Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-14 / 156. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1925. július 14 Bozsik Pál dr. prőpost-főespe- res, nerazeígyűléii képviselő ezután az erkélyre lépve, ékes szavakkal kéri Mayer János földmivelésügyi minisztert/hogy szóljon a gyöngyösi néphez, mely a szitáló esőben is sfirű tömegben áll a Gazdakör előtt. Kéri a minisztert, legyen meggyőződve róla, hogy ő itt az övéi között van és a -gyöngyösi nép szivébe zárta őt, aki saját szorgalmával emelkedett arra a polcra, amelynél nagyobbat egy gazdaember már nem is kívánhatVissza az ezeréves pillérekre. Mayer János földmivelésügyi miniszter lelkes éljenzés között kezdi beszédét: — Tisztelt polgártársak! Nekünk, akiknek a véres háború után bizonyos társadalmi harcoknak a lefolyását végignézni, végigélni és végigszenvedni volt alkalmunk, szemünk előtt lefolyt harcokból tanulságokat kell mentenünk. A tanulságokból csak egy kötelességünk van: hogy ezt a nemzetet átmentsük az újabb ezredévre! Mint földmivelésügyi miniszter szives készséggel jöttem ide és szives készséggel érintkezem a gazdaközönséggel. Örülök annak, hogy a hazafias szellem itt otthont talált. Hogy itt, a Gazdakör, uj hajlékában milyeD szellem fog uralkodni, azt biznyitja az előttünk lefolyt egyházi szertartás: A haza és egyház iránti hűség szelleme hatja át ezt a Kört.-- Ha kötelességünknek megakarunk felelni, nem a sorssal keli nekünk háborút viselnünk, hanem vissza kell térnünk azokra a szilárd alapokra, melyeken ezer esztendőn át fejlődött ős virágzott ez a nemzet. Ezekre a pillérekre kell visszatérnünk, ezeket a pilléreket kell erősítenünk. E célbői három erős bá zisra épitsük fel a kormányzást politikai téren. Ez a három bázis: 1. az államfői tekintély megóvása, 2. erőskezü kormány, melyet hazafias érzés és szociális szellem tölt el, 3. hazafias érzésű és szociális lelkű parlamenti többség. A miniszter beszéde után Toldy Józsefnek, a Gazdakör elnökének indítványára, Horthy Miklós kormányzót táviratilag hódolattal üdvözölte a nagygyűlés. Frühwirth Mátyás keresztény gazdasági párti nemzetgyűlési képviselő beszéde zárta be az ünnepet. A Keresztény (gazdasági Párt, mondotta, az egységes párttal együtt, szemben áll azok kai az elemekkel, amelyek az országot egyszer már a tönk szélére juttatták. A vörös áská- lődásoknak még nincs vége. Az államhatalmat erősíteni kell és szembe kell szállnunk az Oroszországból még mindig élesztgetett forradalmi áramlattal. Egy órakor a Bruckner-kertben, Stiller Kálmán főgimnáziumi tanár kitűnő rendezésében, 300 terítékes bankett volt, melyen Puky Árpád dr. polgármester Mayer János föhimivelőiügyi minisztert, Mayer János Toldy Józsefet és a Gazdakör elnökségét, Toldy József pedig a magas vendégeket köszöntötte fel. Láng [János nemzetgyűlési képviselő szellemes felköszöntője után Isaák Gyula alispán a a nemzetgyűlési képviselők egészségére ürített poharat. Ezután Szőke Sámuel tanító, Drávay János, a gyöngyösoroszi papköltő, Toldy Pál gazda és Hedry Lőrinc nemzetgyűlési képviselő mondottak pohárköszöntöt. Csengey Gusztáv költő meghalt. Miskolcról jelentik, Csengey Gusztáv, az ismert nevű költő, a »Fogoly lengyel szerzője, ma Miskolcon $1 éves korában elhunyt. A miskolci Kath. Férfiliga Egerben Eger, 1925. julius 13. A Miskolci Katholikus Férfiliga folyó hő 12-én, vasárnap meglátogatta Eger városát. Velük együtt érkeztek a miskolci jogakadémia kebelében megalakult Emericana Rákőcziana cor- poráciőjának képviselői is. A kb. 500 főből álló deputáciő vezetői dr. Andrássy Kálmán Máv. felügyelő, Tóth Zoltán Viktor miskolci s. lelkész és Dray Kálmán kir. kath. főgimnáziumi tanár voltak. A kirándulók megtekintették a Lyceumot, utána az érseki rezidencia elé vonultak, ahol Tóth Zoltán, Viktor üdvözölte az érsek-főpásztort, a miskolci katholikusok ragaszkodásának és Selvhűsőgének adván kifejezést. A Rákőcziana korporáció nevébe^ annak szeniorja : Mila- sovszky László jogszigorlő, a Kath. Férfiliga részéről pedig dr. Andrássy Kálmán Máv. felügyelő üdvözölte a főpásztort, aki az ünneplésért meghatva mondott köszönetét s a katho likus öntudat fontosságát kiemelve, állhatatosságra buzdította miskolci híveit. A miskolciak ezután Blazse- jovszky Ferenc apátkanonokot, egykori plébánosukat látogatták meg. Zuhogó eső alatt gyönyörű rendben haladt a Széchenyi utcán az impozáns menet e láttára önkéntelenül felmerült lelkűnkben a kérdés, vájjon Eger, az ősi katholikus metropolis, fel tudna-e sorakoztatni egy fáradságos és költséges ünnepi tüntetésre 500 intelligens katholikus férfiút ? Hlinka visszautasította a kassai püspökséget. A Fischer-Golbrie püspök halálával megüresedett kassai püspökség betöltése nagy nehézségekbe ütközik, mert a püspökség vagyonának nagyobb része magyar területen fekszik és Magyarország [csak olyan püspök számára hajlandó fölszabadítani annak jövedelmeit, akinek kinevezése ellen nincs kifogása. Legutóbb Hlinkát, a tőtság vezérét iinálta meg a prágai kormány a püspöki székkel, (Minő jogon? Szerk.) de ő kijelentette, hogy nem hajlandó a püspöki kinevezést elfogadni. Azt hisszük, hogy amennyiben prágai kormány és Hlinka lözött a fennebbi értelemben tényleg folytak volna tárgyalások : azokat mindenesetre Hlinka legutóbbi erősen, cseh ellenes beszéde előtt kezdeményezhette a prágai kormány. Csonka-Magyarország népmozgalma az 1925. év május havában. Csonka - Magyarországon az 1925. év május havában 6607 házasságot kötöttek, mintegy 230-zal kevesebbet, mint az előző év május havában. Az élve- születések száma 20,456 születéssel 2000-en felüli emelkedést mutat ez év májusának javára. Ugyanilyen jelentős javulás mutatkozik a halálozásnál. Meghalt ugyanis e hónapban 13.266 egyén, 2200-zal kevesebb az előző év májusában elhaltak számánál. A csecsemő halálozás is 3951-ről 2425-re esett. A természetes szaporodás ennélfogva 7190-re tehető, szemben a múlt évi május hó 2813 as szaporodásával. Vendéglők és korcsmák üzletnyitása munkaszüneti napokon. Minthogy a vasárnapi munkaszünet szabályozásáról szóló rendelet nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy a vendéglők és korcsmák munkaszüneti napon reggel három órakor nyithatók ki, kétség támadt az iránt, vájjon ezen üzleteket az említett napokon csupán reggel hét órakor, avagy az illető iparok gyakorlása tár gyában alkotott szabályrendelettel megállapított időpontban lehet-e kinyitni. A kétségjeloszlatása céljából a kereskedelmi miniszter rendelet tervezetet dolgoztatott ki, ame lyet véleményezés végett a kereskedelmi és iparkamarának is megküldött. A tervezet szerint a vendéglőket és korcsmákat vasárnap és szt. István napján reggel hét óra előtt nem szabad kinyitni Kivételt képeznek a vasúti pályaudvarokon és hajóállomásokon lévő vendéglők, a folytonos üzemi gyárak kantinjai, a vásárcsarnokokban elhelyezett, valamint a piactéren, továbbá a piactér vagy vásárcsarnok közvetlen közelében lévő vendéglők és korcsmaüzletek, amelyek már reggel öt órakor nyithatók. A Kamara a tervezett rendelkezésre nézve az érdekeit szakiparosok véleménye alapján fogj a észrevételeit megtenni. Munkakönyv kiállítása tanszerzödés hiányában. Az 1922. évi XII. t. c. (ipar- törvénynovella) 111. §-ának harmadik bekezdése szerint az, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, munkakönyvét nyerhet abban az esetben is, ha tanonc nem volt. A kézműipar osok az ipari szakképzettség szempontjából állandóan kifogásolják a törvény eme intézkedését s olyan segédet, aki tanoncidót igazolni nem tud, nem szívesen alkalmaznak. A kereskedelmi miniszter a kézmüiparo- sok által ez ügyben előterjesztett panaszok folytán a kereskedelmi és iparkamarához intézett leiratában bizonyos mértékben honorálja az elhangzott aggodalmakat s részben teljesíteni óhajtván a kézmüiparosok indokolt kívánságait, olykőp oldja meg a kérdést, hogy az olyan egyének részére, akik megelőzőleg szakmájukban bizonyos gyakorlatot folytattak, amennyiben ez a gyakorlati idő az illető szakmára nézve előirt tanidőt meghaladja, a munkakönyv ezentúl is kiadható, ellenkező esetben azonban az iparhatóságoknak oda kell hatniok, hogy az illetők munkakönyv váltása helyett a mesterség elsajátítása céljából rendes tanszerződést kössenek. Ez a kérdés egyébként legközelebb rendelet alakjában is szabályozást fog nyerni. A kötszövö ipart a túlnyomó részben nők által űzött iparok közé sorolták. A kereskedelemügyi miniszter f. évi junius 30-án 73630/925 sz. a. kiadott rendeletével a köt- szövő ipart a túlnyomó részben nők által űzött iparok közé sorolta s a tanidő és segédi szak- bavágő gyakorlat legrövidebb tartamát a huszadik életévüket betöltött nőkre nézve ezen iparban három-három hónapban összesen hat hónapban állapította meg. A munkásbiztosító járulék késedelmi pótlékának leszállítása. A minisztérium f. júliu* hő 1-től kezdődő hatállyal a betegségi és balesetbiztosítási járulék késedelmi pótlékát a kereskedelmi és iparkamarák ismételt sürgetésére havi 2%-ra szállította le.
