Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-01 / 221. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 1. A nagyobb cégek már nem jelentenek csődöt. A kényszeregyezségek 70 százaléka vidéki. — 8—10 millió passzívával mennek csődbe a szatócsok. Az új pénz, az aprópénz és a szorzószám. Mint az már hiradásunk sze­rint köztudomású, véglegesen el- döntöttnek tekin thetó, hogy az új pénz az aranykorona nevét fogja viselni. De a nsgy kérdések mellett még mindig maradnak kérdések, amelyek megoldásra várnak. Éppen ezért csütörtökön nagy ankét lesz az új pénz ügyében, ahol főként és első­sorban a szorzószámnak a meg­állapításáról tárgyalnak. Ekörül ugyanis többféle vélemény me­rült fel. Hozzávetőleg az arany­korona mai értékének 14.500 papirkorona felel meg. Viszont tény, hogy az ilyen kombinált szorzó-, illetve osztőszám a kö­zönség széles rétegei szempont­jából nagy bonyodalmakat je­lentene. Éppen azért mások a kerek szorzó-, illetve osztőszám, tehát a 14.000, vagy 15.000 mellett kardoskodnak. Van olyan vélemény is, amely 10 ezer koronát 7 aranykoronára szeretne értékelni. Ez egyszerűbb volna, mert a papirkorona ösz- szegeket az aranykorona átszá­mításnál 10.000-rel kellene osztani és 7-tel szorozni. Ez a számítás azonban még mindig nem olyan egyszerű, hogy az áttérés zök­kenő nélkül történhessék. A szorzó-, illetve osztőszám megállapításánál tehát az érte­kezletnek nem lesz éppen köny- nyü feladat a megoldás. Ugyan­csak a csütörtöki értekezlet fog dönteni a pénzverde felől is, amelynek feladata lesz az apró­pénzek előállítása. A háborúban eltűntek mikor nyilváníthatók holtnak ? Az igazságügyminiszter leg­újabb rendeletével kiterjesztette a háborúban eltűntek holtnak- nyiivánítáeáról szőlő eddigi ren­deletek érvényességét. Az új rendelet szerint most már a vi­lágháborúban eltűnt mindazok az egyének holtnak nyilvánít­hatók, akik a világháború kez­detétől a trianoni békeszerződés hatálybaléptéig tűntek el és nincs semmi hir életben létükről. Az ebben az eljárásban szükséges tájékoztató adatokat, amelyeket eredetien a Magyar Vörös Kereszt Egylet szolgáltatott, a belügy­minisztérium III. osztályának háboruB veszteségeket és hadi- sirokat nyilvántartó csoportja (Károly király-laktBnya) fogja adni. Kérelsm. Ismételten felkérjük azon testületeket, egyesületeket, egyes urakat, ahol vagy akik­nél az »Egri Ifjúsági Levente Testedzß Egyesületi taggyüjtő ivei vannak ^alapító ős pártoló tagok gyűjtése végett, hogy azokat a tagsági díjjal együtt az egyesület pénztárosához: Bódi Antal úrhoz (Széchényi u. 73. ss.) szíveskedjenek elküldeni lehetőleg f. hő 5-ig. Elnökség. A gazdasági válságban a télen és kora tavasszal napirenden voltak a csődök. Március előtt a kényszer-egyezségi feltételek rendkívül előnyösek voltak, mert az idevágó rendelet a kiegyezési százalék összegszerűségét nem állapította meg. Volt olyan eset, } hogy a hitelezők csak 10% vissza­térítést kaptak. Természetes,hogy a nagyobb inzolvens cégek si­ettek a kedvező alkalmat ki­használni és kiegyeztek. De márciusban megjelent egy új rendelet, mely megszigorította a kiegyezést, amennyiben előírta, hogy 40%-on alul nem lehet le­folytatni ez egyezkedéseket. Ab­ban az esetben,ha a hitelezők50%a hozzájárul alacsonyabb egyez­kedési formához, 25%-ig lehet a fizetésképtelenséget rendezni. Aratás óta a búza ára 80, a A gabonaforgalom eurőpa- szerte, de a tengerentúli piacokon is hőnapok óta igen vontatottan folyik. Az importállamok min­denütt csak a sürgős szükség­leteket fedezik, egyébként is a szükségletek beszerzése a ked­vező világtermős miatt hónapok­kal kitolódott. Az exportországokban min­denütt komoly probléma lett a terményértőkesítős. A kínálat van mindenütt túlsúlyban és a ver­seny az európai piacokon min­denütt igen éles. Az idén Orosz­ország is eisőizben lépett föl az európai piacokon komoly ténye­zőként és olcsó ajánlataival szeptemberben úgyszólván lehe­tetlenné tette az európai kon­kurencia helyzetét. Az amerikai piacokon az utolsó hetekben élénk kontremin spe­kuláció folyik s ennek tudható be, hogy Csikágőban az elmúlt hé­ten a búza ára erősen vissza­esett. A vármegye közgyűlésein fel­felcsillan néha egy-egy eszme, javaslat, amit a közgyűlés ma­gáévá tesz, határozatban leszö­gez, fclküld a kormányhoz és várja, ,hogy a kormány jóvá­hagyja a kezdeményező lépést. A jőváhagás rendszerint nem történik meg és a tervek raktá­rozódnak ővrőlővre. A vármegyei