Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-06 / 252. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 november 6. befejezése, ez még ciak a kezdet.« A Pax-azó a templomon néma ragyogásban fejezte ki, hol a béke végső biztosítéka. Mi újság? — A kisantant államai új diplomáciai hadjáratot terveznek Magyarország és Ausztria ellen. — Búd János pénzügyminiszter szerint az adózókat méltányosan kell kezelni. Január 1.-től az érdekeltekből alakulnak az adófelszőlamlási bizottságok. — Huszonegyőrás tárgyalás és hatszori megszakítás után létrejött a béke a sztrájkba lépett osztrák állami alkalmazottak és a kormány között. — Uj törvényjavaslat készül az uzsoratörvény reformjáról és a kényszeregyezség módosításáról. Rendelet a kocsiszerencsétlenségek megakadályozására. A belügyminiszter a mind gyakoriabbakká váló kocsibalesetek, karambolok stb. megakadályozására rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben az óvatossági rendszabályok mellett az általános közlekedési szabályok nyomatékos betartására figyelmezteti az érdekelteket. Az általános szabályok: Minden járműnek az ut baloldalán kell haladnia, szembejövő járműnek balra kell kitérni, — az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni. Oly utakon, melyeken azutkeskeny- sége, vagy más ok miatt egy járt nyom létezik, az üres jármű a személyszállítónak, vagy terheltnek, a személyszállító jármű a súlyosan terheltnek egészen kitérni tartozik. Egyenlően 'terhelt jármüvek sík pályán egymásnak fél nyomszélességben tartoznak kitérni. Szabadonhaj- tott állatcsoportokkal való találkozásnál minden járműnek lépésben kell hajtani. Kisebb állatcsoportokkal csak az ut felerészét szabad elfoglalni. Egyes állatok pedig féken, vagy pány- ván vezetendők. Jármüvet vezető kocsisnak a hajtás alatt aludni, a jármüvet vezető nélkül hagyni vagy több jármüvet vezetni tilos. Minden járműnek éjjel és sötét időben feltűnő helyen lámpával világítva kell lennie. A jármüvekhez hátul kettőnél több állatot, a vonő állatok mellé szintén két állatnál többet kötni tilos. A jármüvekre rakomány csak 3 méter szélességben rakható. Községek belterületén, községeken kívül pedig jármüvek, vagy szabadon hajtott állatok közelében ostort cserdi- teni, lőni tilos. Az ut árkain, töltésein és padkáin legeltetni, azokon etetni tilos. A felesége bosszújának lett az áldozata. Fölmentették az erki rablógyilkossággal vádolt Árvái Károlyt. Eger, 1925. november 5. Megírtuk, hogy 1917 április hő 6-án éjjel Sánta Kálmánné, született Gulyás Mária erki lakost ágyában fejszecsapásokkal meggyilkolták. A gyanú azonnalivá Károly budapesti gyárimunkásra és egy kiskorú barátjára irányúit. Táplálta a gyanút, hogy haragban voltak Sánta Kálmánnéval. A megindűlt nyomozás azonban tárgyi bizonyítékok híjján csakhamar holtpontra jutott. Ennek az esztendőnek azjelején Árva Károly felesége följelentette az urát a budapesti rendőrfőka- pitányságon, ahol elmondotta, hogyan és milyen körülmények között gyilkolta meg Sántánét Árva, aki megvallotta neki a rablőgyilkosságot. Levelet is csatolt a vallomásához, amelyet annak idején közöltünk s amelyben Árva drasztikus kifejezések használata közben halállal fe nyegeti a feleségét, ha *nem hallgat a Cica Mari halálárú.» Ezen az alapon újra megindúlt a nyomozás. Árvát és a gyilkosság állítólagos elkövetésekor még kiskorú bűntársát letartóztatták. A királyi törvényszék tegnapelőtt, kedden, Prettenhoffer Ödön királyi törvényszéki tanácselnök •sw® e6*s>e. «MM««» elnöklete mellett tárgyalta a bűnügyet. A főtárgyalás meglepő eredményeket hozott. A tanúkihallgatások során kiderült, hogy Árváné bosszúból jelenteje föl az urát, mert az őt kicsapongő életmódja miatt elhagyta. A királyi törvényszék Árvát és állítólagos tettestársát bizonyítékok hiányában fölmentette. Az ítélet indokolása kifejti, hogy tényként nem igazolódott be, miszerint Árváék gyilkolták volna meg Sántánét. Ez nem egyéb rosszindúlatú pletykánál, amit az elhagyott feleség bosszúja élesztett. S a följelentést is azért tette meg, mert a férj nem volt hajlandó őt magához visszafogadni. Rablőgyilkosságról nem lehet szó, mert a sublód fiókjában ugyanazon a helyen, ahol Sántáné a pénzét tartotta, 350 koronát találtak. Nem valószínű tehát, hogy a gyilkos, ha rablási szándéka volt, csupán az Árváné által jelzett 1200 koronát vitte volna el, azaz hogy a 350 koronát a fiókba hagyja. Az ügyész föllebbezett. Egyelőre tehát