Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-06 / 278. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 koron». # Eger, 1925- december 6. vasárnap. XLU. évi. 278 sz. Előfizetési di) postai szállítással: egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonszám: 11. A soktornyú város katholikus népének ezrei zarán­dokolnak ma a káptalanutcai ódon templom és rendház felé, hol Szent Ferenc alázatos fiai ünnepük a nagy RendalapitŐ születésének hétszázados for­dulóját ■ hol ez alkalomból egy, varázslatos gyorsasággal emelt, szép, uj épület adatik át ma­gasztos rendeltetésének: a lel­kek szolgálatának. A gyorsaságot nem az őpitke- kezés kezdetétől számítom, hi­szen azóta bizony csak eltelt már egy jókora esztendő. Mi tagadás: zökkenőkkel haladt a munka, mert bár a Rend áldo­zatkész terciáriusainak söréből számosán — köztük testi mun­kához nem szokott urinők is — személyesen fáradoztak, bűz- gőlkodiak, tevékenykedtek a kő­művesek nehéz mesterségében : ám az anyagi eszközök hiánya néha-néha megszakította az épí­tés menetét. Mégis állítom, hogy hirtelen, váratlanul, szinte va­rázsütésre nőtt ki a földből a díszes Otthon. A gyorsaságot abban látom, hogy a gondolatot mihamar nyomon követte a tett s Szent Ferenc szegény fiainak megvolt a bátorságuk és eré­lyűk ahhoz, hogy a mai szűk viszonyok között is hozzá meré szeljenek fogni a nagyszerű terv megvalósításához és azt minden akadály dacára keresztül is vi­gyék. Mihelyt felismerte Oswald atya a tényt, hogy erre az új kulturközpontra, az Isten or­szágáért való harc újabb had­műveleti bázisára, szükség van: nem habozott, méricskélt sokáig, még csak a másnál mindent jobban tudó, kényelmes és gyá­va »okosak« intő szavára sem hallgatott, de tétovázás nélkül nekivágott a munkának, szívé­ben sziklaszilárd bizalommal. Nem is csalódott, aminthogy nem is csalődhatott Abban, Akinek ügyét szolgálni akarta. Segítsé­get kérő szózata a mostoha idők közepette is visszhangra talált s hívő lelkek áldozatkészségének beszédes bizonyságaképen, ma büszkén emelkedik a Ferenc- rendi Otthon. És tárt kapukkal várja a Krisztus után vágya­kozó lelkeket. Az egri főegyházmegye érseke, a bátor kezdeményezés legmeg- értőbb és legbőkezűbb támoga­tója, az áldozatkészségben a főpáiztorhoz méltó főkáptalau élén, bizonyára igaz lelki öröm­mel lépi át ma az uj Otthon küszöbét. A főmegye világi papságának, a vitézkedő Anya- szentegyház sorkatonaságának, bölcs és jóságos vezére nagy koncepciók fölemelő sejtésével látogat el hadiszállására az ön­feláldozó harcra mindenkor kész­séges franciskánua milíciának. Mert a franciskfinus-otthou nem csupán otthon, de táborhely is egyszersmind. Az uj házban uj otthont talál a katholikus gon­dolat s az áldozatkész szeretet. A kolostor lakói ellenben, szi­vükben egy égi otthon felé ső- várgó vágyakozással, az uj falak között maguknak nem otthont, csak műhelyet kívántak terem­teni, lélekcsiBzolő műhelyet. Vagy az erény és tudás fundamentu­mára épített sziklavárat, ahon­nan harcba indulnak a nem e világból való országért. Nem is maguknak emelték ők az uj hajlékot, de ahogyan a kolostor kapufelirata is mondja: nekünk, a hívek seregének. Ez a sereg meg is érti az uj falak közül kihangző hívő szózatot, hálával vgbzí és követni fogja. Ennek a soktagű s egyre nö­vekvő seregnek nevében e so­rok szerény írója kíván a lelkek igaz barátainak hálás köszöne­tét mondani. Az Otthonért, mely a másokat nem bántó, de saját hitüket bátran valló katholiku- soknak leend sűrűn látogatott otthona. Mártonffy Lajos vm. árvaszéki elnök. Látogatás a Szent Ferenc Rend kultúrházában. Eger város egyik értékes műkincsének tartják a kultúrház fehér termét. Munkatársunk P. Oswald rend­főnök előzékeny kalauzolása mellett megtekintette a Szt. Fe- reDcrend kultúrházát, melynek külső falai a hirtelen bakövet- kezeit hideg időjárás miatt még vakolatlanok. A templom védő­szárnyai alá menekült ezen a kis területen a keresztény kul­túrának és áldozatkészségnek e megható szimbóluma Szent Fe­renc nevével, míg szomszédsá­gában a templom fenséges dedi- kéciőja : *A Te házadat szentség illeti, Uram.» Az udvarra nyilő ajtón lépünk be, az előszobából három ajtó vezet a harmadrendiek és az Érne szobájába és a Katakomba­terembe, amelynek zordon egy­szerűsége, a középen álló masz- sziv pillérrel és az átjáró kettős boltozatával puritán és miszti­kusan hatő. Az ajtók, ablakok és bútorok többnyire vörösfe­nyőből készültek. Az emeletre barokkstílü lép­cső vezet. Fönn megtekintjük a tanácskozó ős a fehér termet, amely barokkizű tervezésével ős falfestményeivel Eger város érté­kes műkincse lett. Ahatalmas fehér terem angyalfői oldalpillérkéi, a falfestmények céljaira berovát­kolt négyszögek és téglányok, a mennyezet barokkrajzú dombor­műve és a falfestmények pasz­tellszerű matt színhatásai teszik egységessé és kerekké a parket­tás terem szépségét. A falfestményeket Unghváry Sán­dor festőművész alkotta vonatkozásban a ferencesek ma­gyartörténelmi szerepével, múlt­jukkal, missziós ténykedéseikkel. Szent Ferenc barnakámzsás fiai­nak az életét és történetét lát­juk a képeken főisorakozni, Ka- pisztrán Jánost, Hunyady Já­nost, aki a keresztény világ kul­túráját megmentette; három kép a török hódoltság idejéből valő, amint a bujdosó keresztények­hez csónakon viszik a ference­sek a misekönyvet, a szentsé­get és amint a szantmise áldo­zatot bemutatják. A mohácsi vészből látjuk II. Lajost, amint a lováról leesik, Tomory Pál érseket, a »büszke vezért«, s a ferenceseket vallá­sos, kulturális és hittérítői fog­lalatoskodásuk közben. Páduai sz. Antal, Halézy Sándor, Roge- rius Bacon, Temesváry Pilbert stb. képeit Unghváry festőmű­vész még csak ezután fogja megfesteni a terem baloldalára. A falfestmények szemléltető kom­pozíciója és művészi megoldása harmonikusan sikerült, tökéletes rajzű alkotások, amelyek csak a teljes beérés után fognak pom­pázni templomos színhatásaikkal. E kultúrházát, amelynek alap­kövét Duttkay Pál pápai prelá- tus, apátkanonok tette le, decem­ber 6-án, délelőtt, ünnepélyesen áldja meg az érsekfőpásztor. A vidéki lakásforgalom felszabadí­tásáról még nem történt döntés. Egyik értekezleten legutóbb szőbakerült a vidéki városokban a lakásforgalom mielőbbi felsza­badításának a gondolata, amely- lyel kapcsolatban a népjóléti miniszter most a következő nyi­latkozatot tette: — Ezzel az eszmével hozzám még nem fordultak, így a kér­désnek ezzel a részével még én sem foglalkoztam. Kétségtelen, hogy a vidéki városokban más a helyzet, mint a fővárosban. A legtöbb szabályrendeletben benne van, hogy februárra nin­csen felmondás, tehát november­ben csak májusra lehetne fel­mondani. Mivel november most már elmúlt, nem lehet sző arról, hogy májusban a szabadforga­lom és a felmondás akár a vi­déki városokban is bekövetkez­zék. Továbbmanően — a szabály­rendeleteket véve alapul — má­jusban fel lehet mondani no­vemberre. Erről lehet sző, de hangsúlyozom, semmiféle kész terv vagy elhatározás e tekintet­ben még nincsen. Számolni kell azzal is, hogy minden intézkedés, amely ennyire belenyulik a tö­megek közvetlen életviszonyla­taiba, rendszerint nagy felzudű- lásával találkozik. Bécsben nagy felzudűlást keltett, hogy az alap­bért 4oOO-szsresre emelték. — A kormány lakáspolitikája a felszabadítás felé irányul. Természetesen ezt a kérdést én dönthetem el. A szanálási tör­vény intézkedése értelmében a jövő év májusában telmondha- tók az üzlethelyiségek novem­berre, a lakások pedig 1926 novemberében mondhatók fel 1927 májusára. A kormánynak mindenesetre a széles rétegek érdekeit kielégítő középutat kell megtalálnia minden erre vonat­kozó intézkedésnél. Erős árzuhanások a magyar borpiacon. A Borászati Lapok Írja: A borpiacon, különösen a gyen­gébb (8—9 fokos) boroknál az elmúlt napok erősebb árzuha­nást mutattak és a malligand- fokonkiuti nagykereskelmi árak 300 korona alá is zuhantak. Te­kintettel arra, hogy ezek a borok az idei termésnek hozzávetőle­gesen kátharmadrészét teszik ki, minden bizonnyal nyomni fogják finomabb minőségű borainkat is. A Malligand-fokokban kifejezett ár literenkint 2400—2700 koronát jelent. Állítólag történtek még ennél alacsonyabb eladások is, de ezekről közvetlenül meg nem győződhettünk. Kecskemét vidé­kén a 3000 koronás árat Bem akarták megadni. Legnagyobb az árcsökkenés a Dunántúl déli részén (Zala, Vas, Tolna m. stb.). Ezen árdepressziő folytán a nagykereskedelem is akcióba kez­dett és vásárlásai megindultak elsősorban azért is, mert ezen

Next

/
Thumbnails
Contents