Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-10 / 229. szám
Ára 2000, vasárnap 2őG0 korona. Eger, 1925 október 10 szombat. XXII evf. 229. sz. Előfizetési di) postai szállítással: sgg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K. POLFTf EÄ1 NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Abd El Krím, a távol Marokkó nekünk örökre idegen földjén vitézül vívja harcát a fehérek túlerejével szemben. Összeszorulő, szűk birodalmába még a vágyaink ■ az álmaink sem vittek el soha. A riffekhez rokoni kötelék nem kapcsol Marokkó földjétől még az őshazánk is irdatlan messze fekszik. Múltúnkból teljesen hiányzik elmosódó emléke is annak, hogy a bét nép valaha valahol találkozott volna. Idegenebb nem is lehetne számunkra senki, mint a riffkabilok műveletlen tömegei. Még csak távoli érdek sem főz hozzájuk, hiszen józan ésszel lehetetlen volna föltételezni, hogy a marokkói szöglet népe valami- képen segítségünkre lehet, illetve ki akarná vagy ki tudná vetni sarkaiból a trianoni világot. Egyéb pedig minket nem érdekelhet semmi, de semmi. Mégis minduntalan rajtakapjuk magunkat, hogy a véres viadalban a félvad törzsek oldalán •drukkolunk.» Pedig a tiszaparti szomorú pusztaságból áhítattal bámuljuk a sokszázados francia kultúrát, a spanyolokhoz meg már a két uralkodőház vérközössége s a két nép vérmérsékletének némely rokon vonásai is hozzáfűznek. Honnan van tehát, hogy ezen kapcsolatok ellenére is minket titokban a sötétarcu riffek sorsa aggaszt s kultúra ide, kultúra oda : szives-örömest látnók odaát a színes Marokkóban a fehérek kudarcát ? Mi az az érzés, gondolat vagy hajlandóság, mely bensőnkben föléje kerekedik a fehér emberek közti szolidaritásnak ? Kicsoda nekünk az az Abd El Krím, akinek szorongat- tatása hírére elborul a tekintetünk s egy-egy csüggeteg sóhajtás lopakodik fel a lelkünk legmélyéről ? . . . Nem nehéz a kérdésekre megfelelni. Abd El Krim a harcoló felek között a gyöngébb. A lovagiasság velünk született érzését a sok megpróbáltatás sem tudta kioperálni a lelkűnkből s ma is, mint a múltban mindenkor, a gyöngébb fél felé fordul rokon- szenvünk. Szeretnök persze, ha az ilyennek mutatkozó fél utólag erősebbnek bizonyulna a másiknál, de érzületünkön mit sem változtat, ha a papírforma beválik s diadalt ül az erő. Akkor sem koccintunk a siker ünneplésére. A részvétünk, együtt- érzésünk a legyőzőiteké marad s a lelkünk mélyén szunnyadó remény is az övék. Ezért vagyunk ma riff-pártiak. No meg azért is, mert Abd El Krim a saját ősi földjét védi a betolakodó idegenek ellen. Ez is arra késztet, hogy vele és övéivel érezzünk együtt. No meg az is, hogy egy kicsit fantaszták lettünk s ahol minden igazságra és reális számításra rűtúl reácáfolt az élet: a magyar éjszakába a távolból bele villan a naiv reménység: hátha ! ? K—ny. • • Üzemi részesedés helyett fizetésemelést akar adni alkalmazottainak a Máv. Mióta a Máv. kereskedelmi vállalattá alakult át, elvi és jogi szempontból sokszor kifejezést adnak annak az álláspontnak, hogy a Máv. alkalmazottainak fizetés rendezését elkülönítettnek, függetlennek kell tekinteni a köztisztviselők ezirányu kérdéseitől. Bár a Máv. közel egy év óta önálló kereskedelmi üzemként működik, semmi törekvést nem láttunk eddig kereskedelmi törvényünk e sarkalatos jogi tételéhez való közeledés tekintetében. Éppen azért nem lehet eléggé kiemelni annak súlyát, hogy a Máv. egy olyan terv megvalósításának gondolatával foglalkozik, amely kétsőgteleuué tenné az államvasutak szolgálatában állő közalkalmazottaknak jogi szempontból való különválasztását az egyéb közalkalmazottak más, különböző kategóriáitól. Arról van szó értesülésünk szerint, hogy a Máv. igazgató mm A tiszáninneni felsö-esperesi egyházkerület tanítóságának közgyűlése. A tiszáninneni felsö-eaperesi egyházkerület tanítósága háború óta szünetelő rendes évi gyűléseinek sorát f. hó 6.-án Füzesabonyban megtartott impozáns gyűlésével nyitotta meg. Dr. Kele István esperes, egyházi elnök nagy hatású és nagy tetszéssel, fogadott megnyitó beszéde után Jósvay Gábor világi elnök üdvözölte a vezető esperest, akit az érsekfőpásztor bizalma, a tanítóság nagy örömére, helyezett a kerület élére. Beszédét többször félbeszakította az egyházi elnöknek szóló lelkes sága el akarja törülni az úgynevezett üzemi részesedési jutaléknak a mintegy másfél évvel ezelőtt a békeidőből visszamentett rendszerét és azt a nem megvetendő összeget, amelyet ezen a címen tényleges alkalmazottainak évenkint több részletben kifizetett, most a törzsfizetések javítására szándékozik beállítani. Ez a tervezett intézke dés nyilvánvalóan a tényleges tisztviselőknek és alkalmazottaknak anyagilag némi hátrányt is fog jelenteni, viszont a nyugdíjasoknak feltétlenül csak előnyt, mert a törzsfizetések javítása a nyugdíjasokra is kihat, mig most a nyugdíjasok nem kapnak üzemi jutalékot. Értesülésünk szerint az ősszel esedékes üzemi jutalékot a Máv. tisztviselők már nem fogják megkapni, ezel szemben azonban az a helyzet, hogy a törzsfizetések új rendezésére csak január elsejével kerül majd sor. «m mosnám*» ováció. Dr. Kele István köszönő szavai után Ganess Ede dor- mándi kántortanítő kedves, közvetlen mintatanítása következett, amit érdekes, tanűlságos eszmecsere követett. Utána Jósvay Gábor világi elnök olvasta fel az új állami tanítástervről írt alapos, nagy szaktudásra valló kritikáját, majd megválasztották az új tisztikart. Elnök újból a közszeretetben álló Jósvay Gábor poroszlói igazgató lett, jegyzővé szintén a régi jegyzőt, Jurassa Endre füzesabonyi ig. tanítót választották. Könyvtáros és pénztáros lett Tóth Endre füzesabonyi tanító. A tárgysorozat letárgyaZábrátzky György apátkanonok, 1863-1925. Lapunk zártakor vesszük a távirati értesítést, hogy a miskolci alsó-városi plébánia nagy tekintélyű, kiválóan érdemes lelkipásztora, ma délután fél 3 órakor rövid szenvedés után elhunyt. A halálhír nem jött váratlanul, mert mint lapunk tegnapi számában már jeleztük, a kanonokot három nappal ezelőtt újabb szélhüdés érte. Zábrátzky György 1863-ban született előkelő szülőktől. Középiskolai és thaologiai tanulmányait Egerben végezte s ugyanitt szenteltetett pappá 1885-ben. Rövid pár évi káplánkodás után előbb Uj-Huta, majd Sajő-Szöged községekben működött mint önálló lelkész ; majd 1902-ben a miskolci alsővároii plébánia élére került. Innen emelte az alig 40 éves férfiút főpásztorának bizalma a mis- kolc—alsó-városi plébános díszes, de sok teherrel járó állásába. A háború alatt apáti címet nyert, majd 1921 tavaszén az egri főszékesegyház kanonokjainak illusztris testületébe emeltetett, a buzgó lelkipásztor, akinek 40 éves papi jubileumát f. év júliusában nagy lelkesedéssel ünnepelték ragaszkodó hívei. lása után Józsa Rezső borsod- szemerei ig. tanító mondott lelkes, szép, buzdító szavakat, a Szívgárdák szervezésére, illetve továbbfejlesztésére és a lelki- gyakorlatom házért való munkára kérve társait. Felolvasta remek költeményét, amely valóban dísze a lelkigyakorlatos irodalomnak. — A gyűlés végeztével a vendég Trajtler Géza kápolnai ig. tanító szólította fel a kerület tanítóságát, hogy csatlakozzék a tanítók egri házáért megindított nemes mozgalomhoz. A gyűlés után a fehér asztalnál folytatódott a lelkes hangú- latú összejövetel. Több pohárköszöntő is hangzott el. Dr. Kele István az Érsekfőpásztorra, Jósvay Gábor a papság és tanítóság áldásos együttműködésére, Pogonyi Bernát szemerei plébánog a tanítóság munkáját
