Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-15 / 260. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg bóra 40.000 К, negyedévre 120.000 К. POLITIKA! NAPILAP. Főszerkesztő : Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A főtemplom ormán messzire tündöklő kereszt hirdeti, hogy odabenn ünnepet ülnek. Belül a nagytemplom tágas csarnokában magukba mélyedt emberek tömege hallgatja egy távol vidékről érkezett szerzetes komoly szavait. Sokan vannak a feszülten figyelő hívek. Még többen is lehetnének. Az emberi lét örök értékeivel valőban foglalkoznia kellene mindenkinek. Körülöttünk hatalmas emberi intézmények dőltek össze a nehéz idők súlya alatt. Rengeteg érték ment veszendőbe a háború pallosának suhintásától. Milliónyi iiju élet hamvadt el a harcok pokoli tüzében. Elmúlik minden, szertefoszlik minden, a semmibe tűnik tova minden. Csak az Isten örök és ami bennünk Istentől való: az emberi lélek. Ezt az örök értéket kellene hát féltő gonddal óvni, aggódó szeretettel körülsimo- gatni. Erre 8zonban a mai kor emberének mintha ideje sem volna. Reggeltől napestig görnyed a létért való fáradságos munkában. Vagy könyököl, kilincsel, tülekedik az érvényesülésért. Vagy a fűtő örömöt kergeti soha ki nem elégülő vágy- gyal. A lelkére, a benne lakozó isteni ajándékra pedig nem gondol. Ez az oka annak, hogy a mai ember mihamar összeroskad a csapások súlya alatt. Pedig a csapásokból a válságos időkben mindenkinek kijut. De ez az okq^ annak is, hogy az örömök közepette is néha kiül az arcunkra a szomorúság. Ha jó dolgunk van s két kezével szőrja reánk ajándékait a szerencse, akkor sem vagyunk igazán boldogok. Az élet csömöre vesz rajtunk erőt vagy a rettegés lesz úrrá bennünk. Eny- nyi az egész ? — kérdezgetjük magunktól józan perceinkben. És a félelemtől összeverődik a fogunk: vájjon meddig tart mindez s mikor fordul a sors kereke. És nem közeledik-e titokban már felénk is egy ma még lappangó veszedelem. Igazi boldogságot valőban csak a lélek békéje adhat. De ezt a békét nem adhatja a világ. Ezt nekünk magunknak kell bensőnkben felépítenünk. Egyetlen szilárd alapja a vallás lehet, melyet Isten keze formált meg az emberiség számára. Ebből az anyagból építsünk lelkünk békessége alá megingathatatlan fundamentumot s akkor keményen és emelt fővel fogunk mimagunk is megállani az idők viharában. A messze tündöklő kereszt ragyogva hívogat a nagy munkáTegnap este 7 óra 50 perckor Subik Károly c. kanonok, éreeki titkár kíséretében érkezett haza az örök városból Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos, egri érsek, aki a hatodik szentévi országos magyar zarándoklatot vezette a Szent Atya, XI. Pius elé. Füzesabonyba Egerből Kriston Endre felszentelt püspök, Okolicsányi Imre alispán, dr. Szabó Gyula főszolgabirő és dr. Búzás Endre tb. másodfőjegyző utaztak ki az érsekfőpásztor fogadására. A füzesabonyi pályaudvaron a képviselőtestület élén Magnin Alfréd főjegyző és Füzesabony katolikus lakosságának százakra menő hatalmas tömege dr. Barsy József esperessel köszöntötte Eger érsekét. Egerben. A város a tegnapesti fogadtatáson méltóképpen adott kifeje zést annak a mély és őszinte szeretetnek, amely őt főpásztorához fűzi. Az állomáson ott láthattuk : Schrantz Ödön ezredest, dandár- és állomásparancsnokot a helyőrség tisztikarával, Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsost, Horváth Gyula dr. rendőrtanácsost és a rendőrségi tisztikart, Trak Géza polgármestert, Braun Károly főjegyzőt, Tóth Imrénét, a Mansz elnöknőjét, a Mansz népes küldöttsége élén. Megjelentek még a fogadtatáson az érseki jogakadémia, a szerzetesrendházak fejei és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az állomást, az állomás környékét és a Deák ra : megtanulni a mesterséget, hogyan teremtsünk lelkűnkben békét. Boldog békességet, amilyet «a világ nem adhat«, de el sem is vehet. Emberek, akik az élet haroaiba belefáradtatok a kereszt tövébe jertek. A nap gondját feledve, arra tartsunk, amerről a krisztusi béke szőzata csendül felénk az esthomályba kihangzó orgonaszó szárnyán ! Ferenc-utcát hatalmas tömegék lepték el s jól esett megállapítanunk. hogy az éreeki város másvallásu polgárai közül is sokén — köztük a legtekintélyesebbek is — eljöttek a főpásztor üdvözlésére. Pontban 7 óra 50 perckor érkezett meg az esti vonat, melynek egy első osztályú kocsijából a várakozó közönség éljen- riadela közben, frissen, üdén és egészségtől fiatalosan szállt le Szmrecsányi Lajos dr. érsek, akit a város nevében 1 rak Géza polgármester üdvözölt bensőséges szavakkal. Üdvözölte a városnak, mint egy nagy családnak, a nevében a hazatérő családfőt a családtagok szeretetével, Eger főpásztorát, akihez kilenc- száz esztendőn át kapcsolódik a város kultúrája és fejlődése. Köszöntötte a nagy nemzeti misz- szióból hazaérkező főpásztort, aki a magyar zarándokseregek élén tolmácsolta nagy nemzeti fájdalmunkat és mélységes hódolatunkat a Szent Atya előtt. Szivünket meleg érzés járta át, amikor hallottuk a Szent Atya meleg érdeklődését, rokonszen- vét sorsunk iránt. A polgármester szép beszédét annak a meleg ragaszkodásnak a kifejezésével fejezte be, amelyet a család akkor érez, amikor feje hosszú távoliét után ismét visszatér. A polgármester üdvözlő beszéde után Szmrecsányi Lajos dr. érsek megilletődve válaszolt, mert láthatóan meglepte a meleg és nem várt ünnepi fogadtatás. «Ha fáradt vagyok is — mondotta a főpásztor — fél kellene üdülnöm ezeken a szavakon, amelyek egy család szeretetét tolmácsolják. Jól esik azt tudnom, hogy ott voltam az egész világ Atyjánál ... aki velünk érez e súlyos napokban ... Avval a bizalommal jöttem el az örök városból, hogy a Szent Atya érettünk imádkozni fog.» Az érsekfőpásztor őszinte örömének és hálájának adott kifejezést a fogadtatásért, majd a közönség éljenzése közben a Foederatio Emericana zöldsapkás ifjú gárdájának — jogászoknak és jegyzőjelölteknek — sorfala között távozott az állomásról harangzúgás közben hajtatott a rezidenciába. Az állomástól a Deák Ferenc utcáig lam- pionos tűzoltók vontak kordont. Amerre az érsekfőpásztor kocsija elhaladt, záezlődísz és ünnepi kivilágítás fogadta. A hosz- bzű útvonalon fényárban üsző ablakok köszöntötték a messze útról hazatérő főpapot. азккм5ЯЁИ9даикк»ааивайаза«авв Borpiac. (Lezáratott 1925. nov. 10.) A borüzlet kezdi elveszteni azt a gyenge élénkséget is, amit a szüret elején mutatott, bár a múlt év folyamán kiürült pincék újból teli kivánkoznak és a vendéglősök, valamint a korcamá- rosok részéről továbbra is történnek vételek. A nagyobb vásárlások ideje azonban elmúlt és a gazdát cserélő tételek még ma is alig haladják meg az egy vaggont. A kínálat nem vésztjőslőan nagy, mig a kereslet mintha visszahúzódna, bár a l2°-on felüli borok iránt, melyek feljavított borok, nagyobb kereslet mutatkozik. Különösebben élénk a 13 és 13'-on felüli borok piaca. Hasonló borok ma talán csak Mőrott vannak, ami azt vonta maga után, hogy ottan az osztrák kereskedelem szép tételeket is vásárolt, tekintettel a kedvezőbb (30 aranykoronáé) vámra. Szilárdabb még a Balaton partján, főleg a badacsonyi borvidék, valamint Jászberény is. Bácsalmás kitartő a kb. 12'-os Szmrecsányi Lajos érsek : »Jól esik tudnom, hogy ott voltam az egész világ Atyjánál.« Az érsekfőpásztor fogadtatása.
