Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-11 / 154. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 július 11. szombat. XLII évf. 154 sz. «SB Előfizetési dij postai szállítással: hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. fnitrr- ■TTimmrfBWfrftTtrT ytxxmaEBBaamnmEBSgmamma&tssxs^ Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Aranysisak vagy rézsisak van-e a sereg fővezérének fején, tökéletesen egyre megy. A vezér fejének mivelhogy nem az ékessége, de a tartalma fontos. Amikőpen a hadsereg harci értékéimk sem a technikai felszerelés az egyedüli fokmérője. A kötaleseégtudás és áldozatkészség, a bátorság és fegyelem, az intelligencia és erkölcsi érzés, az igénytelenség és önuralom, a testi erő és szívósság mindmegannyi további fontos tényezője a hadsereg teljesítő képességének. Bármelyiknek fejlesztésén fáradozzunk is ezek közül, a nemzet karját erősíti e kardját élesíii munkánk. Akkor is, ha nem a jelennek egyelőre szomorú tétlenségre Ítélt, de a jövőnek nagyszerű feladatra hivatott katonáit törekszünk héroszokká nevelni. Nálunk, ahol szigorú korlátok közé van szorítva a hadsereg létszáma és felszerelése, valósággal sorsdöntő fontosságú lehet a csekély számú katonaság gondos szakképzésén túl annak erkölcsi nevelése is. A husszita légiókból bőségesen jut ember a cseh-szlovák front védelmére a a francia hisztéria szinte ön gyi.kosaágszámba menő gavallériával fog továbbra is gondoskodni a Massaryk hadsereg tökéletes technikájú felszereléséről. A román regát mocsarai e az erdélyi vármegyék hegyei között is bőségesen akad halálba kergethető, állati erejű és vadsagú mőc a Nagyronaánia bűvös ügyességű királynéja ezután is meg fogja találni az utat a nagy antant kiapadha tatlan ft gy vertáraihoz. Szerbiában minden épkézláb férfi jő katona s minden gyermek és asszony a végletekig elszánt komitácsi, ha kell; muníciót is bőven fog szerezni a boszorkányos ügyességű Pasics, ha betegségéből talpra állva, hamarosan összetab.rozza gonosz máját s népe sorsának intézését újra a kezébe veszi. Halálos ellenségeinknél tehát emberanyag és technikai erő túlontúl elegendő mennyiségben fog mindenkor rendelkezésre állani a mi megfojtásunkra. Azon kell lennünk, hogy az önvédelem ereje bennünk meg ne fogyatkozzék s míg a kormány a részére fennálló lehetőségek határai között a technikai vértezetről törekszik gondoskodni: az impon- derábilis, de nem kevésbé elha- határoző fontosságú erkölcsi erők előteremtése a társadalom feladata. Az erre irányuló munkát nem szabad lekicsinyelni s akik különösen is erre hivatottak, éljenek e magasztos küldetésnek lelkűk egész odaadásával. Budapest, julius 10. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V2ll óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend előtt Pakots József szőlal fel. Boros Lászlónak az Esti Kurír felelős szerkesztőjének letartóztatása körülményeit ismerteti és azt fejtegeti, I hogy Schadl tanács-elnök helytelenül járt el. Reméli, hogy az igazságügyminiezíer sürgősen fog intézkedni, hogy ez a jogsérelem rt paráltaesék. Rubinok István a mentelmi bizottság jelentését terjeszti be Hegedűs mentelmi ügyében. A A mentelmi bizottság Hegedűs Györgyöt a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. Szabó József ugyancsak napirend előtt szólal fel. Felszólalásában arra kéri a kormányt, hogy az állami üzemek munkásainak a fizetését ugyanolyan mértékben emelje fel, mint a tisztviselők fizetését. A tisztviselők fizetéséről szőlő javaslat erre módot nyújt. Az állami üzemek munkásai megérdemlik ezt a 15%-os javítást. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter a nemzeti kőzmunkaügyi hivatal jelentését terjeszti be, majd áttérnek a napirendre. — A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadja a tegnap letárgyalt javaslatot, majd Csontos Imre személyes meg- támadtalás ügyében kér szót Dénes Istvánnak egy támadd jellegű nyilatkozatával kapcsolatban, mely őt kommunizmussal vádolja. Csontos Imre felolvasott Csak a közelmúltban mutatott reá igen találóan kultuszminiszterünk, hogy a kultusztárca is honvédelmi tárca. Ebből azonban automatikusan következik, hogy az igazi kultúra munkásai egyben honvédéi is a szűkre szabott trianoni földnek s méltán tarthat számot fáradozásuk a társadalom széles rétegeinek odaadó támogatására. egy levelet, melyben a karcagi gazdák ünnepélyesen kijelentik, hogy ő soha sem vett részt kommunista mozgalmakban. — Dénes István felszólalása után Búd János pénzügyminiszter benyújtja a rokkant-adóról szóló javaslatot. Ezután ez elnök napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését október 14-én délelőtt 11 órakor tarisa és annak napirendjén a további teendők felől való intézkedés legyen. Farkas István a nspirendhez szól hozzá. Javasolja, hogy a Ház előbb üljön össze, mert fomos problémák várnak megoldásra. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Ezután Rakovszky belügyminiszter válaszol Peyer Károly- nak a nemzeti munkavédelmi hivatalról elmondott interpellációjára. Kijelenti, hogy ami ,a közérdekű levelek terjesztését illeti nem tartozik a hivatal ügykörébe. A munkavédelmi hivatal beszüntetésére nem hajlandó, mert az lehetetlen. Németországban a szociáldemokrata Lodge miniszter volt az, aki felállított ilyen intézményt sokkal (szélesebb hatáskörben. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Az ülés berekesztése után az elnök kiliemes nyári pihenőt kívánt a képviselőknek. Az ülés 3/i 1 órakor véget ért. Amerikában győzött a hitvallásos iskola. Róma, 1925. julius 7. Valahányszor szabadságról, haladásról, fejlődésről esik sző, a tulhangosak szeretnek Amerikára hivatkozni, mint ahol mérföldekkel előbbre jár a felvilágosodás és a gyakorlati érzék, mint Európában. Hiszen ebben a felfogásban van is valami igaz. Most azonban olyan eseményről szolgál be a hírszolgáltatás, amely Amerikát igenis haladónak és gyakorlati érzékűnek mutatja be, de épen nem a vallásellenes elfogultság szellemében. Ellenkezőleg: a vallásneve- lás védelmében. Az Egyesült Államok alkotmánya tudvalevőleg teljes vallásszabadságot állapit meg. Az oktatásszabadságról azonban egészen félreérthetetlen módon nem nyilatkozik. Az amerikai alkotmány szellemében azonban az egyházak iskolaalapítási és fenntartási jogát eddig senki kétségbe nem vonta. Főleg a katolikusok építették ki iskolaügyüket bámulatos szervezőerővel és áldozatkészséggel. Ez volt a büszkeségük ás erősségük. Minden valamire való plébániának van katolikus népiskolája, minden nagyobb városnak katolikus középiskoláié, azonkívül 16 katolikus egyeteme van az Egyesült Államoknak. Ezekre az iskolákra, melyeket a katolikusok tisztán személyes áldozatokkal tartanak fenn, szükség van. Amerika állami iskolái (public schools) nemcsak nem tanítanak vallástant — ami nehéz is volna a különböző protestáns felekezetak végtelen el- szakadozoUsága mellett — hanem ami ezzel együttjár, az ifjúságot erkölcsileg megnevelni is csak nagyon kis mértékben tudják. Az amerikai ifjúság hihetetlenül felfokozott élvezetvágya mellett ez a nevelés alig elegendő, katolikus szempontból legkevésbé. Viszont a katolikus Amerika legjobb finI és leányai, ez a valóságos hitval'ó nemzedék, a katolikus iskolákból kerül ki. A katolikus iskoláknak ez a gyönyörű fejlődése régen szálka I volt a szabadkőművesség szeBalofl. mmm&bmmmm $©$© wnm smm «mm- <#•*<© A nemzetgyűlés utolsó ülése a nyári szünet előtt. A pénzügyminiszter benyújtotta a rokkant-adóról szóló törvény- javaslatot. — Csak október 14-én ül össze újból a nemzetgyűlés. — Az elnök kellemes nyári pihenőt kívánt a képviselőknek.
