Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-16 / 234. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. október 16 péntek. XLII. övf. 234 sz. Előfizetési díj postai szállítással: cgg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIK BI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Zrínyi magyarjai mintha olvastuk a mélyen szi­vünkbe véstük volnaa nagy köl­tő jelmondatát, a jőszerencsé- ben erősen bíznak. Évek őta lázas hazárdjátékot üz a Cson- kaország népének jókora része. A kártyán kezdtük. Hosszú napokon és még hosszabb éj­szakákon odakünn a táborban az volt az unaloműző, a narko- ticum, a vigasztalás. Az össze­omlás után hideg téli éjszakákon, mint a Károlyi-forradalom »pol­gárőrei« ugyancsak a kártyával ütöttük agyon a drága időt. A bolsevizmus alatt pedig, keser­ves lévén az utcán még csak járni is, csendes szobák hűvösén szórtuk a fehérhátű pénzt, me­gint csak a harminckét levelű bibliában keresvén nem ugyan a vigasztalás, de legalább a fe­ledés igéit. Elkártyáztunk sz életünkből idestova őt esztendőt. A tőzsdén folytattuk. A forra­dalmak zavarában megtanultuk, hogy a pénz birása tömérdek egyéb gyönyörűségen kivül az egyéni függetlenséget is jelenti. A szabadságot, melyet az októ­beri »felszabadítás« utáni kilenc hónapban nélkülöztünk a legin­kább. Pénzre, minél több pénzre vágytunk, hogy valóra válthas­suk a szabadság ígéretét és sok egyéb fülledt, részeg álmot, mely ezen exaltált időkben kivirág­zott. Szemünk előtt szinte egyik napról a másikra gazdagokká váltak számosán, kiknek azelőtt garasuk sem volt s kik csak el­szántságuknak köszönhették az anyagi sikert. Megindultunk hát mi is a lejtőn gurulő korona kergetésére s nem akartuk el­hinni, bogy kétélű fegyver az, mellyel a nemes vadat üldözőbe vettük. Csak mikor a maradék vagyonkánk elolvadt, akkor ocsúdtunk fel a kábulatból ■ azóta alig-alig tudunk ujből erőre kapni. Ezt tette mivelünk a tőzsde. A leckéből azonban még min­dig nem jutott ki a magyarnak elég. Most sorsjegynek hívják a raffinált mérget, mellyel fáradt idegzetünket gyorsabb iramra ösztökéljük. A csonkaország egy nagy lutri lett s benne már nem dolgozni és takarékoskodni, de nyerni és élvezni akar a nép. 1 Nem is csupán a könnyelműek többé. Az epidémia ragadós. Mi­ként a francia forradalom cső­cseléke apró nyaktilőkkal játsza­dozott, úgy tombolunk mi újabb és újabb sorsjátékokon. Olyik család költségvetésében már ál­landó tétellé lett a sorsjegy ára I s élelmes vállalkozók és ügynö­keik kövérre híznak a megszé­dült tömeg verejtékes fillérein. Az éremnek im’ ez az egyik oldala s a kép, mely itt élénkbe tárul — ugyan ki tagadná ? — nagyon, de nagyon szomorú. K—ny. wo« mm mám >>»» tato wwinnm s»os ..Halálos ellensége vagyok a felforgató kommunizmusnak!“ A sárvári beszéd a parlament előtt. — Huszár Károly ellen bizalmatlansági indítványt próbált előterjeszteni egy szociáldemokrata képviselő. — [Huszár Károly bátran szembeszállta vádaskodásokkal- A szociálisták újból be akarják vonni a vitába az államfő személyét. Peidl Gyula indítványa sértő az államfőre. Budapest, október 15. A mai nemzetgyűlés megkezdésé után élénk házszabály-vita keletkezett. Malasics Géza szociáldemokrata képviselő a maga és az egész pártja nevében kijelentette, hogy Huszár Károly alelnöki műkö­désével szemben bizalmatlanul viseltetik, mert Huszár Károly a Sárváron tartott egyik gyűlé­sen azt mondotta, hogy halálos ellensége a szociáldemokraták­nak és a kommunizmusnak. Huszár Károly nem tartja fon­tosnak a kijelentést. Kijelenti, hogy ő nem azt mondotta, hogy a szociáldemokratáknak, hanem a felforgató kommunistáknak ha­lálos ellensége. Nem egyénekről beszélt, hanem eszméket állított fel. Senkisem veheti el tőle azt a jogot, hogy a beszámoló gyű­lésen a saját álláspontját el ne mondhassa. Ó Sárváron nem mint alelnök, hanem mint képviselő