Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-19 / 263. szám

1925. november 19. EGRI NÉPÚJSÁG 3 HÍREK A Misszió rendje (9-én, csütörtö­kön: Reggel 7 órakor szentmise, utána szentbeszéd; egész nap szentségimádás. Délután 6 kor prédikáció, utána litánia Jézus Szentsége« Szivének megkérle- lésével. A föszékesegyházban a főgimnázium énekkara, a mi­noritáknál a tanitókőpzőintézeté énekel. Reggel 6-tól este 8 ig gyóntatás. A Misszió rendje 20 án, pénteken : Reggel 7 órakor szentmise, utána prédikáció. Délután 6 órakor szentbeszéd; utána a családok felajánlása Jézus Szentsége« Szi­vének, végül litánia. Gyóntatás reggel 6 tói este 8-ig. v. k. m. Személyi hír. Dr. Szmrecsányi Lajos belső titkos tanácsos, egri érsek Subifc Károly tb. kanonok, érseki titkár kíséretében ma, csütörtökön, délután Budapestre utazik. Mint a fővárosi lapok már megírták, az örökös király tizenharmadik születésnapja al­kalmából f. hó 20-án, a buda­pesti Szent István bazilikában tartandó hálaadó istentiszteleten az egri érsek fog pontifikálni. Egy derék öreg kántortanitó ün­neplése. Kaiból írja tudósítónk : Folyó hő 15-én, vasárnap a káli iskolaszék előtt adta át Mesey Illés iskolaszéki elnök Dutkay Lajos kántor-tanító nyugalomba vonulása alkalmából az egri érsek főpásztornak ős a vallás- és közoktatásügyi minisztérium­nak legfőbb elismerő levelét. Az elnök meleg szavakban méltatta a jubiláns érdemeit ■ lelkiisme­retes munkáját. A derék kán­tortanító könnyekig megható szavakban köszönte meg az ün­neplést. Olcsósági hullámot várnak kará­csonyra. Karácsonyra szembetűnő olcsosági hullámot várnak az élelmiszerpiacon. Ezt a véleményt arra alapítják, hogy úgyszólván valamennyi élelmicikkben nagy készletek vannak, amelyeket a spekuláció tovább nem tarthat vissza és azokat karácsony előtt kénytelen lesz piacra vetni. Elgázolta a vonat, da menyasszo­nyát megmentette a mozdonyhaláltól. Debrecenből jelentik: A debre­ceni kisállomás bejárójánál bor­zalmas szerencsétlenség történt. Palotay Ambrus 34 éves kábái földmíves Debrecenba jött meny­asszonyával, Szabó Júliával,íhogy az esküvőre való előkészületeket megtegyék. Délután meglátogat­ták egy ismerősüket és ionén a vasúti töltésen tértek vissza. A szerelmes pár egymásba karolva, beszélgetve haladt és nem vette észre a hajdúböszörményi sze snélyvonat közeledését, csak az utolsó pillanatban s Palotaynak még sikerült menyasszonyát hát- ralökni, de ő maga térdrezuhant és a mozdony derékban ketté­vágta. Két évi fegyházra Ítéltek ogy vál- tóhamisitót. Hugyesz Mihály zagy vaszentjakabi lakost vonta teg­nap délután felelősségre Pret- tenhotfer Ödön királyi törvény­széki tanácselnök elnöklete melett királyi törvényszék. Hugyesz Mihály zagyvaszentjakabon több rendbeli váltóhamisítást köve­tett el. Ezért két évi fegybázzal sújtották, amiből a vizsgálati fogsággal a törvényszék 5 hó­napot és 14 napot kitöltöttnek vett. Az egri kir. ügyészség nyomozást rendelt el Molnár Andrásné halála ügyében. Molnár Andrásné 47 éves földmivesasszony hirtelen haláláról fanasztikus hírek ke­ringtek az elmúlt héten Eger városában. Lapunk vasárnapi számában mi is megemlékeztünk erről az ügyről: Az elhunyt asszony férjének jogi képvise­lője, dr. Kdlnoky Viktor ma dé­lután megjelent szerkesztősé­günkben és vasárnapi cikkünk kiigazításaképpen a következők közlésére kért fel bennünket: Az eredetileg könnyű testisértés címén megindult eljárás alatt a «értett meghalt. A könnyű testi- sértés ügyét ma délelőtt tár gyalta a kir. járásbíróság. Mint­hogy hivatalos megállapítást nyert, hogy Molnár Andrásné időközben meghalt, a boncolás adatai pedig támpontott nyújta­nak arra, hogy a halál él a 9 nappal előtte elszenvedett testi­sértés között okozati összefüggés lehet, az egri kir.