Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-20 / 237. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. október 20. zár igazgató úrral az általános tervek és a költségvetés elkészítésére nézve. Pazar István kijelenti, hogy a terveknek és az általa végzendő munkálatoknak a gyöngyösi alapon 420 millió korona lett volna az ára, de lényeges engedményeket tett ebből az összegből. Egyébként maga is belevette a szerződésmintába, hogy az általa készített terveket a város bárki által felülvizsgáltathatja. Azért azonban, amit más szakértő javasol, illetve más szakértő tervének vagy változtatásának keresztülviteléért nem vállal felelősséget. Radii Károly kijelenti, hogy ő indítványozta, hogy más szakértővel is vizsgáltassuk felöl a terveket. Hangsúlyozza azonban, hogy ez nem bizalmatlanságot jelent Pázár szaktudásával szemben, hanem ez csak természet- szerű kötelessége a bizottságnak ilyen nagy horderejű kérdésben. Kéri Pazár igazgatót, hogy a 280 millióból, melyet a tervek elkészítéséért kér, tegyen még jelentékenyebb engedményt. Pazár István kijelenti, hogy nincs módjában további engedményeket tenni. A 420 milliót is csak azért engedte leszállítani 280 millióra, mert Egerben már kész van a vízvezetékhez az egész kiirási művelet és így ezt, valamint a terepfelvételeket, nem neki kell megcsinálnia. Bárány Géza és Radii Károly egyértelmű felszólalásaikban azt kérik, hogy Pazár elsősorban az általános tervet és költségvetést készítse el és most ennek az általános tervnek és költségvetésnek a honoráriumában egyezzenek meg. A városnak ugyanis látnia kell előbb, mibe kerül a vízvezeték felépítése és hogy futja-e a költség a rendelkezésre álló pénzösszegből. Mert ha azt látja a bizottság, hogy a vízmű megépítése olyan összegbe kerül, amely nekünk nem áll rendelkezésre, akkor kénytelenek leszünk egyenlőre abbahagyni a dolgot és hasznosabb befektetésre fordítani. Dutkay Pál helyeselve az előző felszólalást, kéri Pazárt, hogy mutassa ki az .általános terv és költségvetés elkészítésénél a vízvezeték jövedelmezőségét is, mert szükséges tudnunk, mielőtt határoznánk, hogy a vízvezeték, illetőleg a ^vízvezetéknek az a része, amit kölcsönből egyelőre felépíthetnénk, fog-e annyi bevételt hozni, amellyel együtt a város nagyobb megterhelés nélkül fizetni tudja évente a súlyos dollár-kölcsön törlesztési részleteit és kamatait. Trak Gáza elnök ezután a következő szavakkal fordúl Pazarhoz : »Kérem, igen tisztelt igazgató úr, a vízvezetéki bizottság az igazgató úrral, készítteti el az általános tervet és költségvetést. A bizottság előzetesen tájékozódni óhajt, hogy a fölvett összeg elegendő-e a mű felépítésére. Éppen ezért kérjük, hogy egy általános tervet és költségvetést szíveskedjék részünkre elkészíteni. Mert, ha látjuk, hogy a fölvett összeg elegendő, csak azután fogjuk készíttetni a továbbiakat. Szükségesnek látszik ilyenformán az is, hogy a vízmű jövedelmezőségének kimutatására az általános tervvel és költségvetéssel együtt, egy vízvezetéki szabályrendelet tervezetet is tessék készíteni. Pazár István: Az általános tervek és költségvetés elkészítéséért 120 millió koronát kér. A szabályrendelet elkészítését nem vállalja, hanem ehelyett elküldi a miskolci vízvezetéki szabály- rendelet egy példányát. Radii Károly kérésére, melyet Rálnoky Viktor dr. is támogat, Pazár az általános tervek és költségvetés elkészítését 100 millióért vállalja, azonban a leengedett 20 millió koronát a további tervek készítésénél fölszámítja, egy-egy napi egri utőrt pedig 50 aranykorona napidíjat kér. A bizottság mindezekhez hczzájárűl és megállapodnak abban, hogy Pazár István egy hónap múlva bemutatja az általános terveket, a költségvetést és kalkulációt ad a vízmű jövedelmezőségéről is. cs mmm A ciszterci templom ünnepélyes meg áldása. Kilenc hónap után, vasárnap délelőtt nyílt meg a földrengés által megrongált restaurált templom. Az egri cisztercirend restaurált templomát vasárnap délelőtt 9 órakor áldotta meg Werner Adolf dr. zirci apát. A földrengés által megrongált templom kilenc hónapi hallgatásának a kapuját nyitotta meg a főpap benedikálása. Ott láthattuk Schröder Ervin dr. kultUBzminiszteri államtitkárt, Gaál Mózes ^tankerületi főigazgatót, Baranyai Jusztin dr. egyetemi tanárt, Kőrösy László dr. miniszteri osztálytanácsost, az egri konvent fővárosi vendégeit. Eger részéről megjelentek: Schrantz Ödön ezredes, dandár és állomásparancsnok, a helyőrség tisztikara, Okoliesányi Imre alispán, dr. Nagy János kanonok, nemzetgyűlési képviselő, kincstári főtanácsos, Ridar- esik Imre és Dutkay Pál prelá- tus kanonokok, Ambrus István dr. apát-kanonok, a jogliceum rektor, Magyary Pál miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatő, Trak Géza polpármester, Marssó László járásbirősági elnök, a hivatalok és iskolák képviselői, közöttük Habán Mihály reáliskolai igazgató Csanády László dr. tanító- és Kiszely Imre ta- nitónőintézeti igazgatók és vitéz Vessprémy Dezső leánygimnáziumi igazgató. A nagyszámban egybegyűlt közönség a templom előtti ter- raszt teljesen megtöltötte. Pontban 9 órakor lépett Werner Adolf dr. zirci apát, főpapi ur- nátusban, fényes segédlettől körülvéve a templomajtő elé, amelyet a Koháry-cserkészek kordonnal vettek körül. A főpap megáldotta és megszentelte az ujkőntösű templomot, a bejáratnál és a templom külső falait, miközben a papság a Miserere tnei Domine c. 50-ik zsoltárt zengedezte, majd kitárult a templomajtő s a Mindenszentek litániáját énekelve vonult be a celebráló főpap a templomba, amelyet belül is megáldott és megszentelt. A bene- dikálás szertartása után körmenet volt, amelyet az élen az egyházi énekeket zengő intézeti fúvós zenekar vezetett. A közönség megilletődötten vonúlt be a körmenetről a templomba, amely virágokkal, koszorúkkal és lomb-keresztekkel díszítve ragyogott mennyegzői pompájában. Werner Adolf dr. apát a főoltárnál szentmisét celebrált. Amikor az evangélium igéi elhangzottak, a szószékre lépett Brisits Frigyes dr. fővárosi ciszterci rendi tanár, aki a templomok történelmi metamorfózisáról beszélt, a templomok jelentőségéről, történelmi szerepükről és a templomról, mint jelképről, minden fölfelé való törekvésnek, nemzeti és társadalmi ideálnak a jelképéről. Beszédében, cizelált szavaiban, kifejezéseiben tiziani színek ra-- gyogtak remek ötvözetben. Az ünnepélyes szentmise, melynek a fényét az ifjúsági énekkar korálisai emelték, Te Deummal és a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Délben a zirci apát 50 terítékes ünnepi ebédet adott, melyen történeti patinájű, a ciszterci rendnek templomos iskolában folyó hivatását megvallő beszéde folyamán teljes elismerését fejezte ki a kitűnő munkát végzett Márkus testvéreknek és Korányi József templomfestőnek és háláját nyilvánította Szmrecsdnyi Miklós min. tanácsosnak és Wälder műegyetemi profeszornak, kik művészi lelkűkkel működtek közre a szép munkában. A beszéd visszhangjaként elhangzott szebbnél szebb beszédekben Dutkay Pál prelátus-kanonok, Gaál Mózes tankerületi főigazgató, Okoliesányi Imre alispán és Babocsay Sándor kormány- főtanácsos köszöntötték a ciszterci rend népszerű főpapját, aki a nehéz viszonyok között a várost a barokk műemlék restaurációé munkájával gazdagította. Alzirci apát holnap utazik el Egerből. Az egri vár felszabadulásának ünnepségei. A főreáliskola Dobó István cserkészcsapata a Dobó-szobornál, a Polgári iskolák és a Bornemissza cserkészcsapat a Szép-bástya előtt ünnepelték a vár visszavívásának 373-ik évfordulóját. A polgári iskolák önkőpző- | teményét szavalta. Az ünnepséget körei az elmúlt esztendőben tartották meg a vár visszavívásának évfordúlőján az első nyilvános ünnepet. Akkor ez az ünnep kis méreteivel nem lépte túl az iskolai ünnepségek megszokott színvonalát. Ezelőtt egy esztendővel úgy gondolkoztunk, hogy ezt az ünnepséget az iskolákkal, a tanúlőifjúsággal karöltve Eger polgársága is megünnepelhetné, mert hiszen ez az ünnep elvitázhatatlanúl a mienk s ha őszinte lenne bennünk a lokálpatriotizmus, nem haladnánk el mellette föltett kalappal. A főreáliskola cserkészei vasárnap délelőtt a kegyelet-staféta győztesének befutása után a Dobó-szobornál tartottak emlékünnepet, amelynek során Füszter István VIII. o. t. lendületes irredenta beszéd kíséretében ko- szorúzta meg a szobrot. Az ünnepélyen Bódi Antal Mindszenti Dobó szíve, Neufeld Jőzsef Sajó Sándor Mire vársz még ? c. kölmely a Himnusz eléneklésével kezdődött, a Szózat zárta be. Ugyanekkor a polgári iskolák és a Bornemissza-cserkészcsapat a Szép bástya tövében ünnepeltek. Szűcs Mihály h. igazgató mély történelmi vonatkozású beszédet mondott, amelyet az ifjúság buzdításáúl Napoleon szavaira utalva fejezett be. Napoleon a gúlák előtt így lelkesítette ma- melukjait: >4000 esztendő tekint le rátok!« E lelkesítő gondolat parafrázisát dobta az ifjúság leikébe. Szűcs Mihály h. igazgató amikor azt mondotta : >373« esztendő tekint le reátok ! A Sötét-kapunál Enk Márton Bornemissza-cserkész segédtiszt Radványi Magyar cserkész dalát szavalta el, Dóka Margit pedig Vörösmarti Eger époszáből szavalt szemelvényeket. A síremléket Habina Anna koszoruzta meg. Az ünnepség rendezése Szűcs Mihály h. igazgató és Misik Erzsébet tanárnő nevéhezfűződik
