Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-16 / 158. szám
Á.ra 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. július 16. csütörtök. XLII évf. 158 sz. Előfizetési di) postai szállítással s egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä politika berkeiben néma csend. A magyar sors intézése a termő rónára tolódott át s hogy a most beálló esztendőben enyhülni fog-e a gazdasági feszültség s ennek megfelelően közállapotaink további javulása az eddigi ütemben várható-e : az a mi agrárországunkban jórészt a mezőgazdasági termelés eredményein fog megfordulni. Az egyetemes nemzeti érdek mindenesetre azt kívánná, hogy a rendelkezésünkre állő hatalmas termelő tényező: a föld, minél bőségesebb hozadékkal fizesse vissza a megművelésére fordított munkát éa tőkét. A sokat emlegetett többtermelés minél szélesebb körű megvalósítása volna a konszolidáció útján egyik legerősebb mőíorunk. Erre való tekintettel kétségtelenül csak sajnálni lehet, hogy az uj és újabb földbirtokreform épen a legnagyobb erőfeszítés gondterhes esztendeiben rázkőd- tatja meg gazdasági életünket. Hetven év előtt is mostoha körülmények között lett urává a jobbágy az általa művelt föld egy részének. Sem neki, sem földesurának nem használt a reform. Most is válságos körülmények közepette kerül megoldásra a régóta vajúdó kérdés. Az 1920-as törvény indokolása nyíltan be is vallja, hogy egyelőre le kell mondania a termelés fokozásának lehetőségéről. A végrehajtás során annál fokozottabb gonddal kell ügyelni arra, hogy a kőt uj törvény nyomán várható szociális megnyugvást ne tegyék illuzőrius értékűvé az uj helyzetből előálló bajok. Annál is inkább fontosnak látszik az óvatos és körültekintő végrehajtás, mert hiszen a kérdésnek végleges nyugvópontra juttatását a gazdasági tekintetben mindenesetre sok kárral járó radikális reformtól sem re- mélhetnők. A tömeghangulatot nem lehet «elintézni,» miként egy aktát s ameddig a polgári társadalomból természetszerűleg kiküszöbölhe- tetlen vagyoni külömbségek fann- állanak, mindenkor lesznek orvhalászok is, akik a zavarosban keresnek bő fogást. A kisembereknek födelet építvén, nem szabad tehát dőrén megingatni oly szerkezeteket, melyek nagy intézményeknek és kicsiny exisztenciáknak egyaránt biztos támaszai voltak a múltban. Másrészről 'minden megengedett eszközt és mődot meg kell ragadni arra a célra, hogy a földéhségüket kielégíteni kevésbé képes elemek világosan Rusztek Károly tanfelügyelő a következő jelentést tette Hevesvármegye közigazgatási bizottságának : A vármegye népiskoláiban a múlt hő második felében mindenütt megtartották az évzáró vizsgálatokat és a hazafias záróünnepélyeket. A vizsgálatokról beérkezett jelentésekből örömmel állapítja meg, hogy a tanulmányi eredmény elérte a háború előtti nívót, az iskoláztatás pon-■ tossága és a vallásos, hazafias nevelés tekintetében pedig messze fölülmúlja azt. Az iskolánkívűli népművelés, az ismeretterjesztő előadások, az ifjúsági és Levente-egyesületek révén szintén évről-évre erőteljesebb és általánosabb lesz, a lelkiismeretes és önfeláldozó Eger, 1925. julius 15. A megye közigazgatási bizottságának keddi ülésén Graefl Jenő bizottsági tag, a poroszlói kerület nemzetgyűlési képviselője, az alispáni jelentés kapcsán felszólalt és elmondotta, hogy a tiszafüredi járásból több község fordult hozzá azzal a panasszal, hogy hivatalból szorítják őket a hősi emlékszobrok feliállítására. Nem tudja, hogy az olyan községeket, ahol a hősi szobrokat még nem állították fel, vafelismerjék igazi érdekeiket ■ ne váljanak a lelketlen izgatásnak rombolásra kész martalékaivá. Az