Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-17 / 235. szám

Ára 2000, - vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. október 17 szombat. XLU. évf. 235 sz. Egri Tlépuj Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A bankprepotencia egy sötét lápvirága hajtott ki a napokban. A budapesti törvény­szék a Hitelbank panaszát, ille­tőleg fegyelmi feljelentését tár­gyalta, melyet egy magyar bíró­val szemben tett, mert egy kis­ember háború előtti 2000 koronás takarékkönyvének ötven száza­lékos valorizációját megítélte. A Hitelbank törvénysértéssel vádolta meg a bírót, aki nem hunyta be szemét azon kétségbe­vonhatatlan tény előtt, hogy a nagybankok a takarékbetéteket éveken át a maguk javára gyü- mőlcsöztették, a koronaromlás idején azok arany értékét nagy­részben megmenthették s meg is mentették. A bíró száz paragrafus által megbilincselt szíve megmozdult és egy szegény kisembernek, aki kis tőkéjét hosszú éveken át koronánként takarította meg — nem egyszer nélkülözésekkel — vissza akarta legalább részben adni. A szociális érzés diktálta, az igazságosság követelte és a jog nem tiltotta ezen bírói hatá­rozatot. A bíró meg is hozta, mert úgy látszik, hogy a kapi­talizmus fellegvárai a nagy­bankok, akik mátok verejtékét és mátok fáradságos munkájá­nak gyümölcsét, mások millióit kaparították meg a gazdasági felfordulás néhány éve alatt, Grre semminemű hajlandóságot nem mutattak. A józan erkölcs és a régi tisz- tes kereskedelmi felfogás mellett minden sáfár kötelezve van a rábízott értéket megőrizni és gyarapítani. A bankok, akik mil­liók takarékbetétéit kezelték, egy kis tisztesség és egy kis önzet­lenség mellett maguktól is fel­ajánlhatták volna a részleges valorizációt azon gazdaságilag járatlan egyének részére, akik a valuta romlás bekövetkeztekor tovább is náluk hagyták beté­teiket. A rideg kalmárszellem, a nép­fosztogatás, a kartellszervező ár­drágítás és az uzsorakamatok magyar bankvilága ehelyett bűn­vádi feljelentést tesz egy bíró ellen, aki a jognak és igazságnak pianissimo hangot mert adni. A magyar társadalom, ha ád va­lamit méltóságára, önérzettel kell, hogy visszautasítsa az igazság leterrorizálásának ezt a vakmerő kísérletét. Dr. Pálosi Ervin. A föld értékének húsz százalékát kaphatják kölcsön a gazdák. A földbecslésnél a kataszteri tiszta jövedelem ötvenszeresét veszik alapul. A folyósítást rövidesen megkezdik. Budapestről jelentik: Tegnap este a pénzügyminisztériumban megtartott tanácskozáson meg­állapították a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitel folyósításá­nak végleges feltételeit. A tanácskozáson, melyen Mut- schenbacher Emil dr. elnökölt s a megbízott összes bankok kép­viselői is résztvettek, beható eszmecsere után megállapodtak abban, hogy a gazdák a föld becsértékének húsz százalékát vehetik mint hosszúlejáratú hi­telt igénybe. A föld becsértékét a kataszteri tiszta jövedelem alapján állapítják meg és annak ötvenszeresét veszik alapul. Ennek alapján a gazdák a hosszúlejáratú kölcsönből hol­danként átisg másfél millió K-t * kaphatnak. Ezzel a megállapo­dással jelentősen kitágultak a gazdák számára a hitelkeretek, mert az előzetes tárgyalásokon a föld becsértékének tizenöt százalékát akarták csak folyósí­tani, ami katasztrális holdanként 1.100.000 korona lett volna. A szőlőre nagyobb kölcsönt fognak folyósítani, azonban, aki ezt igénybe akarja venni, annak a becslő-bizotíság kiküldését kell kérnie. \ Amelyik gazda azonban ke­vesli a kataszteri becslés alap­ján megszerezhető kölcsönössze­get, becslési eljárást kérhet, a melynek eredményessége esetén több kölcsönt is kaphat. A köl­csön folyósítását a közeli napok­ban megkezdik. Rémhírek az új pénzről. «A pénz beváltása a miniszter abból sem nyereség, sem Budapest, október 16. (As Egri Népújság tudósítójának telefon­jelentése.) A nemzetgyűlés folyo­sóin a képviselők ma általában a valuta reform kérdést tárgyal­ták. Rámutatnak arra, hogy üzérkedési szándékból rémhíre­ket terjesztenek arra vonatko­zólag, hogy az állam az uj pénznem kibocsátásakor bizo­nyos százalékot fog beszedni. E rémhírekkel izemben megnyug­vással vették tudomásul a pénz­«w­szerint levonás nélkül történik és veszteség nem érhet senkit.* ügyminiszternek azt a kijelenté­sét, hogy az uj pénzegység ki­bocsátásával senkisem nyerész- kedhetik. A pénz beváltása a miniszter szerint levonás nélkül történik és abból sem nyereség, sem vesz­teség nem érhet senkit. Hir sze­rint a kormány utasítást adott ki energikus intézkedések meg­tételére azok ellen, akik a nép hiszékenységét kihasználva rém­híreket terjesztenek. trW-"- QWM os«®*< Gyújtogatás okozta az érseki gazdasági udvarban keletkezett tüzet. Újból megkísérelték a gazdasági udvar fölgyujtását. Eger, 1925. október 16. Az augusztus 19.-én az érseki gazdasági udvarban és Eger főutcáján pusztított hatalmas tűzvész még élénk emlékezeté­ben van mindannyiunknak. A hatósági tűzvizsgálat a tűz okát illetően nem tudott konkrét ered­ményt felmutatni. Legvalószí­nűbbnek látszott az a föltevés, hogy a cselédek égő pipával mentek fel a padlásra és vigyá­zatlanságból keletkezett a vesze­delmes tűz. Azóta új tetők épültek a le­égettek helyébe. És az elmúlt napok egyik estéjén egyik ura­dalmi intéző meglepetten vette észre, hogy a gazdasági épület padlásán ismét ég valami. Az in­téző segítségért kiáltva felrohant a padlásra, ahol égett egyik ge­renda. A padláson szalma vagy más gyúlékony anyag nem volt. Valaki két helyen is szalma- csomót helyezett el a gerendák és lecek alá és meggyujtotta. Pusztán az intéző lélekjelenlété­nek és néhány gyorskezü ember segítségének köszönhető, hogy újból le nem égett a gazdasági udvar s vele együtt — minthogy ekkor éppen heves szélvihar dühöngött abban az irányban — a Sst. József Internátus, sót eset­leg egy egész városrész. A kö­rülményekből úgy látszott, mint­ha a gyújtogató éppen azt akarta volna, hogy tűz eméssze el az internátust. A megdöbbentő esetről jelen­tést tettek a rendőrségnek, mely megkezdte a nyomozást A ren­dőrség munkájának eredménye még nem ismeretes előttünk. Ezek után azonban bizonyosnak látszik az a föltevés, hogy az előző tüzet is gyújtogatás okozta. Minthogy semmi ok sem látszik fennforogni arra, hogy a gyúj­togató boszűból vagy rósz aka­ratból követte volna el tettét, az sem lehetetlen, hogy itt is vala­milyen beteges, püromániás egyén áll a rejtélyes bűnügy hátteré­ben. A rendőrség minden esetre nagy szolgálatot tenne a város­nak, ha kiderítené a megismét­lődő tűzeset okát. Mentelmi ügyeket tárgyalt ma a nemzetgyűlés. Budapest, október 16. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitov- ssky Béla elnök. A Ház a men­telmi ügyek tárgyalásának foly­tatására tér át. Esztergályos János: Visszavon­ja tegnapi kijelentését, amelyet Huszár Károly alelnök szemé­lyével kapcsolatosan sárvári be­széde miatt tett. Majd bejelenti mentelmi jogának megsértését azon a címen, hogy a Ház teg­nap mentelmi ügyében a tény­állás ismerete nélkül adta ki őt. Dénes István mentelmi ügyé­nek tárgyalása ismét szenvedé­lyes vitába fulladt. Kiss Menyhért a tanácskozóké-

Next

/
Thumbnails
Contents