Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-19 / 263. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Előfizetési dij postai szállítással: *gg hóra 40.000 H, negyedévre 120.000 K. POLITiEÄI NÄPILfiP. Főszerkesztő: Dr. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A légkör. Vettük a következő levelet : Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjuk tegnapi számá­nak vezető heiyőn egy nem kö­zönséges újságírói készséggel megirt cikk foglalkozik azokkal a szirénhangokkal, melyekkel a Magyar Tudományos Akadémia centennáriumát a román sajtó némely higgadtabb szócsövei ki­sérték. Cikkük igen diplomatikus formában, s mint már mondtam is, jeles újságírói felkészültség­gel fejtegeti, hogy a Romániá­val való kulturális közösségnek elengedhetetlen előfeltétele a ro­mán társadalomnak olyirányú állásfoglalásé, mely a román kor­mányt ez erdélyi magyar kultúr­intézmények elleni irtó hadjárat beszüntetésére kényszeríti. A cikkben lefektetett állás­ponthoz a magam részéről le­gyen szabad a következő észre­vételeket fűznöm. 1. Az úgynevezett nemzeti ki­sebbségek kultúrájának megbe­csülése és a kulturális fejlődés lehetőségeinek számukra nyitva tartása Csonkám agyarországnak és az utódállamoknak a béke­szerződésből folyó kötelessége. Mi e kötelességnek a legponto­sabban eleget is teszünk, hűl- tuszkormányunk a legnagyobb liberalizmussal kezeli a meg­amputált országban még itt-ott föllelhető apró nemzetiségi töre­dékek kulturális igényeit és tö­rekvéseit. Hogy ezzel szemben a román kormány a legkímélet­lenebb módon fojtogatja erdélyi testvéreinket; hogy ifjai elöl ravaszul kieszelt tárgykörű, s regátbeli biztosokkal végrehaj­tott, külön «vizsgák» segélyével ridegen elzárja a főiskolák út­ját ; hogy a felekezetek elemi és középiskoláit agyafúrt ciniz­mussal minden anyagi bázisuk­tól megfosztva, sorozatosan zárja be és konfiskálja el: az olyaDi napról-napra megismétlődő kul- turbotrdny a műveltnek hirdetett világrész közepén, mely a sokat emlegetett «Nemzetek Szövet­ségének,» mint a visszaélések körül hallgatva asszisztáló té­nyezőnek, teherlapjáról sem lesz valaha is letörölhető. Ennek a durva és frivol szer­ződésszegésnek megszüntetését mi a jog nevében követeljük b nem akarhatjuk megvásárolni azon a drága áron, hogy ennek fejében a román társadalommal intenzivebb «kulturközösségbe» lépünk. Annál kevésbé, mivel ez a kulturközösség reánk nézve semmi előhaladást sem'jelentene, az eszmecsere számunkra uj ér­tékeket nem produkálna, a «szel­lemi téren való közeledést és együttműködést» pedig kívána­tosnak igazán nem tarthatjuk. Épen eléggé balkanizálődunk úgyis, a nyomor lassankint ki­kezdi régi kultúránkat s a tisztes magyar hagyományokat megőrli a nehéz idők malma. Csak mélységes, fájó haragunk maradt meg változatlanul. Há­Budapest, november 18. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A költségvetés első szónoka Lendvay István volt.: A gondolatok, amelyeket el akar mondani, Széchenyi István gondolatainak jegyében állnak. Széchenyi István működése ős gondolkodása ma is komolyan és véresen aktuális. Úgy érzi, hogy 100 év óta mi sem történt e gondolatok megvalósítása te­kintetében. Ha áldozni akarunk Széchenyi István emlékének, igyekeznünk kell az ő törekvé­seit megvalósítani. Étinek lénye­gét abban látja, hogy a nemzet minden faji és nemzeti erényét kifejtse. Ki kell irtanunk a ma­gyarság minden belső ellensé­gét. És csak ezért történt a nem­zetgyűlés elnökéhez intézett nyilt levele, amelynek megírásánál nem vezették személyes motí­vumok. Sajnálattal állapítja meg, hogy a kormányzati rendszer, amely a keresztény és nemzeti gondo­lat jegyében gyűlt össze, paktu­mokat kötött a