intelligenciának kimondhatatlanul fontos e tekintetben a hivatása s a felvilágosító munka terhéből becsülettel ki kell venniük a részüket értelmiségünk mindazon elemeinek, melyek magukat a nemzeti megújhodás táborához tartozóknak vallják. X. népnevelői munka 8—10 esztendő múlva már remélhetően szemmel- láthatőan fogja éreztetni áldásos hatását. Ugyancsak a múlt hő második felében tartották meg a képesítő vizsgálatokat az egri tanító- és tanítónőképző intézetekben. Most volt az öt évfolyamos képzőnek az első képesítő vizsgálata. Az eredményekből örömmel jelentheti, hogy a jelöltek úgy az általános, mint a szaktudás tekintetében olyan eredményről számoltak be, amelynek birtokában aggodalom nélkül a legszebb reményekkel biztatóan kezdhetik meg kulturmunkájukat. — Képesítőre jelentkezett a tanítóképzőben 12 jelölt, oklevelet nyert 11; a tanítónöképzőben 11 jelölt, oklevelet nyert 11. lőbban sürgették-e hivatalból, annyit azonban szükségesnek tart kijelenteni, hogy a hősi emlékek sürgetése mögött egy nyerészkedési vállalat is rejlik. Bejárják a községeket és rábeszéléssel, felsőbb intenciókra való hivatkozással igyekeznek megrendeltetni az emlékművet, melynek műbecse abszolúte nincs és az erre költött 80—90 millió koronás rendkívüli kiadása a községnek legfeljebb csak arra alkalmas, hogy a magyar hősiesség felemelő gondolatát és szent eszményeit lejárassa. Hasonlóképpen kifogást emel az ellen is, hogy a hősi halottak emlékezetére külön ünnepet ülnek a katolikusok, [külön a reformátusok, külön a zsidók. Véleménye szerint itt nines helye felekezeti különbségnek. Egyet érdemel a katholikus, a református, az izraelita hősi halott, azt hogy egyszerre megkülönböztetés nélkül üljük meg dicső emlékezetük ünnepét. A külön-külön ünneplés szintén a nagy eszme lejáratására vezethet. Kéri az alispánt, olyan irányú intézkedésre, mely a hősi halottak emlékének egyszerre és együttes megünneplését célozza. Isaák Gyula alispán a felszólalásra kijelenti, hogy a hősök emlékének felállítását egyrészt az üzleti vállalatok, másrészt a katonaság sürgeti, a hatóságok pedig műérték szempontjából becsülik meg azokat. Gondoskodni fog arról, hogy a hősök emlékünnepét egyszerre üljék meg. Dutkay Pál: Azt a hősi emlékünnepet, amit elrendelt a kormány, akár a vármegye, úgyis közösen, valláskülönbaég nélkül tartja meg a közönség. De arra, hogy máskor ne ünnepeljen, nem lehet kötelezni egy feleke- zetet sem. Egyébként pedig nincs abban semmi veszedelem, ha minél többször ünnepelik elesett hőseinket. Úgyis kiveszőben van a nép leikéből a hazafias érzés. Elismeri, hogy a szobrok felállítása a mai nehéz gazdasági viszonyok között látszólag pénzpazarlásszámba megy, de minél több hősi szobrunk van, és minél több hősi ünnepet tartunk, annál jobban elétárjuk a mai nemzedék és az ifjúság szeme elé a követéire intő ragyogó példákat. Hivatkozik Vilmos császárra, aki a háború előtt Budapesten járva, csodálkozással jegyezte meg, hogy a magyar fővárosban nem látja a magyar nemzet nagy fiainak szobrait, míg Berlin utcái, terei telve vannak a németség nagyjainak szobraival, emlékműveivel. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában !» Hevesvármegye tanügyi állapota. A tanulmányi eredmény elérte a háború előtti nívót, a vallásos és hazafias nevelés tekintetében pedig felül is múlta azt. — Az öt évfolyamos tanítóképző első képesítő vizsgálatai kitűnő eredménnyel jártak. A hősi szobrok és a hősök ünnepének ügye a megyeházán. Lehet-e hivatalból sürgetni a községeket a hősi emlékművek felállítására? — Graefl Jenő és Dutkay Pál felszólalásai a közigazgatási bizottság ülésén.
