Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-27 / 243. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 27. Ravasz László dr. és Révész Kálmán dr. református püspökök Egerben. Hazafias kulturünnepély a vármegyeházán. A Lórántffy Zsuzsanna Nöegylet impozáns estéje. és a nép nagyrésze eretnek. Az egri várőrség katonái is nagyrészt reformátusok voltak ekkor. A katonák prédikátoraik védelmében a püspökkel ia szembeszálltak, mert a várkapitány is református volt. A következő várkapitányok alatt azután német és vallon katonákkal cserélték fel a váröraéget. Ezeknek a kezén jutott Eger vára később török uralom alá. Dr. Révész Kálmán a reformátusok éa kat- holikusok között Egerben uralkodó ösazhangot kidomborítva így fejezte be előadását: — «Egerben a református vallás négyszáz éve él nem a keresztény türelemnek, hanem a keresztény szeretetnek a pajzsa alatt.» Eger, 1925. október 26. A Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet Egerben f. hó 25-én délután félhat órai kezdettel a vármegyeház dísztermében műsoros eatét rendezett. Az estének előkelő fényét éa kulturnivőját különösen emelte az a körülmény, hogy Révész Kálmán dr. tiszáninneni éa Ravasz László dr. dunamel- léki református püspökök történelmi, illetve azabadelőadáaokkal szerepeltek a műsoron. A két reformátua püspök vasárnap délben érkezett Egerbe. Füzesabonyban a vármegye részéről Szabó Gyula dr. központi járási főszolgabíró, az egri református egyház presbitériumának küldöttsége élőn Tömösváry József vm. b. árvaszéki elnök és Csórja Ignác egri ref. egyházgondnok, fogadták a püspököket. Az egri vasútállomáson a város nevében Trak Géza polgármester, a Lórántffy Zsuzsánna Nőegylet nevében Velcsey Istvánná elnöknő, az egri ref. egyházközség nevében pedig Lip- csey Péter dr. kir. közjegyző, kormányfőtanácsos fogadta a vendégeket. Lipcsey Péter dr. kiemelte üdvözlő szavában, hogy »Egerben teljes öszhang van a kathoiikus és református hívek között. Mi elsősorban keresztény magyarok vagyunk és csak azután katho- likusok és reformátusok. Egy közös vágyunk, egy közős akaratunk, célunk van: az integer Nagymagyarország«. A püspökök az állomásról a város díszhintóin a ref. imaházba hajtattak, ahol híveik csaknem teljes számban megjelentek üdvözlésükre. Este félhatkor fényes, előkelő közönség töltötte meg a vármegyeház dísztermét. Nemcsak a reformátusok, de a kathoiikus világi férfiak is nagy számban jelentek meg. Az előkelőségek sorában ott voltak Isaák Gyula főispán, Okolicsányi Imre alispán, Puy József ny. tábornok Irak Géza polgármester, Szabó Gyula dr. az egri járás főszolgabírója stb. A vegyeskar meglepően szép éneke után dr. Révész Kálmán püspök közvetlen hangon történeti előadást tartott a reformáció egri történetéről. A püspök szerint a XVI. század közepén az Eger-völgy lakosságának nagyrésze a református vallás kővetője lett. 1560 január 20-án Eger római kathoiikus püspöke azt panaszolja Ferdinánd királynak, hogy a köznemesség Udvardi-Cserna Jenőnő Kis Menyhért «Magyar miatyánk» c. költeményét szavalta el nagy hatással. Szalonnás Jánosnő Magyar Árpád dr. zongorakisérete mellett puhán zengő lágy hangon, finoman énekelte el Illés : Mendelsson áriáit. Demeter József megrázőan szavalta el Kozma Andor Honfibú c. költeményét. Császár Magda operaénekesnő kristálytisztán csengő éneke, Fógel Elemér ismert szépségű gordonkajátéka után Ravasz László dr. református püspök szabadelőadása az időről, mint egy finom költemény, vagy lebilincselő zenei mű, ügy hatott a hallgatókra. A reformátusok Prohászkája ihletett mestere ügy a szónak, mint a gondolatnak. Este a Koronában 200 terítékes bankett volt, melyen Lipcsey Péter dr, Holló Gyuláné, Trak Géza, Révész Kálmán dr., Ravasz László dr. és Marssó László | mondottak pohárköszöntőket. A Szer dahelyi-Rácz-Huszthy hangverseny. A kis egri Odeonban, amely már annyi hangversenyt látott, a Kaszinó dísztermében, szombaton tartotta Szerdahelyi László hegedűművész, Rácz Lili zongoraművésznő és Huszthy Zoltán, az Egri Dalkör karnagya, együttes hangversenyét. A zenepártoló közönség, amely már régen nélkülözte a hangverseny- dobogón a vérbeli művészek játékát, zsúfolásig megtöltötte a dísztermet. Ott láthattuk: Oko- licsányiltave alispánt, Illés Ödön ny. ezredest, Trak Gáza polgár- mestert, dr. Kürti Menyhért gimnáziumi igazgatót, dr. Iváno vich Ambrus h.pénzügyigazgatőt, Szokolay Lajos vármegyei főügyészt, dr. Székely István jogtanárt, Tóbiás József műszaki tanácsost, Dambrovszky Imre c. kanonokot, egyetemi magántanárt, idb Papp Elemért,dr. Erlach Sándort, dr. Szabó Gyula főszolgabírót, Barsy István dr. jogtanárt, Gáspárdy Katinkát, Tógél Elemért, Fógelné-Kautfmann Emmit és másokat. Mendelssohn e molios hegedűversenye (Op. 64.) volt a hangverseny ouverture je. Dvorák Szláv táncát, Pugnani-Kreisler Praeludium és Allegróját, Hu- bay Carmen-fantáziáját szólaltatta meg az európai hírű fiatal, félig gyermek hegedűművész. Szerdahelyi játékstílusa ünnepélyes, pompázó, díszes, szikrázó ornamensek pattannak ki a hegedűjéből. Kiváltságos plasztici- záló és színező ereje van. Káprázatos passagei, futamai, passiónál, szédületes í prestissimoi, mint placidoi és vonójátékának érdekes, kidolgozott, biztos zen- getésű piquer-ei, zseniális punto d'arco-\, a vonó hegyével való mesteri játszása, virtuózus kvalitásokként olvadtak hegedűlésébe. Minden hangot biztosan fog, bár Mendelssohn op. 64. második tételének hegedűszólójában indiszpoziciőval küzdött, nem érezte maga mögött a kíséretet; de ezt az adót minden hangver- senydobogő megköveteli. Annái jobban kárpótolt a Ill-ik tétel viharző appassionata-ja és Hubay Oarmen-fantáziájának forró színezése. Jelentéktelenebb vonó- vezetési hibán kivűl (a vonó fája néha megpattant a húron az in- tonáláeban) paraphoniát, átzen- géat seholsem tapasztaltunk. — Játékának egyik fénypontja volt a Pugnani-Kreisler Allegrojának befejezése, amikor a hegedűjén hang nélkül hangzott el a •pianissimo quanto possibile.» Scarlattitól, Schumanntól, Cho- pin-tői és Liszt-tö 1 játszott Rácz Lili zongoraművésznő, aki Szer dahelyit nagy önfegyelmezettséggel, stílusosan kisérte. Az a tapsorkán, ami Pugnani-Kreisler Allegrojánál Szerdahelyit ünnepelte, az Liszt La campanellá jánál illette meg a zongora- művésznőt, akinek a játékmodora pronunciatív, tisztán, nyomatékosan játszik, billentése hatá rozott, sima, egyenletes, pergő futamai bravúrosak, tónusai erő vei teljesek éa nagy mélységűek. Itt ott az volt az impressziónk, hogy a szünetjeleknél tovább időzik a kelleténél, de ezt is szívesebben könyveljük játékstílusának várakozáskeltésére. Huszthy Zoltán, aki ezt a páratlanul élvezetes estét megren dezte, mint szólóénekes tette változatossá a műsort, Henschel Reggeli himnuszá-ben, Radnai Élettörténetében különösen érvényesült és általán ott, ahol fel- BŐbb hangjait használhatta. A felsőbb fekvésben jobban fed és drámai erejű tud lenni. A közönség lelkes ővációkkal ünnepelte a két művészt és a hangverseny rendezőjét. (J. J) Mi újság? Londonból jelentik: Mint a »Times* Tassráből jelenti, a Perzsa-öbölben dühöngő forgószél 240 gyöngyhalászvitorlást sülyesztett el. A vihar következtében összesen hétezer ember vesztette életét — A csehek törvényjavaslatot készítenek arról, hogy 18 ik életévétől kezdődően a katonai előképzés minden alkalmas férfire kötelező /lesz. Aki ez alól kivonja magát, elzárással, vagy pénzbüntetéssel büntetik. Széchenyi 100 éves születési évfordulójának ünepe. Budapestről jelentik: Születésének 100. évfordulóján Széchenyi szellemének hódol a magyar társadalom. Budapest székesfőváros, melynek Pest és Buda egyesüléséből való megteremtését, a Lánc-hiddal való összeköttetését éppúgy Széchenyi kezdeményezte, mint az alagutat, a Nemzeti Színházat, a lóversenyt, a kaszinókat és a főváros több kultúrintézményét, gondoskodik a Szé- chenyi-szobor környékének illő dekorációjáról és azon útvonalnak díszes föliobogozásáről, amelyen az ünnepi menet november 8 án az Országház térről a Vilmos császár-utről a Ferenc-Jó- zsef-térre vonul. Az ünnepélyt a fővárossal együtt azok az intézmények és egyesületek rendezik, amelyeknek keletkezése, vagy működése Széchenyi nevéhez fűződik. A Máv. igazgatósága és mindkét hajóstársaság kedvezményes utazási jegyeket engedélyezett az ünnepre föl- utazóknak. Tartalékos légi haderőt szervez az angol nagyipar. London, október 25. Sir Sámuel Haore, az angol légierők parancsnoka propagandautra indult a birodalom ipari gócpontjaiba, hogy megnyerje a magán- vagyont tartalékos légi haderők felállítására. Lincolnban hatalmas embertömeg előtt beszélt. Rámutatott arra, hogy bár a locarnoi konferencia jő eredménnyel járt, a nemzetek hangulata nem állandó s igy Angliának készen kell állnia minden meglepetésre.; Különösen szükséges a légi flotta megerősítése. Épen ezért indítványozza, hogy Lincolnban állítsanak föl tartalékos .repülőrajt. Ennek a tiz géppel tervezett tartalékos rajnak fenntartási költsége évi 45.000 font lenne. Il,
