Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-06 / 252. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 november 6. befejezése, ez még ciak a kez­det.« A Pax-azó a templomon néma ragyogásban fejezte ki, hol a béke végső biztosítéka. Mi újság? — A kisantant államai új diplomáciai hadjáratot terveznek Magyarország és Ausztria ellen. — Búd János pénzügyminisz­ter szerint az adózókat méltá­nyosan kell kezelni. Január 1.-től az érdekeltekből alakulnak az adófelszőlamlási bizottságok. — Huszonegyőrás tárgyalás és hatszori megszakítás után létre­jött a béke a sztrájkba lépett osztrák állami alkalmazottak és a kormány között. — Uj törvényjavaslat készül az uzsoratörvény reformjáról és a kényszeregyezség módosítá­sáról. Rendelet a kocsiszerencsétlenségek megakadályozására. A belügyminiszter a mind gyakoriabbakká váló kocsibal­esetek, karambolok stb. megaka­dályozására rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, amely­ben az óvatossági rendszabályok mellett az általános közlekedési szabályok nyomatékos betartá­sára figyelmezteti az érdekel­teket. Az általános szabályok: Minden járműnek az ut bal­oldalán kell haladnia, szembe­jövő járműnek balra kell kitérni, — az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni. Oly utakon, melyeken azutkeskeny- sége, vagy más ok miatt egy járt nyom létezik, az üres jármű a személyszállítónak, vagy ter­heltnek, a személyszállító jármű a súlyosan terheltnek egészen kitérni tartozik. Egyenlően 'ter­helt jármüvek sík pályán egy­másnak fél nyomszélességben tartoznak kitérni. Szabadonhaj- tott állatcsoportokkal való talál­kozásnál minden járműnek lé­pésben kell hajtani. Kisebb ál­latcsoportokkal csak az ut fele­részét szabad elfoglalni. Egyes állatok pedig féken, vagy pány- ván vezetendők. Jármüvet ve­zető kocsisnak a hajtás alatt aludni, a jármüvet vezető nélkül hagyni vagy több jármüvet ve­zetni tilos. Minden járműnek éj­jel és sötét időben feltűnő he­lyen lámpával világítva kell len­nie. A jármüvekhez hátul kettő­nél több állatot, a vonő állatok mellé szintén két állatnál többet kötni tilos. A jármüvekre rako­mány csak 3 méter szélességben rakható. Községek belterületén, községeken kívül pedig jármü­vek, vagy szabadon hajtott ál­latok közelében ostort cserdi- teni, lőni tilos. Az ut árkain, töltésein és padkáin legeltetni, azokon etetni tilos. A felesége bosszújának lett az áldozata. Fölmentették az erki rablógyilkossággal vádolt Árvái Károlyt. Eger, 1925. november 5. Megírtuk, hogy 1917 április hő 6-án éjjel Sánta Kálmánné, szü­letett Gulyás Mária erki lakost ágyában fejszecsapásokkal meg­gyilkolták. A gyanú azonnalivá Károly budapesti gyárimunkásra és egy kiskorú barátjára irányúit. Táplálta a gyanút, hogy harag­ban voltak Sánta Kálmánnéval. A megindűlt nyomozás azon­ban tárgyi bizonyítékok híjján csakhamar holtpontra jutott. Ennek az esztendőnek azjelején Árva Károly felesége följelentette az urát a budapesti rendőrfőka- pitányságon, ahol elmondotta, hogyan és milyen körülmények között gyilkolta meg Sántánét Árva, aki megvallotta neki a rablőgyilkosságot. Levelet is csa­tolt a vallomásához, amelyet annak idején közöltünk s amely­ben Árva drasztikus kifejezések használata közben halállal fe nyegeti a feleségét, ha *nem hallgat a Cica Mari halálárú.» Ezen az alapon újra megindúlt a nyomozás. Árvát és a gyil­kosság állítólagos elkövetésekor még kiskorú bűntársát letartóz­tatták. A királyi törvényszék tegnap­előtt, kedden, Prettenhoffer Ödön királyi törvényszéki tanácselnök •sw® e6*s>e. «MM««» elnöklete mellett tárgyalta a bűnügyet. A főtárgyalás meglepő eredmé­nyeket hozott. A tanúkihallgatások során ki­derült, hogy Árváné bosszúból jelenteje föl az urát, mert az őt kicsapongő életmódja miatt elhagyta. A királyi törvényszék Árvát és állítólagos tettestársát bizo­nyítékok hiányában fölmentette. Az ítélet indokolása kifejti, hogy tényként nem igazolódott be, mi­szerint Árváék gyilkolták volna meg Sántánét. Ez nem egyéb rosszindúlatú pletykánál, amit az elhagyott feleség bosszúja élesztett. S a följelentést is azért tette meg, mert a férj nem volt hajlandó őt magához vissza­fogadni. Rablőgyilkosságról nem lehet szó, mert a sublód fiókjában ugyan­azon a helyen, ahol Sántáné a pénzét tartotta, 350 koronát ta­láltak. Nem valószínű tehát, hogy a gyilkos, ha rablási szándéka volt, csupán az Árváné által jelzett 1200 koronát vitte volna el, azaz hogy a 350 koronát a fiókba hagyja. Az ügyész föllebbezett. Egye­lőre tehát ismét