szociáldemokra­tákkal. Széchényi prófétai érzet­tel látta meg a zsidó veszedel­meket, amikor azt mondotta, hogy *Ha ti emancipálni akar­játok a zsidókat, vájjon ki fog rom lépés távolság köztünk és a román társadalom között. Eb­ből azonban nem engedünk semmi szín alatt. Sem ködbe­vesző politikai ábrándok, sem az úgynevezett kultúrközösség kedvéért s nem is iparkodunk olyan «légkört» teremteni, amely­ben <a szellemi téren való kö­zeledés és együttműködés léte­sítésének gondolata fölvetőd­hetik». Pontosan ez a «légkör* hi­ányzik nekünk ahhoz, hogy az integritás úgyis mélyen szuny- nyadő gondolata soha többé ki- zsendülni ne tudjon. A t. Szerkesztőségnek igaz híve: E—í. majd benneteket tőlük emanci­pálnia A nemzetgyűlés elnöke, mint akkor is mondotta, nem felső meggyőződésből, Lhanem teljesen politikai okokból változtatta meg a »rémuralom« szót. Kérdi, ki sértette meg jobban a nemzet­gyűlés méltóságát, ő-e vagy azok, akik botránnyal fenyege­tőzve a térről1 alá vették az el­nök elnöki működését. Az ál­dozat hiába volt. Mert a szociál­demokraták az ünnepélyen meg sem jelentek. Lendvai támadja a szociálde­mokratákat. A javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Eőri Szabó Dezső. Felhívja a kor­mányt, hogy segítse a sokgyer­mekes családokat. — Az egyke-rendszer leghat- hatósabb ‘védőszere az egyke­rendszer eltörlése volna. Sokall­ja a honvédelmi minisztérium költségeit. A javaslatot nem fo­gadja el. cai »iKtcagge^eacaasarasgäa Hálaadó istentisztelet Ottó örökös király születésnapján. F. hó 20-án, pénteken délelőtt 8 órakor Eger­ben a ferencrendiek templomá­ban ünnepélyes hálaadő isten- tisztelet lesz Ottó örökös király születésnapján. A szentmisét P. Oslay Oswald a Szt. Ferencrend egri házfőnöke mondja. Már december 3f-én veszi kezdetét Rómában a szentkapu bezárásával kapcsolatos ünnepség. Rőmáből jelentik: A Vatikán­ban történt legutóbbi nagy ta­nácskozáson részleteiben is meg­állapították az 1925-ös jubileumi szentév bezárásával kapcsolatos fényes ünnepségek minden moz­zanatát. Az ünnepségek sorozata már december 21-én veszi kez­detét, amikor is a Szent Péter bazilikában Szent Péter sírja felett őszentsége XI. Pius pápa hálaadő misét pontifikál, ezen a misén részt vesznek az összes nemzetek akkorra odaérkező zarándokai. Ugyan ebben az időben a Lat*ráni bazilikában, a Mária Maggiorőban és a Szent Pál bazilikában is ünnepélyes hálaadő istentisztelet lesz, ame­lyet a pápa által kinevezett bí­borosok pontifikáinak, akik egy- szersmint meg vannak bizva azzal is, hogy ebben a három bazilikában az 1924 december 24-én kinyitott Szentkapukat be­zárják. Az Országos Katolikus Szö­vetség római központi bizottsága úgy a Vatikánban, mint a római Comitato Centralenál megjelent és bejelentette, hogy Magyaror­szágról december 16-án indul el a Szent kapuk fényes bezárásán résztvenni óhajtó VII. Országos Magyar Nemzeti Zarándoklás. ügy a vatikáni rendezőbizottság, valamint a római Comitato Cent­rale tudomásul vette ezt a beje­lentést és a bejelentés alapján már most biztosította a magyar zarándoklás részére a megfelelő helyeket Mivel azonban ezeken az ün­nepségeken csak zárt számarány­nyal vehet részt minden nemzet, így Magyarország is, éppen ezért felhívja az Országos Katholikus Szövetség az ország összes kat- holikusait, hogy a december hő 16-án Budapestről kiinduló be­fejező szentévi zarándokláson minél nagyobb számban jelenje­nek meg és hogy a jelentkezé­seket feltétlenül december 1-ig eszközöljék, mivel Rómában erre az időre kell az Országos Kat­holikus Szövetségnek a végle­ges számot bejelenteni. Lendvai István a zsidókérdésről. A nemzetgyűlés mai ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents