Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-05 / 277. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korom*

Eger, 1925. december 5 szombat. XLII évf. 277 sz.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Tyúk vagy tojás

volt-e előbb a világon, ugyan ki ne vitatkozott volna ez in- prabtikus kérdésről gyermekkorában ? Hogy ma a szinbáz rontja-e sikamlós darabjaival a közönséget, vagy épen ellenkezőleg maga is a már romlott közönség gusztusának kedvéért kénytelen-e mocsárba zülleni: napjainkban is sűrűn tárgyalt vitakérdés. Az előbbi meddő s az utóbbi fájdalmasan gyakorlati vizsgálódáshoz hasonlítsuk-e inkább azt a simán folydogálő eszmecserét, mely az E. N. vezetőhelyén már harmadnapja megindult: azon múlik, hogy

vájjon pusztán a tétel kedvéért merülünk-e bele a vitába, vagy tényleg változtatni óhajtanánk és remélünk-e a szó tárgyává tett visszásságon.

Ámde egészen nyilvánvalóan akörül forog a kérdés: hogysn lehetne kultur elő adásokra újból zsúfoltakká varázsolni az egri előadótermeket? A közönségben van-e a hiba, mikor elkerüli még a tájékát is a komoly műsorű összejöveteleknek ? Vagy inkább ezeknek a rendezése körül akadna-e egy és más megszívlelni való? Ez itt a kérdés s ez a kérdés határozottan praktikus irányú. Részemről az alábbiakban kívánok hozzájárulni megfejtéséhez.

Való igaz, hogy a magyar közönség lelkére mélységes kimerültség nehezedik. Mi, egriek sem megyünk kivételszámba, belőlünk is sok nemes érzést kioperáltak a mostoha viszonyok. Tömérdek izgalom szántott át rajtunk a közelmúlt években, ma pedig a gazdasági válsággal kapcsolatos súlyos gondok alatt görnyedünk. Nem vágyunk sehová, az otthon csendje lett a legkedvesebb barátunk. Csak akkor válunk meg tőle, ha okvetlenül szükséges vagy érdemes. Ha az élet olyasvalamivel kecsegtet, ami még az otthon nyugalmánál ia értékesebbnek ígérkezik.

Amiből azonban szinte túlontúl sok áll a rendelkezésünkre, azt kevésbé szoktuk megbecsülni. Való igaz pedig, hogy a magyar Athén majdnem fölös bőségben ontja boldog lakói számára a művelődés, lelki nemes- bülés alkalmait. Az egri ember jóformán minden áldozat nélkül valósággal turkálhat a műsoros délutánokban vagy estékben.

Ez a hultura-infláciő a kultur- munka külső nagyrabecsülésének épen nem válik javára s belső értékének sem használ. Szétforgácsoljuk az erőket: túlságosan sokat akarunk produkálni, erőinket meghaladó frontot veszünk fel s próbálunk tartani. Kevesebb előadás, nagyobb műgonddal előkészítve, több várakozást és több áldozatot, de több esztétikai örömet is jelentene a közönség számára. És sok fűtőanyagmegtakarítást az egyesületeknek.

Fölvetem tehát a kérdést : nem lehetne az Egerben iikolá'n- kivüli léleknevelésre alkalmas és kész szellemi erőket közös

programmal közös nevezőre hozni és tervszerűen foglalkoztatni? Olyanformán gondolnám, hogy ne tartsanak városunkban egyidejűleg három vagy négy helyen félház előtt kultúrelőadást jobb sorsra érdemes szónokok s ne ugyanazon, szinte a végtelenségig kihasznált, két tucat emberből ^válogasson előadót minden egyesület, mikor körülöttünk fölös mennyiségben állnak, munkára készen, nem csekély értékű, pihent erők. Az ismeretlen ember az újság ingerével hatna s egyesületeink nem fűrészelnék el egymás munkáját ökonomikusnak valóban nem mondható erőfeszítéseikké].

Mondom, én igy gondolnám. Kérdés: Van-e Egerben TESz s ha van, mért nem teljesíti e tekintetben hivatását?

Dr. Gy. T.

<**»»<*»«* «a* muss*$' .«se*

December 6-án szentelifel Szmrecsányi érsek a Szent Ferenc-Otthont

Ismert és ismeretlen adakozóknak egy milliárdnyi adományából épült fel a kulturház. — Tervezte: Wälder Gyula dr. műegyetemi tanár. — Építették az egri Nagy-Testvérek. — A Szent Ferenc- Otthon a szociális ügy szolgálatában áll.