homály borúi az erki gyilkosságra. Vadvirág. A Leánykíub jótékonycélu előadása a Szociális Missió szegényeinek karácsonyi felsegélyezésére. A Szociális Missió Társulat egri Leány-klubja szerdán este a Missió szegényeinek felsegé­lyezésére rendezett jótékonycélu előadáson mutatta be a Vad­virág c. énekes színjátékot. Mű­kedvelő librettists, műkedvelő zeneszerző és műkedvelő szín­játszók munkája talán sohasem aratott még ilyen bájos sikert. Papp Elemérné, az egri Leány­klub védnöknője, akinek ifjúsági folyóiratokban nem egyszer ol­vastuk már nevét kedves, han­gulatos novellák és cikkek alatt, maga sem akart mást a Vad­virág megírásával, mint derűs, tiszta kedvet, szórakozást nyúj­tani egy estére az ifjúságnak és a közönségnek. Ha ezt akarta, elérte célját, mert a művecské- ben minden mondat, minden kis dal egy-egy illatos kis vadvirág abból a színes csokorból, mely az ifjúsági1 írónő lelkét ékesíti. Férje Papp Elemér érseki ura­dalmi számvevő a maga igény­telenségével a legkedvesebben ható, aranyosan naiv »muzsikát komponált a Vadvirág rigmu­saihoz. Ám ez a muzsika erede­tiségben, az érzelmek frappáns kifejezésében több helyütt olyan sikerült és olyan ötletes, hogy például Zerkovitz csak ment­hetne belőle. A szerda esti előadás olyan közönséget vonzott, amilyet már ősidők óta nem látott az egri színház. Eger űri közönségének szina-java töltötte meg a ’föld­szinti zártszékek legutolsó sorait is. De nagyon sokan voltak, akik estefelé már hiába ostromolták a pénztárt: a jegyek az utolsó helyig elfogytak. A páholyok előkelő közönségének soraiban ott láttuk Kriston Endre püspö­köt és Isaák Gyula főispánt is. Az előadásról nem elég azt mondanunk, hogy szépen, vagy jól sikerült. Mert az előadás gördülékenységével, mozgalmas tarka képeivel, szemnek és fül­nek szinte percről-percre újabb és újabb meglepetéseket hozott. Mint a minden pillanatban uj szineket bontó, káprázatos tűzi­játék, olyan volt az előadás dr. Szokolay Lajosné’pompás rende­zésében. Ez a közjóért, a szép és nemes célokért, a művészet­ért állandóan lelkesedő úrnő ta­nította be azt a graciöz, pattogó ritmusú táncbetétet is, melyet Buday Lili, Dingha Nóra, Kegye­Piri, Keményfty Muci és Lók- csánszky Ica mint a földkerek­ségen a legbájosabb görlök, olyan sikk- és eleganciával lej­tettek. Radios Aranka Vadvirág volt, a tavasz minden színében 'pom­pázó falusi vadvirág, a Piroska szerepében. A belépőjétől kezdve minden énekét és táncát valósá­gos tapsorkánokkal üdvözölte a közönség. Radics Aranka sok­szorosan ünnepelt primadonnája volt az estének, de minden jpri- madonnáskodás nélkül fogadta a közönség áradó szeretetének megnyilvánulását. Lokcsánszky Gitta a tűzről pattant Romba- eher Lili szerepében .elevensége, lelke volt a színjátéknak. Ének­és táncjeleneteiben egyenesen magával ragadta a publikumot. Cholnoky Márta az angol missz tréfás alakításával elsőrendű ko­mikai tehetségét csillogtatta meg. U tőlér hetetlenül j átszőtt. Novotny Gitta mint Zsuzsi néni aratott megérdemelt sikert. A férfiszerepekben Karsa Ti­bor (Elemér gróf) eredeti, szel­lemes és szertelen táncoskomikus volt. Pazar jókedve, rugalmas tánca, tréfái feledhetetlenek ma­radhatnak az est közönsége lel­kében. Jakab József (gróf Tő- háty) kiforrott színészre valló alakítása a szó legkomolyabb értelmében művészi volt. Tánc- kettősük Kársával és triójuk Lokcsánszky Gittával bármely színpadon hasonló nagy tetszést aratott volna. Puskás Zsiginond (Rombacher) a gazdag sváb sze­repében a legtöbb humort és a leghangosabb derültséget vitte a színpadra. Erdélyi Mihály (Réti Gyurka) őszinte és meleg igyekezettel játszott. Papp Elemér (Balogh) a gyászeset miatt föl nem léphe­tett Babocsay Zoltán helyett »beugorva« egynapi próba után is kitünően megfelelt szerepének. A zeneszámokat Peterdi Edith avatott kézzel kísérte zongorán. Keresztessy József olyan jól sú­gott, bogy a közönség nem is vett róla tudomást. A közös énekben Berta Ilonka, Cholnoky Dóra, Cobor Bianka, Fejér Alice, Gáli Matild, Mércéi Böske, Paár Mariska, Pap Biri, Sánta 'Blanka, Szilágyi Mancit Takács Margit, Tompa Ella, Wächtler Muci, Wéber Aranka, Wőber Ilonka, Bitskey Zoltán, Csacskő Kálmán, Havassy Béla, Hegedűs Gyula, Kapor Elemér, Nagy ‘László, Neogrády József, Szabolcsy Sz. István és Vitéz József vettek részt. Az előadást, értesülésünk sze­rint, december havában közkívá­natra megismétli a Leányklub. (k- a.) «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában I«

Next

/
Thumbnails
Contents