Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-29 / 245. szám

1925. október 29. EGRI NÉPÚJSÁG m % Nagy-lda cigányainak hősies utódai a putriban, Painlevét bízták meg az új francia kabinet megalakításával. Paris (Wolff) MII. október 28. A reggeli lapok jelentése sze­rint a köztársaság elnöke ma Painlevét bizta meg a kabinet- alakitánsal. Herriot elnök, vala­mint a kamara és a szenátus összes elnökei, továbbá Beranger és Malvy, Painlevét jelölik meg, mint aki a kormány elnöklésére számíthat. A Journal Painlevé, Herriot és Briand nevét említi meg a miniszterelnökség jelölt­jeiül. Szolgabiróhól, volt t. tüzérfőhadnagy­ból és B) listás főjegyzőből tímár és szűcsmester. Kecskemétről Írják: Érdekes vendége volt ma dél­előtt a Kecskeméti Közlöny szer­kesztőségének : Dr. Tóth Kálmán, volt szolgabirő, községi főjegyző, aki a legközelebbi jövőben bőr­kereskedést nyit Kecskeméten és ha a körülmények kedveznek, olyan bőrgyárat alapít, amilyen egyedülálló lesz az országban. Előadásai és bizonyítványai alap­ján egész röviden ideiktatjuk nem mindennapi pályafutását. Kecskeméten született, a piaris­táknál végezte a gimnáziumot, a jogakadémián pedig jogi ta­nulmányait. Temesmegyében tb. szolgabirő lett, a háborút mint tüzérfőhadnagy küzdötte végig. Az oláh megszállás következté­ben menekülnie kellett. Békésen lett községi főjegyző. B) listára került, de nem ijedt meg, új és töretlen utakon igyekezett biz- to«ítani jövőjét. Beállt szűcs- és tímár inasnak. Felszabadulása uián Pesten dolgozott, mim se­géd, Kovács P. József gyárában. A kormány figyelme ráirányult éa 500 aranykorona ösztöndíjjal külföldre küldték továbbképzés céljából. Berlinben, Drezdában éi Lipcsében dolgozott olyan gyá­rakban, amelyeknek munkásai állandóan a világ minden részé­ből összejött intelligens emberek­ből rekrutálődíak. Kitűnő és el­ismerő bizonyítványokkal jött haza két hónappal ezelőtt. A szegedi Iparkamaránál letette a szűcs- és timármosteri vizsgát. Most 'pedig visszajött ismét szülőföldjére, telve a német ipar és munka nagysága iránti bá­mulattal és azzal a szándékkal, hogy a német nagyságnak ezt a fundamentumát nálunk is lerakja. A városi tanácshoz beadványt in­tézett, amelyben bőr- és szőrme­gyár céljaira 1 hold telket kér a városi tanácctől. Addig pedig, míg ez megvalósulhat, bőrkeres­kedést nyit a Csongrádi úton a Bődogh-féle házban, ahol majd a saját feldolgozásu kecskeméti bőröket fogja árusítani. Az M. T. E. 10 milliót adott a Vár­kúti menedékház fölépítésére. Meg­írtuk, hogy az Egri Bükkosztáiy a Várhegyen menedékházat épit, amely körülbelül 40 millióba ke­rül. Az építési kölségekhez a M.T.E. központja 10 millióval já- rúlt hozzá. Az Építőipar R.T. 1100 darab cserepet adományozott. avagy ütlegek és párviadalok Szeptember 3-án dúlt a ször­nyű harc a verőszaiai Trója fa­lai előtt, amelyben Nagy-lda rettenetes utódai mérték össze erejüket a deli Páris—Sály An­tallal. A felsőbb hatalmak ia be­avatkoztak az iszonyú tángálá- sokba a rendőrség személyében s nem engedték pusztulásnak indulni a komor Akhiiles-Farkas Gézát, sem deli Páris Sály Antalt. A vész akkor robbant ki, ami­kor Sály Antal egy szép napon faképnél hagyta a vele vadhá- zasíágban élő Oláh Máriát. Oláh Mária cigánylány, akit Sály a szakítás alkalmával nem ép­pen hízelgő szavakkal becézett, becsületsértésért beperelte a já­rásbíróságon Sályt. A volt férj kérdőre akarta vonni Oláh Má­riát. Az