Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-18 / 236. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. október 18. tervrajz és költségvetés nélkül. Kell, hogy számítást tehessünk, mennyi kölcsönre lesz még szükségünk ; biztosíthatjuk-e ezen ujabbi kölcsönt; mennyi bevételt remélhetünk a vízdíjakből; mennyit fedez ez az összeg a törlesztése* kölcsönre; és mennyi az az összeg, amit közadőkból fedeznünk kellene. A míg mindezekre nézve tiszta képet nem alkothatunk magunknak, addig nem szerződhetünk; addig nem kezdhetjük meg a vízművek építését. Nagy igazságtalanság volna azt a 25.000 lelket számláló lakosságot is megterhelni közadők alapján az évi törlesztése» kölcsön fedezetének biztosítására. Ezen összeget a belváros területén létesített és 5000 ember által használt vízfogyasztásból kell biztosítani, méltányos vizdíj mellett ; közadók címén a város által az utcák, parkok, stb. részére felhasznált vízszükségletnek megfelelő összeget hajthat* juk be csupán. Ha ezt így meg nem valósíthatjuk, akkor más megoldást kell keresnünk. Minden körülmények között és minden áron ily nagy fontosságú kérdés megoldásába nem mehetünk bele. Álláspontom igazolva lesz a tervek elkészítése, a költségvetés és a várható bevételek szám adatai alapján; amikor módomban lesz a közönséget pantos adatokkal tájékoztatni. A szükségelt ujabbi kölcsönről idejében fog kelleni gondoskodni és a mostaninál előnyöseméről. Kecskemét is vissza utasította a terhes kölcsönt; most tárgyal egy más érdekeltséggel Budapesten egy kedvezőbb kölciön ügyében. Addig míg a kölcsönt nem biztosíthatjuk,. kockázatos volna a vízművek megépítéséhez hozzá fogni, mert megtörténhetik, hogy pénzinség esetén nem tudjuk a kölcsönt idejében biztosítani. Úgy járunk akkor a vízvezetékkel is, mint a Makiári utat és Deák Ferenc-utcát összekötő utcával; ott is bele öltünk 350 milliót, a pénz elfogyott és utca nincsen, a mire ez idő szerint különben semmi szükség nem volt; c az összeget sokkal hasznosabb beruházásokra lehetett volna fordítani. Ugyanez az eset fog megismétlődni a vízvezetéknél is, mert a mostani kölcsönből még a csőhálózatot sem fogjuk fedezhetni és akkor — sem pénzünk, sem vizünk nem lesz. Radii Károly. Vadkant lőttek a budai várban. Budapest, október 17. (MTI.) Tegnap este a budai hegyekből a várba egy vaddisznó tévedett. A vadat a miniszterelrökségi palota előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszemek vették észre és azonnsi üldözőbe vették. A vadkan a vár bokrai közé meaekült és elrejtőzött. Ma reggel a szolgálatot teljesítő rendőrőrszem és a munkások rátaláltak. Telefonáltak a kerületi kapitányságra, ahonnan Vitéz Magasy Antal rendőr felügyelő jött ki több rendőrrel. Vitéz Magasy felügyelő kölcsön kérte Bethlen István gróf miniszterelnök vadász fegyverét és több lövést adott le az állatra, mely kiszenvedett. A körülbelül 50—60 kilogramm súlyú vadkant a rendőrségre szállították. Szüreti eredmények. Hflég nem alakultak ki egészen a mustárak az országban. — Szerencsések a később szüretelő szőlősgazdák. — Jelentések a must- és a borpiacról. Budapest, 1925. október 17. A Borászati Lapok Írja: Az utóbbi hét gyönyörű nappalai csodákat miveitek egyes helyeken. Azok, akik korábban leszü- Tetelték termésüket, az idén keservesen megbánják, mert 14— 16—17%-oe mustok után raa már 25—28°/o-os mustok is szűrhetők. Kalocsán 18—20%-os, Jászberényben a rizling 18 —20°/#-os, Kunbaján 20—22%-os, Kecskeméten (Miklős-telep) 26°/o-os, Mórott 24—26, sőt 28%*os a must a múlt hét végi Bzüretelésban. Azok, akik vártak tehát, azt lehet mondani kiváló szüretet kaptak. Az utóbbi napokban dér volt, sőt egyes helyeken, mint Szegeden, a levél [lefagyott, igy az általános szüret megkezdődött ott is. Ahol ezen eset előállott, helyes is most már a szüret, mert a cukorképződés a levelek nélkül lehetetlen. A borkereslat a nagy kereskedelem részéről alig indul meg és a termelők sem sietnek az eladással. Ez a várakozó álláspont a nagykereskedelem részéről megokolt, tudniillik az exportban találja főleg munkakörét, a ma fenállő árak azonban már az exportra nem alkalmasak. Az utolsó hét nagy áremelkedései termelői részről visszaszorították a nagykereskedelmet és igy a piac teljesen a helyi spekuláció és vidéki vendéglősök kezében öszpontoiul, melyek sokkal magasabb árakat tudnak biztosítani, mint például a budapesti nagykereskedelem, melynek nagyobb kiadásai és kockázatai vannak. Innsn van azután, hogy árjelentéseinkben nagy különbségek mutatkoznak. De a különbség mutatkozik azért is, mert a minőség ma már oly nagy eltéréseket mutat, hogy valójában az árban is kell ennek mutatkoznia. így jutunk olyan eredményekre, hogy például Debrecenben az u. n. parasztmustért csak 3000 koronát adnak, mig ellenben kia tételben az uradalmi sujbort 6000 koro náárl vették meg. Ugyanez a különbség észlelhető például Csengődön, Mórott 90 hl.-t vettek vevő hordóiban 7400 koronáért, mig egy 3o bl-es tétel 7500 koronáért kelt el. Ezzel szemben Kalocsán a paraszt- mustért csak 2000—2500 boronát adnak, ugyanannyit, amennyit például Jánoshalmán a szőlőért, mig a kalociai ‘jobb minőségért 4000 koronát is fizettek. Egyik nagy budapesti cég besűrítésre vett 1500 hl.-t garantált 16 szá zalékos mustot 3000—3500 koronáért. Tokaj hegy alján uj mustért csupán 4500 koronás árakat Ígérnek. Amint látni, a legnagyobb különbségeket mutatja ma a borforgalom, mely, ismételjük, nagyon szerény keretek között mozog. Jövő héten valószínűleg egyszerűbb lesz a kép. óborokban (ahol van) szintén különbségek mutatkoznak : Móron 13 5—14 fokos borok ára 12—14.000 K., Mádon (Tokaj- h9gyalja) 10—15,000 K., Gyöngyös 7—8000, Szekszárd 7000, Villány 10—15 000 K. Amint látni, a különbségek tulnagyok ahhoz, hogy egységes kép alakuljon ki. A spekuláció ma úgy a termelői, mint pedig a kereskedelmi részről fennáll. Árjelentésünk ennélfogva ma sokkal nagyobb eltéréseket közöl, semhogy bármi biztosat mondhatnánk. A kérdés súlypontja ott van, hogy birja-e a termelő pénzzel és az elraktározás szamára iehetséges-e ? A kivitel ma még nem indult meg és igy [ezen a téren is várakozás van. Minden bizonnyal, különösen Ausztria nem mutat érdektelenséget a magyar piac felé és ez talán biztató momentum. A Hevesvármegyei Jegyzők Egyesülete tisztelgett az alispánnál. Jelenszky Kálmán elparentálta Puchlin Lajost. — Az elparentáló beszédet a vármegye egész tisztikara végig hallgatta. — Puchlin Lajos alapítvány.* Eger, 1925. október 17. A Hevesvármegyei Jegyzők Egyesülete ma délelőtt 10 órakor tartotta tisztújító közgyűlését a Vármegyeháza kis tanácskozó termében, amelyre a vármegyei tisztviselő kart is meghívta. Gyűlés előtt a jegyzők küldötteégileg tisztelegtek Okolicsányi Imre alispán előtt, akit a jegyzők ne vében Jelenszky Kálmán vámos- györki főjegyző, az egyesület elnöke üdvözölt. Okolicsányi Imre alispán a tisztelgő küldöttségnek kijelentette, hogy Puchlin Lajos szellemében a legnagyobb jőin- dúlattal és szeretettel óhajtja támogatni a községi jegyzők érdekeit. A kis tanácsteremben 10 órakor nyitotta meg az ülést Jelenszky Kálmán, amelyen Okolicsányi alispánnal az élén, a vármegye tisztikara is megjelent. Jelenszky a hevesvármegyei jegyzők nevében parentáita el Puchlin Lajost tartalmas, mély beszéd kíséretében, melynek az elhangzása után Szabó Gyula makiári főjegyző indítványt tett, hogy az emlékbeszédet a vármegye irattárában helyezzék el. Az elhúnyt iránti tisztelet, szeretet és soha el nem múlható emlékéül az Országos Jegyző Egyesület Árvaházánál egy Puchlin Lajos névre szóló alapítványt létesítsenek, amelyet 6 év alatt 100 millióra emeljenek b ez összeg kamataiból egy szegény hevesmegyei jegyző árvát taníttassanak ki. — A közgyűlés ehhez egyhangú lelkesedéssel hozzájárúlt. Ezután az országos jegyzőgyűlésre kiküldték Jelenszky Kálmánt, Szabó Gyulát, Somos Bélát, Bokk Jenőt, Szedmák Antalt, Kovacsich Jánost, Búzás Mihályt, Terentsy Gézát, Tófalussy Imrét, Litauszky Pált,-dr. Nagy Dezsőt és Koromvellás Józsefet. Kalmár Gyula községi — admi- ni8ztrativjellegö indítványai után a közgyűlés egyhangú felkiáltással a régi tisztikart választotta meg a pénztáros kivételével. — Elnök Jelenszky Kálmán, alelnök Búzás Mihály, főjegyző Paren- tézy Jenő, aljegyző vitéz Tófalussy Imre, pénztáros Bokk Jenő. A közgyűlés után a Koronában közös ebéd volt. Mi újság? — Az utazó közönségnek védelmet Ígér a belügyminiszter a vámőrök zaklatásai ellen. Előzékeny bánásmódra szoktatják a vámközegekei. — Fényes Lászlót Bethlen István gróf miniszterelnöknek meg- rágalmazásáért 8 hónapi fogházra és 20 millió korona pénz- büntetésre ítélte a budapesti kir. törvényszék Töreky-tanácsa. — Stockholmi jelentések szerint Svédországot méteres hő borítja. — Az orosz falvakban a lakosság leöldösi a szovjet tisztviselőit. — Négyszázmillió aranyrubelt költenek évente az orosz szovjet hadseregére. — A bortermelők és a bor- kereskedők újból sürgetik a borfogyasztási adó leszállítását. — A minisztertanács ma hajnalig tartő megbeszélés után a 12.500 koronás pénzegység mellett döntött. Az új pénzegység elnevezéséről még nem határoztak. A forint, az új korona és a Turul elnevezések Kerülnek mérlegelés aiá. — Moszkvában több magyar emigránst és volt hadifogoly magyar katonatisztet letartóztattak. — Trubetzkoj herceg, az orosz emigráció európai vezetője Budapestre érkezett. — Debrecen a zsidőgimnáziuot érdekében szembehelyezkedett a belügyminiszterrel. A világ legnagyobb térképei. Mint a párisi »Figaró« Írja, most készülnek Rómában a Vatikánban a pápa rendeletére. A legnagyobb a térképek közül a föld képe lesz 1 : 350,000 arányban. (Tájékozásul közöljük, hogy a kézi atlaszok leginkább — 1:154,000,000 arányú földképeket tartalmaznak.) A pápa földtérképét falra festik és egy 84 négyzetméteres falat fog betölteni. Készül azután még ilyen óriás térkép Indokináről 1:1,750000, Északafrikáról 1:250,000,000 rés arányban. Nyugat- és Dél-Afri- káről 25 négyzetméteres mamut térképek készültek. Az óriási térképek a legújabb földrajzi kutatások eredményeinek figyelembevételével készülnek. A térképek a hittérítő osztály céljait szolgálják.