törvényhatóság lassankint teljesen elvesztette szavát, és nem marad meg régi Érdekes az a körülmény, hogy a nagyobb cégek már nem je­lentenek csődöt, amiből arra lehet következtetni, hogy a ked­vező konjunktúrákban rendbe- hozták a dolgaikat. Egerben ezidőszerint mind­össze egy-két fizetésképtelen egri cég ügyét tárgyalják, de a fizetésképtelenség 70%-át mégis a vidék adja 6—7—8 milliós passzívákkal. Ezek jobbára kis pénzű falusi szatócsok, akiket a legsúlyosabban érintett a gaz­dasági1 válság és egymásután csukják be boltjaikat. Különösen Gyöngyös városá­ban sok a fizetésképtelenség A osődbirőság körülbelül 30 kény­szeregyezségi ügyet tett folya­matba, amelyből több mint húsz vidéki. rozsé 135 ezer koronával esett. A nehéz elhelyezkedési lehe­tőségek, vontatott üzletmenet és részben a csikágői kontremin- spekuláciő, amely még mindig jelentékenyen befolyásolja az európai piacot, eredményezték azt a jelentékeny olcsóbbodást, amely a magyar piacon is ész­lelhető az aratás óta. Julius 15-én került piacra nagyobb tömegek­ben az ujtermésü gabona a bu­dapesti tőzsdén és akkorra a 77-es fajsúlyú tiszavidéki búzáért 450.000 koronát fizettek. Ma kö­zel 100,000 koronával alacsonyabb búzaárakat jegyeznek, mert ugyanaz a búza 365,000—370,000 korona. A rozs nem kevesebb, mint 135,000 koronával esett vissza julius közepe óta, vagyis 400.000 koronáról 265,000 koro­nára. Hogy még nagyobb ár­esések a gabonapiacon nem kö­vetkeztek be, annak magyará­zata az, hogy a gazdák nagy pénztelenségük ellenére igenjőva- tosak az eladásoknál. szerepköréből semmi, csak a sza­vazás. Ezt a szavazást azonban nem kell olyan értelemben venni, hogy az tetszés ‘szerint igennel vagy nemmel történhet, mert arra vonatkozólag, amit a kor­mány elrendel, csak igennel le­het szavazni. A most kivetett betegápolási adó fényes bizsnyitéka annak, hogy a törvényhatóságok szere­pét a kormány sem értékeli sok­ra és ki sem kéri véleményüket olyan kérdésekben sem, amelyek elsősorban rájuk vonatkoznak. A javaslattétel joga meg van a vármegyéknek, ez azonban csak olyan jog, amely a gyakorlat­ban semmit sem ér. A vármegyi törvényhatóság közgyűlései már bele is törőd­tek ebbe az állapotba, és jófor­mán alig látogatják a közgyű­léseket. Néhány bizottsági tag megpróbálkozik az ellenzékies­kedéssel, egyik-másik szónok aj­kán felvillannak a tradiciós szó­lamok, megtapsolják a felszóla­lót és ezzel vége is a közgyű­lés szerepének. Mint értesülünk, a most ki­adott népjóléti miniszteri rende­let, mely 5 százalékos betegápo- lási adó helyett átalányozást ál­lapit meg, amely négyszerese az eddig beszolgáltatott adónak, olyan elkeseredést váltott ki a megyében, hogy -komolyan szá­molnak azzal a körülménnyel, hogy megtagadják a hozzájáru­lást. A mérsékeltebb ellenzékiek azonban hajlandók megszavazni ezt a terhet, de a vállalt kötele­zettségekkel szemben jogokat is követelnek. Nagyobb hatáskört, szélesebb körre kiterjedő autonómiát kö­vetelnek a vármegye részére. A pénzügyigBzgatőságon ma állítják össze a kimutatást, hogy az 5 milliárdos évi hozzájáru­lás, amely százizázalékkal emeli fel a vármsgye költségvetését, mennyit tesz ki. Néhol állítólag 70—80 százalékos pőtadóban fog jelentkezni ez a rendelkezés, amely teljesen felemészti a köz­ségek anyagi erejét és meg­akasztja a fejlődést. Más volna a helyzet, ha a kor­mány a követelt összeget a vár­megye részére juttatná, mert akkor ezt a pénzt a vármegye más formában kamatozó érté­kekben visszatérítené a várme­gye (máa formában kamatozó értékekben visszatérítené a vár- megye) közönségének és a te­hervállalás előnyökkel is járna, így azonban semmi remény nincs arra, hogy az áldozatok ellenében előnyöket nyerjenek. <x>«fei'feií'fei Megérkezett a városok kölcsö- nénok második részlete. Budapestről jelentik ; A pénz­ügyminisztérium kedden hivata- los távirati értesítést kapott Newyorkból a iS£>eyer.bankház- ból, melyszerint a bank újabb két és fél millió [dollárt utalt át a pénzügyminisztériumhoz a vá­rosok kölciönének számlájára. Ezzel együtt immár 7 5 millió dollárra rúg az az összeg, amely a magyar városok rendelkezé­sére áll. Eddig is megállapítható, hogy a városi kölcsön jegyzéke az amerikai piacon teljesen ki­elégítő módon folyik. A gabona áresése. Autonómiát követelnek a megyék a rájuk hárított terhek ellenében. A vármegye magának fogja követelni a kivetett adót. —70—80 százalékos pótadók járnak a követelés nyomán.

Next

/
Thumbnails
Contents