ügyészség halált okozó súlyos testisértés címén nyomozást rendelt el Strausz Gyula ellen. A járásbíróság ép­pen ezért áttette az ügyet a kir. ügyészséghez. Lúdtalpat akar a charleston nevű tánc. A tango, a foxtrott, shimmy és java után az idén újabb félvad táncot, a charleston! diktálták a világra a párisi táncdivat koro­názatlan urai. Amerikában már széltében-hosszában pusztít ez az új táncmánia. A lapok, sőt az orvosok is foglalkoznak a charleston bajaival. A pittsburgi »Magyarság« legutóbbi száma pl. a következőkben csinál ellen­reklámot az új táncnak : »Ez a charleston valami nyakatokért néger tánc, amelyben annál több komédiát vihet végbe a táncos, minél több benne a buzgőság. Az egész holmi jobbra-balra való rugdalőzásből és telitalp­pal fölre tapsolásból áll, ami azonban roppant szép annak — akinek tetszik. A charleston most a tudományt is foglalkoztatja. Tudós orvosok megállapították, hogy a nők körében gyakori ludtalpuságot a tulságba vitt tánckultusz idézi elő. A táncok közül pedig éppen charleston az, amelyik legalkalmasabb a lúdtalp szakszerű kifejlesztésére« így az amerikai »Magyarság« és az amerikai orvosok. Hogy vétójuknak lenne valami foga­natja, alig hihető. A charleston divat. És a divatnak győznie kell bármi áron. És ha az az ára a lúdtalp, az is divat lesz csak azért is. * A iogakadémiai Kör f. hó 20-án azaz pénteken délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Az ügy nagy fontossága miatt ké­rem a tagokat, hogy lehetőleg j teljes számban jelenjenek meg. ; Pálik Ferenc jogáBZ-elnök. Elveszett egy brilliáns fülbeva­ló. A becsületes megtaláló illő ju­talmat kap szerkesztőségünkben * Az Osztálysorsjáték 2. osztá­lyára szőlő sorsjegyek már kap­hatók az Egri Kér. Sajtőszövet- kezet könyvkereskedésében. Hú­zás november hő 25. és 26-án. * Egri képeslapok, az általunk készíttetett és kizárólagos tulaj­donunkat képező, teljesen új fel­vételek alapján készült 19 féle szebbnél-azebb eredeti fénykép kivitelben darabonként 1500 ko­ronáért kaphatók a Sajtószövet­kezet könyvkereskedésében. * Uránia. Ma egy előadásban 8 őrai kezdettel: *Az üldöző» (A sárga ember bosszúja) filmre­gény 9 fejezetben, kettős fősze­repben John Hilbert és «Dodoa tornatanár» két felvonásos bur- leszk. színház!**" Színésznő. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Jaques Bousquet és Paul A rmand. Rendező: Földessy Vilmos. Az öregedő színésznő problé­májával szívesen foglalkoznak a drámaírók. De ez a probléma inkább drámába kívánkozik, mint vígjátékba. A «Színésznő» víg­játéknak keresztelt középfajú dráma, de mélységek nélkül való; problematikus tojáltánca a két ■zerzőnek, akik e hálás té­mából éppen azt nem tudják megformázni, ami a színésznő ■or«a, viaskodása, lemondása és egyszersmind visszavágyakozá- sa is. Szellemeskedéie France- klisék kontúrjait érezteti, de mint a kliséknél, a nyomás durva festékanyagát; és szagát érezzük az elme-műhelyből kikerült mon­dásokon. A darab egyhangú, lapos, amit még unalmasabbá' tett a rende­zés vontatottsága. Egy vaskos dramaturgiai botlása is van. (Példáűl Le Breuilnek telefonoz­nak és a következő pillanatban Deus ex machina betoppan.) — Mindamellett a darab közmeg­lepetésre nem exportált francia trivialitásokat és így csak két űr horkolt a nézőtéren. Benkő Iiona (Nicole Valtier) lebilincselően zengő orgánummal és intelligenciával játszotta a szerepét és oly gondosan, mintha mindig kottából beszélne. Ga- bányi Böske (Sybill) alakítása volt színészi szempontból a leg­tökéletesebb