyeleskednek. Budapest, december 12. Diplomáciai körök azt beszélik, hogy Csehország, Jngoszlávia és Románia Bethlen István gróf miniszterelnöknek Genfből való hazaérkezése után .ultimátumot fognak intézni a magyar kormányhoz a legitimista akció ügyében. Ebben az ultimátumban figyelmébe fogják ajánlani a kormánynak a detronizáciős törvényt és kijelentik, hogy a kis antant államai nem tűrhetik a fajvédők és legitimisták akcióit. A nyugdíjasok a népszövetségi főbiztoshoz fordulnak. Budapest, december 12. MTI. A Magyar Kurír Írja: A nyugdíjasok Schmith Jeremiás főbiztoshoz akarnak fordulni anyagi helyzetük javítását célzó kéréseikkel, Megkezdik a lakosság őssszeirását Egerben. A belügyminisztérium 4700/925. bz. rendeletében elrendelte a lakosság összeírását, melyet a szokástól eltérően a választójogi igényjogosultság megállapítására ezután öt évenként tartanak meg. Ezelőtt 10 évenként írták össze a lakosságot. A városhoz már megérkeztek a statisztikai hivatal nyomtatványai, melyeket az összeíró biztosok a jövő héten kézbesítenek. Ezeket a nyomtatványokat 8 nap alatt kell kitölteni és az összeíró biztosoknak átadni. Aki valótlan adatokkal tölti ki az összeíró nyomtatványt, azt 3 évig terjedhető fogházzal sújtják. Befejeződtek az adófelszólalási tárgyalások. Az adófelszólamlási tárgyalások az egész vármegye területén befejeződtek. Az idevonatkozó határozatok kézbesítése folyamatban van, úgy hogy még ebben az évben mindenki megkapja. A pénzügyminiszter rendeleté szerint a hátralékos adókra fizetési halasztást csak az kaphat, akinél az adó behajtása kifejezetten az anyagi összeroppanást jelentené.