P. Oslay Osvald

Eger, 1925. december 4.

A Ferencrendiek temploma mellett az áldozatkészség, a hit és a hat nepot megszentelő munka a keresztény művelődésnek emelt házat és otthont az assisi szent halálának 700-ik évfordulója emlékére. A kultúrhá- zat, melyet Szent Ferenc Otthon nak neveztek el, december 6 án> vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes szent mise után szenteli meg Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos egri érsek.

Munkatársunk ebből az alkalomból kereste föl Páter Oslay Oswaldot, a ferencrendiek házfőnökét, aki a maga lelkes kitartásával vetette meg a kultúr- ház fundamentumát és rajongó paliéra volt az építkezésben annak a nagy célnak, amelynek ápolására és befogadására az ismert és ismeretlen adakozók százai tettek kőre követ és tetőt. S ezek a kövek nem fognak leomlani, mert a szeretet kapcsolja össze őket, mely 700 évvel ezelőtt hirdette az assisi Szent

a kulturházról.

Istenszerelmét és hirdeti halhatatlanságát most, 703 év után.

Hogyan épült meg Szent Ferenc Otthona?

— A Szent Ferenc Otthon megépítését — mondotta páter Oswald házfőnök — özvegy Nagy Bernátné 10 hold földje alapozta meg. Ezután dr. Vass József népjóléti miniszter úr őkegyel- mességétől kaptunk 30 milliót; dr. Nagy János kanonok, nemzetgyűlési képviselő, kincstári főtanácsos úr Öméltósága közbenjárására a Máv Vas■ és Gépgyártól 15 milliót és vasbeton- anyagot; majd Szmrecsányi Lajos érsek úr öexelllenciája adományozott 48.000 darab téglát és 4 vaggonmeizet s az építkezések alatt tanúsított állandó és kitüntető rokonszenve, érdeklődése és megértése nagy segítségünkre volt. A Székestókáptalan 100 milliós adománya következett ezután és az az erkölcsi támogatás, melyet hálás szívvel kell köszönnünk. Pallavicini

őrgróf két vaggon meszet és nagymennyiségű épületfát, a szatmári püspökség egy vaggon búzát, a Károlyi-uradalom zárgondnoksága fél vaggon búzát adományozott, egy Névtelen 100 milliót, a Káptalan tagjai külön is 10—15 milliós adománnyal siettek segítségünkre; a tárgy- sorsjátékból befolyt 130 millió; a gyermekmajdlisből, melyet a tanítóság rendezett, 80 millió, ide kell számítanunk a legteljesebb elismeréssel és köszönettel Eger és a vidék kisebb nagyobb adományát, a vidéki papság anyagi és erkölcsi támogatását, az Otthon céljaira végzett mise- stipendiumokat.

Az Otthon eddig körülbelül kerek egy milliárdba került.

— A belső berendezésekre még 100 millió adósságunk van. így Persch József asztalos Ízléses vörös fenyőből készült épület- munkáiért és bútoraiért 30 millióval tartozunk.

— A barokk-motivumokkal stilizált kultúrház tervét dr. Wälder Gyula műegyetemi professzor úr teljesen dijtalanűl készítette el; az aránylag kis területet a térbeosztás végtelenül ügyes alkalmazásával a legpraktikusabban használta fel. így az Otthon Wälder Gyula professzor alkotása. Ezt elsősorban Szmrecsányi Miklós őméltősága gondoskodásárak köszönhetjük, aki a műegyetemi tanár úrral bennünket a kezdet kezdetén, hozott össze. Említésre méltónak tartom, hogy a templom restaurálása is az ő nevéhez fűződik. A kulturház felépítését a Nagy Testvérek, érseki építészek végezték és munkájukkal Wälder Gyula professzor úr terveit a legsikeresebben oldották meg.

A Sz. Ferenc kultúrház célja.

— 1926 október 4-én lesz 700 éve, hogy assisi Szent Ferenc meghalt, aki e szavakkal fogadta végső perceiben az elmúlást: «Halál-testvér, Isten hozott!• Ezért a bejárat fölött nem 1925, hanem 1926 hirdeti a Szent jubileumi évét.

A kultúrháznak kettős célja van:

a hit- és egyházvédelem, valamint a nemzeii keresztény kultúra terjesztése.