Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-07 / 226. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. október 7. légünket, nagy nehéz tartozásunkat. A gyász-ünnepély a Szózat eléneblésével végződött. Hazád- nak rendületlenül légy híve, ő magyar — énekelte a tömeg. Eb Knézich tábornok emléktáblája visszhangozta : - Rendületlenül!! _______________________(U)_ M i újság? — Az állami autók létszámát csökkentették. Ezután csak egy autója lesz egy minisztériumnak, így mindössze 18 gépkocsi marad üzemben. — Becsben fölmentették Bet- taner pornografikus iró gyilkosát. A vádlottat a gyikosság elkövetése alkalmával beszámíthatat- lannak mondották ki. A felmentett gyilkost elmegyógyintézetbe szállítják. — Megszűnt a magyar tanítóképzés Erdélyben. —Firenzében Luporino fascista vezért meggyilkolták. — Japánban újabb katasztrófába földrengés és árvíz pusztít. — Romániában új kommunista összeesküvést fedeztek fel. Az Összeesküvőknek számos löszer- és fegyverraktáruk is volt. — Debrecen. A Debreceni Tudomány Egyetem kiépítésére a kormány újabb 10 milliót folyósított. SMMSSBBigesasKecríaecBcjeeKSBíBí Október 6. Budapesten. Budapest, október 6. MTI. Az október 6-iki gyászünnepély alkalmából az ünnepségek egész sorozatát tartották meg a fővárosban. Az ünnepségek délelőtt 11 órakor kezdődtek meg az Egyetem-téren, ahonnan zászlók alatt vonultak fel 'a tömegek a Szabadság-tér felé. Az elszakított országrészek emlék-szobrai előtt az ifjúság szónokai tartottak beszédeket. Az ünnepélyt megelőző éjféltől a következő éjfélig diszőrséget állítottak az ifjúsági bajtársi egyesületek. A mezőgazdaság és erdőgazdaság problémája. Keglevich Gyula gróf vármegyénk volt főispánja, a péter- vásárai kerület volt országgyűlési képviselője, fenti címen bocsátott közre egy nyolcadalaku 16 oldalas füzetet, melyben a mindenáron való erdősítéssel szemben óvatosságot javasol, védelmébe veszi a kipróbált akácfát, melyet egy erdész, mint gyomfát mellőzni szeretne. A rideg erdőgazdaság helyett különbség teendő a szerző szerint tisztán erdőgazdaság és mező- gazdaságot kiegészítő erdőgazdaság között és ezért az általános megszorítást célzó erdő- rendeletet, véleménye szerin meg kell változtatni. Néhány szó a vízvezeték létesítéséhez, Aggodalmaim vannak a vízvezeték létesítése ügyében az illetékes tényezők eddigi álláspontja miatt. Nem jól indűltunk. Attól tartok, ha idejében nem változtatunk eddigi magatartásunkon, igen keserves csalódás érhet és félő, hogy kősón. Ennek megtörténni nem lehet és nem szabad. Ne feledjük el, hogy egy több évtizedre kiható alkotásról van sző; egy vízvezeték és csatornázás létesítéséről; Eger város és közönsége, a jövő generáció érdekeiről ; a legfontosabb közegészségügyi alkotásról. Egy város vízvezetéki és csatornázási kérdésének fa megoldása, különösen pedig Eger városánál, a legnagyobb óvatosságot és a kérdésnek a legalaposabb tanűlmányozását parancsolja. Én Eger város érdekében nem tartom helyesnek és megengedhetőnek, hogy egy ily nagyszabású kérdésben, mint a vízvezeték és csatornázás létesítése; ily felületesen járjunk el és esetleg meggondolatlanul cselekedjünk. Tárgyilagosan és röviden akarok foglalkozni a dologgal. Nem tartom megengedhetőnek a város jól felfogott érdekében, hogy egy tíz, később még több milliárdos vízmű és csatornázás létesítésénél már az első — bár elismert szaktekintély — szakvéleménye alapján megállapodást létesítsünk, mint a hogy ezt az illetékes tényezők gondolják. Igenis szükségesnek tartom, saját megnyugtatásunk és erkölcsi felelősségünk tudatában; egy másik ^szakértő meghallgatását is; fmert amikor egy 10 milliárdos beruházásról van sző, nem jöhet /számításba egy másik szakközegnek fizetendő 10— 20 millió korona, egy megfelelő szakvéleményért, amivel esetleg milliárdokat takaríthatunk meg. Ezen eggodalmamnak már kifejezést adtam két hét előtt illetékes tényezők előtt és javasoltam is, hogy hallgassunk meg egy másik országosan ismert szaktekintélyt is, Göndör Gábort, a kassai vízmüvek igazgatóját, aki Eger várost jól ismeri. A polgármester távolléte miatt nem tarthatott a vizvezetékügyi bizottság ebben az ^ügyben értekezletet. Kétszeresen szükségesnek tartom ezt, az azóta történtek miatt. Ugyanis arról van sző, hogy a vízművek tervezete, költség- vetése és ellenőrzéséért a miskolci vízművek igazgatója 420 azaz nőgyszázhűsz millió korona tiszteletdíjat igényel. Bocsánatot kérek, ez egy lehetetlen kívánság, hogy amikor az egész vízművekre mindössze 10 milliárd áll rendelkezésünkre, akkor a tervek és ellenőrzésért majd egy félmilliárdot fizessünk és mire a vízművek építését megkezdjük, minden előzetes költségeket számításba véve, mintegy egymilliárdot elköltsünk. Ez is egy ok, ami köte- lességszerüen reánk parancsolja, hogy igenis meg kell hallgatnunk egy másik szaktekintélyt is. Hallgassuk meg esetleg a fővárosi vízművek igazgatójának a szakvéleményét, aki, mint a Miskolcról jelentik: Vasárnap délelőtt rendkívül [látogatott értekezleten [beszélték meg a volt miskolci 10-ik honvéd gyalogezred tényleges, tartalékos és nyugdíjas tisztjei az ezrednap rendezésének részleteit, az ezrednap pontos idejét, az ezredgyülés tárgysorozatát. Legutóbb a Magyaros határhegy gerincuek dicsőséges elfoglalásának évfordulóján — 1924 március 8-án — tartott ezrednapot a volt 10-es honvéd- ezred. Már akkor úgy határozta el az ezrednap közönsége, hogy a legközelebbi ezrednapot az olasz fronton vívott dicsőséges harcai emlékezetének szenteli és 1925 november első napjaiban üli meg. Ennek a határozatnak megfelelően a tegnapi értekezlet 1925 november 8-ában állapította meg az ezrednap idejét. Az idei ezrednapra nemcsak az országban élő volt 10-es tényleges, nyugdíjas és tartalékos tiszteket hívják meg, de az ezred derék altisztjeit és legénységét is. Borsod, Heves és Zemplén vármegyék alispánjai, főszolga- birái utján valamennyi község volt 10-es altisztjei és legénysége meghívót kapnak az idei ünnepségre, melyen előreláthatólag 1000—1500 volt 10-es honvéd fog megjelenni. November 8-án délelőtt fél tiz órakor találkoznak a volt 10 esek a Kossuth-szobor előtt, ahonnan együttesen indulnak a hősök temetőjébe, hol az ezrednap alkalmából tábori misét tartanak. A tábori mise végzésére az ezred volt lelkes, népszerű, vitéz tábori lelkészét, Subik Károly pápai kamarás, tb. kanonokot kérik fel. A tábori mise után valamennyi felekezet lelkésze ez alkalomra készített szószékeken alkalmi beszédet tart és megemlékezik a 10 es honvédek mai napon értesültem, a vízvezeték létesítése kérdésében más véleményen van és egy kedvezőbb megoldást gondolna, mint ahogyan mi a vízvezeték létesítése kérdésében eddig állást foglaltunk, amiből azt következtetem, hogy aggodalmaim jogosak. Mivel a fővárosi vízművek igazgatójának elfoglalt álláspontját részletesen nem ismerem, nincs módomban ezt ismertetni; mindent el fogok követni, hogy személyesen megismerhessem álláspontját, amiről a legközelebbi vízvezetéki bizottsági gyűlésen jelentést fogok tenni és ismertetni fogom olvasóinkkal is. diadalmas harcairól. Rossz idő esetén a tábori misét a kath. főgimnázium tornatermében tartják meg. A tábori mise után délelőtt 11 órakor a Vármegyeháza nagytermében ezredgyülés lesz, melyen Szabó Sándor vezérkari ezredes az olasz front harcairól tart emlékbeszédet. Majd megállapítják a legközelebbi ezrednap .idejét és helyét. Határozni fognak arról is, hogy az ezred özvegy és "árvaalapjáből árvaházat épitsa- nek-e — vagy pedig egy művészi kivitelű 10-es emlékművel örökítsék meg Miskolcon a 10-es honvédeknek háborús szereplősét, dicsőséges harcait, hősi halottainak emlékét. Délután 1 órakor a Korona- szálló összes termeiben együtt étkezik az ezrednap vidékről és Miskolcról egybegyült közönsége. Este 8 órakor társas vacsorát és utána táncmulatságot tartanak az ezrednapra egybegyült 10-es honvédek. Az ezrednap alkalmából — mint eddig minden ezrednapon — megjelentetik a »10-es hon- véd* tábori újságot is, mely az idén szokatlanul változatos és gazdag tartalommal jelenik meg 24—30 oldalon és az ezred az olasz fronton lezajlott harcainak emlékezetével foglalkozik elsősorban és közli a volt 10-esek névmutatóját is. A helyi bizottság november 8 ig permanenciában marad és a legnagyobb körültekintéssel intézi az ezrednap előkészítését. Tizenötezerkoronás napszám. Az egri hegyeken már sok szőlősgazda megkezdte a szüretelést. Szedőkben nincsen hiány, mert a környékbeli falvakból is igen sokan jelentkeznek Bzüreti napszámra. A Dobószobor körül reggelenként egész sereg falusi férfi és nő áll és kínálkozik napszámra. A falusiak 15 ezer koronát kérnek egy napra szüreti munkáért. Radii Károly. November 8-án lesz a volt 10-es honvédek ezrednapja.
