Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-14 / 232. szám
2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 október 14 szerda. XLII. évf. 232 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKÄI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Személyi változás a külügyminisztériumban. Á kormány Kánya Kálmánt a külügyminisztérium eddigi adminisztratív vezetőjét berlini követté nevezte ki. Az ö helyére most Khuen-Héderváry Sándor gróf kerül, rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és ranggal. Mint a külügyminiszter állandó helyettese fog szerepelni, ami megfelel például az angol külügyminisztérium al- államtitkárjának, vagy pedig a francia külügyminisztérium secre- tair generáljának. Ugyanis a mindenkori külügyminiszter egy bizonyos külpolitikai irányt képvisel. Ez a külpolitikai irány lehet téves s akkor a külügyminiszternek a minisztérium éléről a parlamentáris szokások szerint távoznia kell. Azonban minden külügyminisztériumban van az ügyeknek egy olyan menete, amely függetlennek mondható mindenfajta külpolitikai orientációtól. Ezeknek az ügyeknek a vitelénél nagyon zavarólag hatna, ha minden egyes külügyminiszterváltozás alkalmából újra és újra kellene átszervezni azt, uj és uj szempontok szerint. Hogy az adminisztratív munka ilyen zökkenései elkerültessenek, azért határozta el magát a magyar kormány arra, hogy a külügyminisztérium élőre állandó helyettest állit. Itt tehát a he- lyetteo szó nem úgy értendő, mintha a külügyminisztert, mint politikai faktort helyettesítené, hanem úgy, hogy személye képviseli a külügyminisztérium munkájában azt a folytonosságot, amelynek meg kell lenni mindenféle személyi változáson túl. Khuen-Héderváry gróf, akire ez a fontos munka vár, a magyar diplomáciai testületnek régi és kipróbált tagja. 1904-től áll diplomáciai szolgálatban s az évek során Bukarestben, Madridban, Londonban és Berlinben teljesített szolgálatot. Az önálló magyar külügyminisztériumba első osztályú követségi tanácsosi ranggal került s a politikai osztály vezetését bízták rá. Az utóbbi esztendőkben ilyen minőségében számos alkalommal érvényesíthette kitűnő képességeit. Most Kánya Kálmán helyét foglalja el s minden reményünk meg van arra, hogy az utód méltó lesz elődjéhez. Ez az ereje teljében lévő ember, az idén töltötte be 44-ik esztendejét. Reméljük, hogy a magyar diplomácia még sok értékes szolgálatot fog neki köszönhetni. (M-iS.) fővárosi vízvezetőképítö vállalkozó mérnökkel kötött szerződését, mely szerint Becsey a vízvezeték felépítésére kiadandó teljes összegnek a 2 százalékát kapja tiszteletdíj fejében s azonkívül készkiadásainak megtérítését. A két százalékos honorárium Szegszárd 9 milliárdos külföldi kölcsöne után 180 milliót tesz ki, ez kevesebbnek látszik, mint a Pazár által kért összeg, de ha meggondoljuk, hogy Becsey pusztán a részletes tervekért és az építkezés vezetéséért kapja a két százalékot, a Pazár ajánlata lesz olcsóbb, mert nálunk még általános terveket is kell készíteni úgy a vízvezetékre, mint a csatornázásra. A bizottság mai ülésének célja, folytatja tovább Kálnoky dr., hogy határozza el, kivel akarja elkészíttetni az előzetes terveket. Radii Károly bizottsági tag szól elsőnek a kérdéshez: — Már többször hallotta — mondotta —, hogy itt a városházán, amikor a melegvizü fürdőkről esik sző, sietnek hangsúlyozni, hogy azt az érsekfőpásztor, a megfelelő vételárnál jóval kisebb összegért ugyan, *eladta» a városnak. Megállapítani kívánja, hogy az érsekfőpásztor a valódi értékhez képest oly csekély összeget kért a fürdőkért, s azt is csupán az előírások és formák betartása miatt, amennyiben az összeg a törzsvagyonhoz csatoltatott, hogy ezt nem lehet «eladásnak» nevezni, az csak ajándékozás. Ami Pazár István megbízatását illeti, kijelenti, hogy