idéző kézhezvétele nap­ján elment a felpereshez aki azonban nem volt otthon, csak a rokona, Magyári Verőn. Kérdőre vonta hát Magyari Veront, hogy miért hivatják a törvénybe? Az öregasszonnyal összeveszett és hőshöz nem illő módon elverte; majd egy másik öregasszonyt, Ruttkai Máriát terítette le a ve­rőszaiai porondra, aki segítsé­gére akart sietni Magyari Ve- ronnak. A szomszéd lakók Farkas Gézáné, Barkóczi Aladárné és — Eger, 1925. október 29 — Rómából visszaérkezett zarándo­kok. Budapestről jelentik : Szmre- csányi Lajos egri érsek vezeté­sével és az Országos Katholikus Szövetség rendezésében október elején elindult ezer zarándok közül ötszáz kedden délben visz- szaérkezett Budapestre. A za­rándokokat a Délivasut budai pályaudvarán az Országos Kath. Szövetség titkársága fogadta. Gárdonyi [sírjánál halottak nap­ján impoxáns gyáezünnepélylesz. Tordai Ányos dr. kezdeménye­zésére két évvel ezelőtt elhatá­roztatott, hogy az egri közép­fokú iskolák minden évben, ha­lottak napján, gyászünnepélyt rendeznek a vár legmagasabb bástyafokán nyugodó nagy író­nak sírjánál. Az idén az Angol- kisasszonyok érseki leánygim­náziuma rendezi az ünnepsé­get, melyen természetesen a töb­bi középiskolák is résztvesznek. Az ünnepélyen a Gárdonyi Tár­saság nevében vitéz Veszprémy Dezső igazgató -.mond beszédet és a Társaság nevében koszorút helyez a sírra. Ébredő gyűlés Verpaléten. Tudó­sítónk jelenti, hogy vasárnap, f. hő 25-én délután, Verpeléten gyűlést tartottak az ébredők. A gyűlés szónokai Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő és Rá­kóczi Elemér központi egyesü­leti titkár voltak. A szónokokat mintegy ezer ember hallgatta végig. a Verőszaiai homéri ádában. Barkóczi Mária, megtámadták a lovagiatlan ifjút, aki öregasszo­nyokra emelte a kezét. Párift* Sály azonban nem volt hajlandó kiadni az almát a kezéből és a bárom amazont is elverte. A legyőzőitek elsirták az üt- legeket Tarkas Gézáné ura előtt s a komor, megbántott, szörnyű Akhiiles-Farkas Gáza megtá­madta Sály Antalt, őt földre te­rítő, ellazsnakolá. Véres bosszú- szomja gyászos tettre ragadta volna, ha a rendőrség közbe nem lép és meg nem akadályozza a hősök — bora húnytát. A hősköltemény ma egy pró­zai rendőrbirői ítélettel végző­dött, mely szerint Farkas Gézát elítélték 2 napi elzárásra, 50 ezer korona pénzbüntetésre, Farkas Gézánét, Barkóczi Aladárnét és Barkóczi Máriát 40 ezer korona fő, 20 ezer korona mellékbünte­tésre, vagy 2 napi elzárásra ítélte. Maga a tuaák tusájának hőse, aki egymaga öt asszonyt terített le bajnoki viadalban, 3 napi elzárást és 60 ezer korona pénzbüntetést kapott, mely 2 napi fogházra átváltoztatható. Farkas Gézáné és Barkóczi Ala­dárné felebbeztek, Sály Páris és Farkas-Akhilles azonban bele­törődtek a felsőbb — végezősbe. Az Egerben pihenő hősi halottak emlékének áldozunk kegyeletei gyászünnepélyen november 1-én délután 3 órakor, az újonnan felépített, díszes kerítéssel kö­rülvett hősök temetőjében. Az egri hősök temetőjének ügye, mely egyúttal az egri hazafiak becsületügye is, végre olyan ke­zekbe került, ^melyek nem riad­nak vissza a lehetetlennek lát­szó feladatok megoldása előtt sem és a semmiből is alkotni tudnak. A hősök emlékéhez mél­tóan helyreállított temetőben most először akar Eger város hazafias lakossága olyan gyász­ünnepélyt rendezni, mely ehez a városhoz ée hőseink emléké­hez is méltó. Ezért kérjük a kö­zönséget, hogy egy-kőt szál gyertyával és virággal mindenki járuljon hozzá a sírok feldíszí­téséhez, aki lelkesedni tud azok emlékén, akik a világháborúban értünk és szegény hazánkért életüket áldozták. Tanitógyülós Bélapátfalván. Októ­ber 22-én tartotta a bélapátfal- vai ős sajóvárkonyi egyesített rőm. kath. eeperesi kerületek tanítói köre, a világháború által félbeszakított működésének új­ból valő megkezdése óta első évi rendes közgyűlését. Az is­tentisztelet után :az egyik rőm. kath. iskola tantermében gyűl­tek össze a tanítók, továbbá a község és [környék érdeklődő vendégei. A közgyűlést Lukov- szky János esperss-plebános, el­nök buzdító szavakkal nyitotta meg, majd szép beszéd kereté­ben parentálta el a kör halott­jait. Utána Hadek Gyula a kör eddigi jegyzője ismertette a kör működését. Zudar Gábor ből- apátfalvai tanító beszéde után Dorcsdk József szilvásváradi ta­nító tartott értekezést: A nép­iskola szociális feladata Csőn- kamagyarországon cisnmel. Vár- allyay László bélapátfalvai'bán- tor-tanítő élénk színekkel ecse­telte a kántor-tanítók sérelmeit. Az ezután megejtett tiaztujitás eredményeként elnöknek: Vár- allyay László kántor-tanítót, jegyzőnek : Dorcsák József igaz­gató - tanítót, pénztárnoknak: Nyiznyánszky kántortanítőt, könyvtárnoknak: Komár Viktor kántortanítőt választották meg közfelkiáltással. Ezután Dorcsák József olvasta fel ez alkalomra írt novelláját. A novellát a köz­gyűlés jegyzőkönyvi dicsérettel tüntette ki. Felszólalt még Zeller Pál mikőfalvi tanító is, aki a tanító példás erkölcii életéről beszélt. A gyűlés végeztével a megjelentek melegen ünnepelték Dorcsák József és Hadek Gyula tanítókat, kiket érdemes mun­kásságukért az egri érsek igaz­gató-tanítóvá nevezett ki. A gyű­lés a Himnusz éneklésével ért véget. Gyűlés után a cement­gyári kaszinóban közebéd volt. Leesett a nyolc méter magas áll­ványról. Kráf Pál 30 éves pilis- csabai kőmíves segéd Bélapát­falván dolgozott egyik nagyobb építkezésnél. Tegnap délelőtt munkaközben a 8 méter magas állványról lezuhant. Jobb comb­ja eltört és fején is zűződásokat szenvedett. Beszállították az ir- galmasok egri kórházába. * Uránia. Ma 6 ás 8 órai kez­dettel a «Gyöngyhalászok» ka- landortörténet, főszerepben Mario Ausonia és egy két felvonásos burleszk. Holnap csak 16 óven felülieknek Lilion regénye (Örök szerelmek) főszerepét Lotte Neu­mann játsza. * Ujságárúsítók az Egri Népújság és a budapesti lapok árűsításá- hoz magas jutalékkal állandó alkalmazást nyernek az Egri Népújság kiadóhivatalában. 500 ezer korona biztosíték okvetlen megkivántatik. SPORT. Gimnázium : Tanítóképző = 3:1 (1: 0). Hétfőn játszották le a közép­iskolák közti serlegmérközések utolsó versenyét, s ezen a gim­názium és tanítóképző iskola összecsapásából az előbbi került ki győztesen. Rövid tapogatődzás után meg­születik az első [gól, tizenegyes­ből, melyet Rusznyák (gimn.) rug a kapu jobbsarkába. A má­sodik félidő elején újra a tanító­képző kap gólt; erre felbuzdul­nak a csatárok és lendületei támadásaiknak eredményeképen Bartal (tan.) gyönyörű gólt lő Ambrus kapujába. A gimnázium sem csügged és a 10 perccel meghosszabbított mérkőzés leg- trtolső perceiben Ráczkevi (gimn.) megszerzi a harmadik gólt. A gimnáziumból Ambrus, Langer, Glőzer, a tanítóképző csapatából pedig Bakos, Balázs, Bartal mu­tattak jő formát. Gruber pártat­lanul bíráskodott. (V .. . cs Gy . . . gy.) HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents