Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-03 / 275. szám

L 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 december 3. !»!■ IMUM IW I——MBBM—B A hadikölcsön a nemzet becsületbeli adóssága. Merényletterv az olaszliszkai bankóhamisitás ügyében nyomozó vizsgálóbíró ellen. A debreceni lapok nagy szen­zációként foglalkoznak az olasz- liczkai milliósok ügyében vizs­gálatot vezető Preineszberger Jenő dr. vizsgálóbíró elleni ál­lítólagos merénylettervvel. A Debrecenben nagy feltűnést és izgalmat keltő hírben mindösz- sze annyi a konkrétum, hogy Schmidt Mőr debreceni sánta kö­szörűs a vizsgálóbíró feleségét figyelmeztette, hogy ura ellen az ortodox zsidóság merényletet tervez. A sánta köszörűs elő­adása szerint az orthodoxok egy éjjel titkos megbeszélést tartot­tak a debreceni Csók-utcai zsi­nagógában, ahol pillanatok alatt egybegyült volna az erélyes vizsgálóbírót láb alól eltevő bér­gyilkos jutalomdija. A debreceni rendőrség erélyes vizsgálatot in­dított ebben az ügyben. Azon­ban semmi pozitívumot nem ta­lált. Dr. Tóth János helyettes vizsgálóbíró szintén megindí­totta a hivatalos eljárást, csai 20 milliárdos színházigazgatói fizetés. Berlinből jelentik: A ham­burgi Schauspielhaus intendánsi állására a berlini állami színház intendánsa, Jessner kapott ere­detileg meghívást, de mivel Jess­ner nem vállalta a meghívást, most Beer bécsi színházigazga­tóhoz fordultak, aki a Deut- schesVolkstheater és a Raimund- Theater élén állt. Mint a berlini lapok most közük, Beer igazga­tónak évi 120.000 aranymárka fizetést ajánlottak fel a hambur­gi fezinház intendánsi hivatalá­nak vállalásáért. Ez magyar koronákban több, mint 20 milliárdnak felel meg, de a német viszonyokhoz ké­pest nem is szokatlan összeg, mert ha nem is éppen a drámai színházak igazgatói, de például a nagy dirigensek közűi többen jóval nagyobb fizetés mellett kötöttek szerződéseket. BSíasisuHHseasRtn&swzssagíaaaa Egy holtnak nyilvánított gazda nősülni akar. Békéscsabáról jelentik: Bohus Pál békéscsabai fiatal gazdál­kodó nősülés céljából megje­lent a csabai anyakönyvi hiva­talban, hogy születési anya­könyvi kivonatát megszerezze. Az anyakönyvvezető meglepe­téssel konstatálta, hogy a be­jegyzések szerint Bohus 1918 ban a békéscsabai katonai kórház­ban meghalt s a hősök temető­jében temették el. Mivel az élő és halott személyazonossági ada­tai teljesen megegyeztek, nyil­vánvalóvá lett, hogy egy most már meg nem állapítható isme­retlen egyént temettek el Bohus Pál neve alatt. A Pesti Tőzsde munkatársa előtt Marschall Ferenc dr. nem­zetgyűlési képviselő megmagya­rázta azt a legutóbb elhangzott és nagy feltűnést keltő nyilat­kozatát, hogy a hadikölcsön jegyzőknek törvényben mondjon a nemzet hálát és igy legalább erkölcsileg kárpótolják őket ál­dozatkészségükért. A nyilatkozatot sokan úgy ér­telmezték, hogy ezzel a hálatör­vénnyel a kormány teljesen el- intézettnek tekintené a hadiköl- csöntulajdonosok ügyét. Mar­schall Ferenc dr. képviselő ezt a magyarázatot félreértésnek mondja. A hálatörvény egyelőre csak azt ismerné el, hogy a hadikölcsönt a nemzet becsület­beli adósságának tekinti s ez mintegy előzetes ígéret lenne arra, hogy állam pénzügyi vi­szonyainak javulása esetén, ma még előre nem látható időpont­ban, sor kerülhet majd a kőt­Az uj ipartörvény, mint isme­retes, szigorú megtorló intézke­déseket tartalmaz az ipari kon­tárok ellen. A visszaeső kontá­rokkal szemben elzárást ir elő és magas pénzbüntetést helyez kilátásba. A szigorú büntetések ellenére a kontárok száma folytonosan emelkedik és egyre több megrendelőt von­nak el a legális ipartól. Az iparosok a kontárok el­szaporodásának okát főként ab­ban látják, hogy az uj ipartör- vény szigorú intézkedései ellen­őrzésére nincs megfelelő ható­sági szerv. Legutóbb a keres­Eger, december 2. Az egri államrendőrség bűn­ügyi osztályán egy időben Vígh József 56 éves egri földműves állandóan kilincselt. Följelentést tett a felesége és a két veje ellen, akik — állító­lag — az életére törnek. Előadta, hogy a bét vő ki akarja végezni. Esténként, mi­kor a ház körül dolgozik, állan­dóan a sarkában vannak, revolvert szögeznek a mellének. Egy éjszaka arra ébredt föl, hogy az egyik vő az ágyában fölült és revolverrel célbavette, miközben a felesége így kiáltott föl: Most meghalsz! Most meg kell halnod. vőnytulajdonosok anyagi kár­pótlására. Ezután a valorizációra nézve forgalomba került kombinációk­kal foglalkozik a képviselő. 