nem bizalmatlan Pazár István szakismereteivel szemben, de kötelességünk, hogy más szakvéleményt is hallgassunk meg ebben az ügyben. Göndör Gábort, a kassai vízművek építőjét országos hírű szakembernek tartják. Kálnoky István dr. tanácsost kérte is, hogy utazzanak fel hozzá Kassára. Természetesen nem a város, hanem a saját költségén óhajtott utazni. A kassai út azonban a polgármester távolléte miatt elmaradt. Mikor Pazár itt volt — folytatja tovább Radii Károly — és ő meghallotta, hogy 420 milliót kér, annyira meglepődött, hogy aludni sem tudott. A vízvezetéki bizottság az általános tervek és a költségvetés elkészítésével megbízta Pazár Istvánt «Ne ugorjunk bele a sötétbe .. .> — Óvatosságra intenek a vízvezeték költségeinél. — A kölcsön borzalmasan drága. — 90 ezer dollárból 69 ezer lett, míg Egerbe érkezett. — Radii Károly, Bárány Géza és Dutkay Pál közérdekű felszólalásai a vízvezetéki bizottság hétfői ülésén. Eger város életében a vízvezeték új korszakot jelent. Ha a most még mindig vajúdó nagy terv megvalősúl, évtizedekkel szökik előre városunk kultúrája. Minden tárgyalás, minden értekezlet, tehát, mely a vízveteték megépítését siet elősegíteni, történelmi momentumnak tűnik föl a város szempontjából és az Egri Népújság mint az események mindennapi hű krónikása terjedelmesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy a jövő számára is megörökítse hasábjain a nagy horderejű és az egész mai generációtól súlyos áldozatokat követelő vállalkozást. A vízvezetéki bizottság f. hó 12-én, hétfőn délután 4 órakor Trak Géza polgármester elnöklete alatt újból ülést tartott a városházán. A bizottság legtekintélyesebb tagjai igen szép számban jelentek meg, így is kimutatván meleg érdeklődésüket a nagy ügy iránt. Kálnoky István dr. városi tanácsos alőadő részletesen ismerteti a vízvezeték kérdésének eddigi előzményeit: a Pazár Istvánnal folytatott tárgyalásokat ; a fúráshely ügyében az érsekfőpásztorhoz intézett átiratot; az egri izr. orthodox hitközségnek ős Jóthné Sir Ilonának állásfoglalásait az átengedni kért területek ügyében. Az utóbbira nézve kijelenti, hogy valő- szinüleg a kisajátítási eljárást kell megindítania a városnak a szükséges telkek megszerzése ügyében. A külföldi kölcsön első feléből, 90 ezer dollárból 21 ezer dollárt emésztettek fel a költségek, mig a város kezeihez jutott a pénz. Bejelenti ezután az előadó, hogy a külföldi kölcsön első felét, a 90 ezer dollárt megkaptuk, de ügy, hogy a 90 ezer dollárból árfolyamveszteség és különféle illetékek és jutalékok címén 20,790 dollárt vontak le, míg az összeg a város kezeihez került. (Álmélkodő közbeszólások :«Akkor mi marad nekünk ?« — «Miből építünk így ?«) A pénzt a helybeli pénzintézeteknél a lapunkban már ismertetett arányban szétosztva helyezték el. A héten újabb 45 ezer dollár érkezik, de ebből is hasonlóan súlyos összegeket emésztenek el a költségek. Bejelenti még az előadó, hogy Lázár Bertalan dr. egri ügyvéd megfelebbezte azt a határozatot, mely felhatalmazza a bizottságot, hogy Pazár Istvánnal tárgyalhasson és megegyezhessen. A felebbező ugyanis szükségesnek tartja, hogy ne Miskolcról, hanem helyből vezessék és őrizzék ellen az egri vízvezeték építését. Dr. Kálnoky István ezután ismerteti a Pazár Istvánnal folytatott tárgyalásokat, aki mint az lapunkból ismeretes, 420 millió koronát kér a tervek elkészítése, az építkezés irányítása, a vízvezeték felülvizsgálása stb. fejében. (Velcsey bizottsági tag csendesen megjegyzi: «Hát ez elég pazar /«) Pazár István ezeken kívül minden Egerben töl- iendő napjáért körülbelül egymillió koronát kitévő összeget kér napidíj gyanánt. (Általános tiltakozás a bizottsági tagok részéről.) Ismerteti ezután az előadó Szekszárd városnak a vízvezeték jj felépítése ügyében Becsey Antal *