jelent meg. A szociáldemokraták elméle­tével és a kommunistákkal szem­ben mindenkor bátran fog har­colni, Keresztény hite is kötelezi arra, hogy minden rombolásnak, vérengzésnek halálos ellensége legyen. A szociáldemokraták Huszár Ká­roly beszéde alatt folyton köz- beszólásokkal zavarják a szóno­kot, úgy hogy az elnök többeket rendre utasított. Malasicsot nem nyugtatja meg Huszár válasza, hanem fenntartja magának az elnök kijelentését. Popper Sándor kifogásolja a házszabályokat, amelyeknek ere­jével az elnök tegnap kijelentette, hogy Peidl Gyulának a kor­| mányzói hatáskör szabályozásá­ról szőlő indítványát sértő hang­ja miatt és mert a kormányzó személyét előre láthatólag a vi­tába belevonná, nem tűzte napi­rendre. A házszabályok amúgy is igen megnehezítik az ellenzék helyzetét és épen ezért kéri az elnököt, hogy tegye revízió alá ezt az előterjesztést és intézked­jék, hogy ez kinyomtatásban meg­jelenjen. Scit0V8Zky Béla elnök ismerteti Peidl Gyula indítványát, amely sértő az államfő személyére és ellenkezik a házszabályokkal. Azért mellőzte az indítvány ki­nyomtatását is. Kéri a képvise­lőket, hogy ne kényszerítsék a 235. szakasz alkalmazására, ame­lyet a kisebbség bizonyára sé­relmezne. Rassai Károly nem látja alkal­mazhatnak a 235. szakaszt. Ez csak akkor alkalmazható, ha a vita folyamán történnek sértő kitételek. A házszabály megvitatása után az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szőlő tör­vényjavaslat jelentését terjesz­tik be. Alföldi Béla egy állandó par­lamenti Közegészségügyi és Gyer­mekvédelmi bizottság tárgyában beadott indítványát indokolja. Kámutat az elmúlt időszakok múlasztásaira a közegészségügy és a gyermekvédelem terén. Kéri indítványának elfogadását. Vass József népjóléti miniszter csatlakozik az indítványhoz és kéri a nemzetgyűlést, hogy hatá­rozzon ilyen értelemben. A Ház az indítvány napirendre való kitűzését kimondja. Rendelet az 1926. évi adóösszeirásról. Tegnap jelent meg a pénzügy­miniszter 125,476. számú körren­deleté az adóalanyok és adó­tárgyaknak 1926. évre szőlő összeírásáról. — A rendelet főbb rendelkezései a következők: Az összeiráii munkálatokat minden törvényhatósági város­ban foganatosítani kell és azokat a helyi viszonyokat ismerő és az egyenesadókban jártas városi közegek kötelesek elvégezni. Ellenőrzését és irányítását az illetékes m. kir. adóhivatal látja el. Az összeírandó személyek az összeirási íveket kézbesítés ut­ján hivatalból kapják meg, ame­lyeknek helyes kitöltését és az abban foglalt adatokat az össze­író közegek a helyszínen ellen­őrzik és szükség szerint helyesbí­tik. Az olyan adózónál, akiknek keresetszerü foglalkozásuk nincs, fentartásukra szolgáló jövedelem forrást fel kell tüntetni és az ingatlannak nemcsak a területét, hanem annak művelési ág sze­rinti megoszlását, a haszonbér- leteknél feles vagy haszonbéres és hányadrész a bérbeadott te­rület. A házaknál feltüntetendő annak építési anyaga is. Ha a fél az ivet nem tudja kiállítani, be­mondott adatai alapján hivatal­ból töltik ki. Az ivet minden családfő, minden önálló keresettel bíró családtag, minden albérlő és végül minden jogi személy külön köteles kitölteni. A 18 év­nél idősebbek még akkor is kö­telesek az ivet kitölteni, ha ön­álló keresettel nem bírnak. Az összeirási ív a fél állandó lak­helyén kivül a jövedelemforrás vagy a vagyontárgy fekvési he­lyén is kiállítandó. Az általános adőötszeirási ívek adatai részben a kereseti adó, részben a jövedelem és vagyon­adó kivetése során fognak fel­használtatni, de egyes adatai a helyhatósági közszolgáltatások kivetésének céljait is szolgálják. Az összeirási munkálatokat azonnal meg kell kezdeni és leg­később november hő folyamán be kell fejézni. A rendelet többi szakasza az összeírást végző közegek és az ellenőrző hivatal munkájára tartalmaz utasítást.

Next

/
Thumbnails
Contents