2%—100% a két szélsőség, ami­ről sző van. Marschall dr. szerint 20 százaléknál többre a légvár- mesebb ^remények mellett sem lehet számítani. Erre is csak úgy, hogy az eredeti kötvénytulaj­donosoknak csak gyermekei és unokái élvezhetnék az esetleges valorizálás gyümölcseit. A kép­viselőnek megoldási tervezéte is van, amely az adózók további túlterhelése nélkül elégíthetné ki a hadikölcsöntulajdonosokat.Ugy gondolja, hogy a költségvetésbe évenkénti dotálással be lehetne állítani egy hadikölcsön teljesí­tési alapot és azt addig kellene növelni, mig az általa javasolt 20 százalékos valorizációt lehe­tővé nem teszi. kedelmi miniszterhez fordult az Ipartestület Országos Szövet­sége és azt kérték, hogy az ipartestületek ellenőrző alkalma­zottait hatósági jelleggel ruház­zák fel. A kereskedelmi miniszter azon­ban a kérést elutasította és a belügyminiszterrel egyetértőleg a kontárok ellenőrzését a rendőrségre bizta. A belügyminiszter leirata ma délelőtt érkezett meg a miskolci rendőrségre, amelynek mai napi­parancsában már megjelent a rendőrség vezetőjének utasítása a kontárok szigorú ellenőrzésére. Debreczeni Dezső rendőrkapi­tány elrendelte a nyomozást, mely megállapította, hogy Vígh József üldözési mániában szenved és közveszélyes örült. Vígh Józsefet beszállították az Irgalmaeok elmegyógyintéze­tébe, ahol november 30.-án este ValO órakor öngyilkosságot követett el. Egy őrizetlen pillanatban ki­szökött a cellájából. Az emelet egyik ablakát föl- szakítva, leugrott és halálra- zúzta magát a kövezeten. A vizsgálat kiderítette, hogy Vígh József haláláért senkit sem terhel felelősség. Új bit/ornok. A pápa a dec* m^®r' konzisztoriumon uj ^borosokat fog kinevezni, még pödl^" : M°n" signor Cerettita párisi ntüvcmst’ Monsignor Oasparri chiliéi n-UI?' ciust, Monsignor Verde-t, a R»* tus-kongregáció titkárát és »3 ir O’Donnel armsgh-i érseket. HÍREK — Eger, 1925. december 3 — A lecsúszás örömei. Amióta a lecsúszás a kereske­delemben divatba jött, az em­berek szenvedélyesen vetik ma­gukat a csűsző-sportokra. A kü­lönféle játékparkokban csúzdá- kat állítanak fel, hogy a kikelet és a nyár bájos napjaiban is élvezhessék a gyermeki öröme­ket. Amerikában például műjég­pályákat készítenek, hogy szen­vedélyes sport-urak és sport­hölgyek akadálytalanúl vihessék egymást a jégre. A könyörüle­tes tél, számotvetve a modern élet megváltozott viszonyaival már novemberben beköszöntött és félméteres havat terítő bőke­zűséggel gondoskodott a lecsú­szási lehetőségekről. A kinevezett ródlipályákon egyszeribe megindúltak a lecsú­szás örömei. Urak és hölgyek csúsznak mindenfelé a tobogán­okon, apósok, apősjelöltek, édes­mamák, tőzsdések, részvényesek treníroznak, miközben megálla­pítják, hogy a lecsúszás volta­képpen jó, a ringató suhanás, repülő iramlás — lefelé. A fagy a téli sport költésze­téhez tartozik. Befagynak a kü­lönböző remények, tervek, ha­sonló vegyeskereskedések. Be­fagy a házasság, a szerelem, és a kosár is. Télben stílusosan lehet rajtuk korcsolyázni. Élje­nek hát a téli örömek, amelyek­ről egyszer szintén — lecsúszunk. Mikulás ajándékai. Még egy-két nap és Mikulás bácsi áldó keze megjelenik az ablakokban, hogy fele varázsolj a ajándékokkal a gyermekek cipőit. Ezek az aján­dékok földi fogalmak szerint a stabil valuta mellett is drága pénzébe kerül a jő öregnek. A csillagos mezőkön nincsenek boltok, cukrászdák s minálunk, a földön még Miklós sem vásá­rolhat hozómra. Érdeklődtünk a Mikulásnapi meglepetések va- lutáris helyzetéről és azt a fel­világosítást nyertük, hogy a Mi­kulás-cikkek nem olcsóbbodtak. Krampusz-csomagok 25 — 30.000, aranyozott virgácsok szalon­cukorkával 25—50.000, földíszített likőrök 150,000, csokoládé-for­mák töltve 40—70,000, tréfás manzsetták tőlsve 30—40.009, hollandpapucsok ugyancsak 40 ezer koronába kerülnek. Nagy Mikulást 300,000—400 000 koro­nás összeállításban lehet kapni. Az aranyozott virgács ára 6000 korona. Krampuszok 10—15—20 ezer boronáig. — Hej, gyerekek csak titeket sajnálunk, mert Mi­kulásnak rosszak a pénzügyei. Ezentúl a rendőrség ellenőrzi az ipari kontárokat. <s#mhihwi mnaa n** mwonnB» Öngyilkosságot követett el egy üldözési mániában szenvedő elmebeteg. Leugrott az elmekórház emeletéről és halálrazúzta magát a kövezeten — Az volt a mániája, hogy «ki akarják végezni.»

Next

/
Thumbnails
Contents