az angol menyecske szerepében. Közvetlen, egyszerű, természete, «finom. S a legszeb­ben tud elhallgatni. Miklóssy (Cotterel) modorosság nélkül való játékában az igenek érde­melnek ^említést, a társalgó em­ber közömbös, odavetett, jól megfigyelt igen-ei. De megtanul­hatná hogy társaságbeli ember nem dugja zsebre a kezét hölgyek jelenlétében. — Bárdossy Pál Damiett abbét elrajzolta és íz­léstelen műkedvelőnek mutatko­zott. Földessy Vilmos (Francois) nemes egyszerűségű játékstílusa a nem reá szabott szerepet is élvezhetővé tudta tenni. Nemes Bellát (Louise) ezt a jő karakter-színésznőt most is szí­vesen néztük ; kár, hogy a kettős mássalhangzókra nem ügyel. Simon Gizi (Lucette) disztingvált meleg játékát és nüanszainak jellemző erejét kell megemlíte­nünk Sarlay Imrével, akiből jő vígjáték-bonvivant és vivör Ígér­kezik. Miklóssy István (Michel Lorbier) jó volt. Irodalom és művészet. Angyal Dezső kertészeti munkái. Egy európai hírnévnek ör­vendő szakférfiú által több mint félszázadon át fáradhatatlanul gyűjtött tapasztalatok kincses­háza ez a inégy vaskos kötetre tervezett mű, amelyből eddig három kötet jelent meg és pe­dig az I. kötet Gyümölcster­mesztés (182.000 K.), a II. kötet Gyümölcstermesztés (210.000 K.) ős a III. kötet Zöldségtermesz­tés (126.000 K.) cimen A IV. kö­tet pomologia ez év végén je­lenik meg. Angyal Dezső munkái 50 esz­tendő alatt íródtak s Nagy-Ma- gyarországon nincs olyan 'gaz­daság, amelyik az ő Útmutatása szerint ne cselekedett volna. Az irodalmi közszereplésen kívül több mint félszázadon keresztül tanított. Sok és nagykiterjedésű gyümölcsösnek ő vetette meg az alapját. így az egész Nagy-Ma- gyarországra kiterjedő tapasz­talatokból szűrődött le a nagy műnek minden betűje. Az I. kötet alapos részletes­séggel ismerteti a gyümölcsfák összes alanyait, a nemes- és va dontermő gyümölcsmagvak gyűj­tését és kezelését, nemkülönben tájékoztat az ezen magvak ve­téséből származó alany (vadcse­mete) növényzet további gondo­zásáról is. A hazat termesztési szélsőségeket (figyelembe véve, a gyümölcsnemek és fajták ki­választására igen nagy súlyt helyez. Az oltás ész szemzés utján való szaporítások után az iskolaszerű fanevelést, majd a termőfák gondozását tárgyalja. A nagykiterjedésű gyümölcsö­sök, valamint a házikertben leg­jobban értékesíthető törpefák telepítésére nézve láncszerűen összefüggő sorozat nyújt teljes tájékoztatást. Nagyobb közlemények, például »A körte gulyafa nevelése és metszése«, »Őizibaracktermesz- tés« 40—50 oldalnyi terjedelem­ben kimerítően tájékoztatja a gyümölcskertészt. Ezenkívül ol­vasunk számos gyakorlati ker­tészeti fogást, különféle védeke­zési eljárásokat, amelyeknek is­merete nélkül modern gyümölcs- termesztés ma már el sem kép­zelhető. A könyv terjedelme 335 oldal, 60 szövegközötti ábrával. A II. kötet (410 oldal, 51 ere­deti ábrával) főbb fejezetei a hazai gyümölcstermesztés bete­ges állapotairól festenek tiszta képet. Megtaláljuk az orvoslás módját és gyümölcsészetünk jö­vendő képét, amely egy óriási gyümölciöskertté alakítaná át szegény Csonka-Magyarországot. A III. kötet (227 oldalon és 61 fejezetben) a zöldségtermesztést tárgyalja. Részletesen foglalko­zik a bolgár zöldségtermesztés­sel, a párisi zöldségtermesztés­sel, a talajtrágyázással, a mag­vak vásárlásával, palánták ne­velésével és az egyes zöldség- neműek termesztésével. A hazafias szellemtől áthatott, rendkívül világos stílusban irt művet olvasóink szives figyel­mébe ajánljuk. Kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet Szé- chenyi-utcai könyvkereskedésé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents