Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-28 / 271. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona # Eger, 1925. november 28 szombat. XLII övf. 271 sz. Előfizetési dif postai szállítással: agg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Áttekinthető adórendszer és felebbezési láz. Másik nagyon érdekes kijelentése a pénzügyminiszternek : »A baj az, hogy Magyarországon felebbezési lázban élnek az emberek. Itt visszaélés történik a felebbezés jogával, s ezt nem lehet tűrni slb.« Ez az állítás is meglepő. Ismét egy példát hozok fel. Mindenki tudja, hogy a háztulajdonosnak a lakásrendelet nem engedi meg, hogy az 1917-ki házbérek bizonyos arányában megállapított házbérnél magasabb bért kívánjon. Az adóki- vető hatóság a múlt években ezt nem vette figyelembe. Nem fogadta el alapul az állam által engedélyezett maximális házbért, hanem magasabb bért vett alapul. Egy tisztviselőnek túlbuzgósága ilyképpeu jő nehány száz (talán ezer) felebbezésre adott alapot. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyképpen túladóztatott polgároknak legfeljebb 25°/o-a felebbez. Egyrészt, mert az a nagyon kevés adózó, aki tudja, hogy mennyit kellene fizetnie, s hogyan kellene felebbezai, kényelemszeretetből nem felebbez, inkább megfizeti azt a külöm- bözetet, amivel nem tartozik. Az a nagy többség pedig, amelyik nem tudja, hogy jó-e a kivetés és hogyan kell felebbezni ? — ez a többség csak azt tudja, hogy ha felebbezést irat, ez belekerül annyiba, amennyi adót a felebbezés következtében leírnának. És természetesen szintén nem felebbez, inkább tartozatlanul fizet. Pedig ez nem jól van. Ez a lagymatag megnyugvás nagyon káros dolog. A joghoz ragaszkodni kell! A jogot meg kell védeni! A nagy jogász: Ihering ezt mondja: .Bárhonnan eredjen is a hangulatnak az a langyossága, amely a kényelem kedvéért, — ha a tárgy értéke nem ingerli ellenállásra, — a jogért való küzdelem utjáből kitér, nekünk csak az fontos, hogy ezt felismerjük és megjelöljük a maga mivoltában. Az a gyakorlati életbölcses- ■ég, amely mellette szól, nem más, mint a gyávaság politikája. A gyáva, aki a csatából menekül, megmenti azt, amit mások feláldoznak: az életét; de becsülete árán menti azt meg. ót ée a közületet azoktól a következményektől, amelyeket az ő cselekedete ellenállhatatlanul maga után vonna, csak az menti meg, hogy a többiek ellenállnak; ha mind úgy gondolkodnának, mint ő, elvesznénk mindnyájan. Ugyanezt a következtetést vonhatjuk le a jog gyáva cserben- hagyására is. Ha ez mint az egyes ember eljárása ártalmatlan is, mint általános elv a jog megsemmisülését jelentené.» Igenis, a joghoz ragaszkodni kell! A jogot meg kell védeni! És, ha ok van rá, felebbezni kell! Rupert szóharca a A baj nem az, hogy sok a felebbezés, hanem az, hogy sok ok van a felebbezésre. A felebbezés igazán nem mulatság. Még a mai pénzszűk világban is jobban el tudnak az emberek szórakozni, hogysem adőfelebbezést írjanak. S ha mégis sok a felebbezés, ha a pénzügyminiszter felebbezési lázt konstatál, vegye figyelembe, hogy minden láz csak tünet, s ahol láz van, ott betegség is van. Bizony nagy hálára kötelezné a pénzügyminiszter az adőadmi- nisztrációval agyongyötört polgárságot, ha meggyógyítaná azt a súlyos betegséget, aminek a felebbezési láz csak tünete! Dr. M. K. kultuszminiszterrel. Klebelsberg Kunó gróf Uras fecsegésnek minősíti Rupert beszédét. — A kultusztárca költségvetésének részletes tárgyalása. — Szocialista támadás a tábori püspöki intézmény ellen. Budapest, november 27. A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Huszár Károly elnök. A Ház tovább folytatja a kultusz-tárca költségvetésének tárgyalását, melynek előadója Nagy János dr. az egri kerület nemzetgyűlési képviselője, aki a múlt évben is nagy szakértelemmel adta elő a vallás- és köz- oktatásügy költségvetését. Ruppert Bezső kifogásolja azt, hogy a kultusz-miniszter őt egy tegnap tett közbeszőlása miatt a bíróság elé invitálta és köz- beszólását üres fecsegésnek minősítette. Nem látja annak szükségét, hogy a bíróság elé menjen. A kultusz-miniszter hatalmi presztízsét magán-vállalatokba vitte bele. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Társulatok Sajtó Vállalatának. Klebelsberg kultuszminiszter: — Úgy van ! Most is az vagyok ! Rupert: Ez a vállalat harmadáron kapja a papirt! . . . Klebelsberg: Tessék ezt a parlamenten kívül is megismételni! Rupert: Ez a vállalat konkurenciát támaszt a többi vállalatok között. Erre mondtam, hogy az üzlet és a hatalom összeférhetetlen. Klebelsberg: De csak az immunitás védelme alatt mondja ezeket! Rupert: Ez naiv fogás. Tiltakozom az ellen, hogy gyerekes módra mindig a bíróság elé invitáljanak. A költségvetés címét nem fogadom el. Klebelsberg gróf kultuszminiszter azonnal válaszol: Rupert azt mondta, hogy a hatalom és az üzlet nem egyeztethető össze. Felszólítottam, hogy nyilatkozatát a parlamenten kívül is ismételje meg, hogy ellene a bűnvádi eljárást megindíthassam. Ó most kijelentette, hogy erre nem hajlandó, azért bármennyire is sajnálom, de kénytelen vagyok beszédét üres fecsegésnek minősíteni. (Helyeslés a jobb oldalon.) A nemzetgyűlés elfogadja a cimet és áttér az első szakasz tárgyalására, amely a személyi járandóságokról szól. Farkas István szociáldemokrata képviselő szólal fel : A tábori püspöki állás nem fontos szükséglet. A tábori püspökök agitálni járnak. Egyik-másik vallási ellentéteket szít. Ahelyett, hogy az evangéliumot hirdetnék, politikai szempontokból kezelik hivatásukat. (Nagy zaj a baloldalon.) Az állam nem arra való, hogy fejőstehene legyen ezeknek a politikai strébereknek. Huszár Károly alelnök : Farkas képviselő ur! Olyan egyéneket, akik itt nem védelmezhetik magukat, politikai stréberséggel vádol. Ezért rendreutasitom! Klebelsberg kultuszminiszter azonnal válaszol: Sajnálattal hallgatta végig a felszólalást. Meg kell védelmezni a papságot, mert ők Krisztus szeretetét hirdetik. Lendvay: Megszoktuk már ezeket. Mást nem is várhatunk a szocialistáktól. Farkas: Állampénzen ífizetett izgatók. Huszár Károly alelnök : Ismét rendre utasítom a képviselő urat! Klebelsberg: Farkas azt mondta, hogy a vallás magánügy, én meg azt mondom, hogy a vallás elsősorban az állam ügye. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház az első szakaszt elfogadja. Újból fogják szabályozni a husüzletek vasárnapi záróráját. Mint ismeretes, a kereskedelmi miniszter tavasszal egy ankéton meghallgatva az érdekelteket, úgy szabályozta a hentesüzletek és [mészárosok záróráját, hogy a nyári idényben vasárnaponként délelőtt 10 óráig nyitva tarthatnak és alkalmazottaikat is foglalkoztathatják, október 15-fől április 15-ig viszont teljes vasárnapi munkaszünetet kell tartaniok. Az uj rend október 15-ike óta van érvényben, de nem vált be. A közönségnek nagyon kényelmetlen, hogy vasárnapi hússzük- ségletét nem szerezheti be vasárnap. A hozzáérkezett panaszok hatása alatt a kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a kérdést újból megbeszélés tárgyává teszi és e célból ankétot hivott egybe. A Tassi—Pap-Fónagy féle főtárgyalásra kiadott belépőjegyek, mint nekünk illetékes helyről jelentik, technikai okokból érvénytelenek. Uj jegyeket a törvényszék II. emeleti 92. sz. szobájában hétfőn bocsájtanak ki.