ismét homály borúi az erki gyilkosságra. Vadvirág. A Leánykíub jótékonycélu előadása a Szociális Missió szegényeinek karácsonyi felsegélyezésére. A Szociális Missió Társulat egri Leány-klubja szerdán este a Missió szegényeinek felsegélyezésére rendezett jótékonycélu előadáson mutatta be a Vadvirág c. énekes színjátékot. Műkedvelő librettists, műkedvelő zeneszerző és műkedvelő színjátszók munkája talán sohasem aratott még ilyen bájos sikert. Papp Elemérné, az egri Leányklub védnöknője, akinek ifjúsági folyóiratokban nem egyszer olvastuk már nevét kedves, hangulatos novellák és cikkek alatt, maga sem akart mást a Vadvirág megírásával, mint derűs, tiszta kedvet, szórakozást nyújtani egy estére az ifjúságnak és a közönségnek. Ha ezt akarta, elérte célját, mert a művecské- ben minden mondat, minden kis dal egy-egy illatos kis vadvirág abból a színes csokorból, mely az ifjúsági1 írónő lelkét ékesíti. Férje Papp Elemér érseki uradalmi számvevő a maga igénytelenségével a legkedvesebben ható, aranyosan naiv »muzsikát komponált a Vadvirág rigmusaihoz. Ám ez a muzsika eredetiségben, az érzelmek frappáns kifejezésében több helyütt olyan sikerült és olyan ötletes, hogy például Zerkovitz csak menthetne belőle. A szerda esti előadás olyan közönséget vonzott, amilyet már ősidők óta nem látott az egri színház. Eger űri közönségének szina-java töltötte meg a ’földszinti zártszékek legutolsó sorait is. De nagyon sokan voltak, akik estefelé már hiába ostromolták a pénztárt: a jegyek az utolsó helyig elfogytak. A páholyok előkelő közönségének soraiban ott láttuk Kriston Endre püspököt és Isaák Gyula főispánt is. Az előadásról nem elég azt mondanunk, hogy szépen, vagy jól sikerült. Mert az előadás gördülékenységével, mozgalmas tarka képeivel, szemnek és fülnek szinte percről-percre újabb és újabb meglepetéseket hozott. Mint a minden pillanatban uj szineket bontó, káprázatos tűzijáték, olyan volt az előadás dr. Szokolay Lajosné’pompás rendezésében. Ez a közjóért, a szép és nemes célokért, a művészetért állandóan lelkesedő úrnő tanította be azt a graciöz, pattogó ritmusú táncbetétet is, melyet Buday Lili, Dingha Nóra, KegyePiri, Keményfty Muci és Lók- csánszky Ica mint a földkerekségen a legbájosabb görlök, olyan sikk- és eleganciával lejtettek. Radios Aranka Vadvirág volt, a tavasz minden színében 'pompázó falusi vadvirág, a Piroska szerepében. A belépőjétől kezdve minden énekét és táncát valóságos tapsorkánokkal üdvözölte a közönség. Radics Aranka sokszorosan ünnepelt primadonnája volt az estének, de minden jpri- madonnáskodás nélkül fogadta a közönség áradó szeretetének megnyilvánulását. Lokcsánszky Gitta a tűzről pattant Romba- eher Lili szerepében .elevensége, lelke volt a színjátéknak. Énekés táncjeleneteiben egyenesen magával ragadta a publikumot. Cholnoky Márta az angol missz tréfás alakításával elsőrendű komikai tehetségét csillogtatta meg. U tőlér hetetlenül j átszőtt. Novotny Gitta mint Zsuzsi néni aratott megérdemelt sikert. A férfiszerepekben Karsa Tibor (Elemér gróf) eredeti, szellemes és szertelen táncoskomikus volt. Pazar jókedve, rugalmas tánca, tréfái feledhetetlenek maradhatnak az est közönsége lelkében. Jakab József (gróf Tő- háty) kiforrott színészre valló alakítása a szó legkomolyabb értelmében művészi volt. Tánc- kettősük Kársával és triójuk Lokcsánszky Gittával bármely színpadon hasonló nagy tetszést aratott volna. Puskás Zsiginond (Rombacher) a gazdag sváb szerepében a legtöbb humort és a leghangosabb derültséget vitte a színpadra. Erdélyi Mihály (Réti Gyurka) őszinte és meleg igyekezettel játszott. Papp Elemér (Balogh) a gyászeset miatt föl nem léphetett Babocsay Zoltán helyett »beugorva« egynapi próba után is kitünően megfelelt szerepének. A zeneszámokat Peterdi Edith avatott kézzel kísérte zongorán. Keresztessy József olyan jól súgott, bogy a közönség nem is vett róla tudomást. A közös énekben Berta Ilonka, Cholnoky Dóra, Cobor Bianka, Fejér Alice, Gáli Matild, Mércéi Böske, Paár Mariska, Pap Biri, Sánta 'Blanka, Szilágyi Mancit Takács Margit, Tompa Ella, Wächtler Muci, Wéber Aranka, Wőber Ilonka, Bitskey Zoltán, Csacskő Kálmán, Havassy Béla, Hegedűs Gyula, Kapor Elemér, Nagy ‘László, Neogrády József, Szabolcsy Sz. István és Vitéz József vettek részt. Az előadást, értesülésünk szerint, december havában közkívánatra megismétli a Leányklub. (k- a.) «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában I«
