Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-10 / 153. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona. % Eger, 1925. július 10. péntek. XLII évf. 153 sz. Előfizetési dij postai szállítással: § POLITIKAI NAPILAP* hóra 40.000 K, negHedévre 120.000 k. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Láng János felszólalása a párbajmánia ellen. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a külállamokkal kötött gazdasági szerződésekről. Javult a magyar külkereskedelmi mérleg. — Törvényjavaslatok egész sorozatát fogadta el ma vita nélkül a Ház. — A városok külföldi kölcsöne a nemzetgyűlés előtt. Az állami rend és biztonság egyik legerősebb és legmegbíz­hatóbb támasza évtizedek őta a magyar csendőr. A Ferry Oszkárok, Menkinák és Borhyak katonája, akire a proletár-mázat még akkor Bem lehet reákenni, mikor körülötte már vörös szín­ben úszik a világ. A magyar Kárpátok daliája, aki hármasá- val-négyesével napokon keresz­tül hősiesen védelmez a román betörés elől egy-egy erdélyi falut. A kakastolla» levente, aki a maga félelmesen nyugodt és felsőbb- ■éges megjelenésével már le* nyűgözi a rendbontó elemeket s imponáló fellépésével elejét veszi a vérontásnak. A magyar erőnek és öntudatnak inkarná­ciója a csendőr, azért utánoz­hatatlan éa le nem másolható; egészen a mienk és egyedül a mienk. Dobó István várában, a ma­gyar vitézség vérrel szentelt földjén magyar csendőrök szálas alakját látni jól esik a szívnek. E számra kicsiny gárdában a délibábos róna gyermekei talál­koznak az elszakított végek buj­dosó fiaival s a maroknyi csapat lelkében a nagy ország gondo­lata él kiolthatailanul. A Bolyky- bástya ormáról a cseh határ hegyeit kutatja a csendőr sas­szeme s az Egri csillagok nagy költőjének sírja mellől a pihenés óráiban napkelet felé tekint a székely csendőr. Arra, amerről ősei egykor e földre érkezének s amerről ma panaszszó hallszik az ármentes magyar szig9t felé. Keménységünk forrása és sze­retetünk tárgya, bizalmunk le­téteményese és büszkeségünk a magyar esendőrség! Amikor arra alkalom kínálkozik, öröm­mel juttatjuk hát kifejezésre az együttérzés, mely e kitűnő in­tézményhez fűz a baráti jobbun­kat a számra kicsiny, de szel­lemben nagyszerű légió katonái­nak mindig szívesen nyújtjuk meleg készszorításra. Derék csendőreink vasárnapi sportünnepélye alkalmából kí­vánkoznak papírra e sorok. Ősi városunk lakossága valóban ön­magát fogja megtisztelni, ha az ünnepen való tömeges megjele­néssel tüntet a magyar királyi csendőrség mellett. Dr. K. S. Budapest^ julius 9. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 őrá után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Láng János napirendelőtti fel­szólalásában perhorreszkálja a mostani nagy párbajmániát. Is­merteti a Gömbös, Ulain és®tár- sainak, valamint Rácz Vilmos­nak az afférját és felolvassa azokat a nyilatkozatokat, ame­lyek egyrészt a Szózat-ban, más­részt Az Estben jelentek meg. Barthos Andor: Ez nem ide való. Láng János: Mint katholikus ember tiltakozik az ellen, hogy a párbajkodex paragrafusaira való hivatkozással az embere­ket tömeggyilkosságra buzdítsák. Huszár Károly: A rendőrség­nek kötelessége ezt megakadá­lyozni. Reisinger Ferencz: Nem kell félni, nem lesz itt halál. Láng János: felhívja a bel­ügyminiszter figyelmét arra, hogy ez a párbaj be no követ­kezzék. A nemzetgyűlés a napi­rend előtti felszólalások után, harmadszori olvasásban fogadja el a beruházási [javaslatot és a vadászati tilalomról szóló tör­vényjavaslatot, majd a török köz­társasággal kötött kereskedelmi szerződés tárgyalására tér át a Ház, amelyet Görgey István előadó ismertet, kérve annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban és részleteiben az előadó stilária módosításával vita nélkül fogadja el. Majd a Spanyolországgal kötött keres­kedelmi szerződést ismerteti az előadó. Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter beszámol arról, hogy ezideig Belgiummal, Hollandi­ával, az Egyesült-Államokkal és Norvégiával kötöttünk keres­kedelmi egyezményt. Angolor­szággal is tisztáztuk a helyze­tet,amennyiben kölcsönösen meg­adtuk legnagyobb kedvezményt. Ami a tarifális szerződéseket il­leti január elseje óta vagyunk abban a helyzetben, |hogy ilyen szerződéseket köthetünk és az őta létre is jött a Magyar-Len­gyel, magyar-görög és magyar­spanyol szerződés. A spanyol szerződés ránk nézve nagy fon­tosságú, mert Spanyolországban erős gazdasági fellendülés mu­tatkozik. Különböző államokkal folytatunk tárgyalásokat. Re­mélhető, hogy ezeket is hama­rosan befejezzük. Nem szabad a tárgyalásokat túlzottan siettetnünk, mert az az érdekünk, hogy olyan szerződé­sek jöjjenek létre, amelyek tar­tósak maradnak. Rövid felvilágosítást nyújt a kereskedelmi forgalom alakulá­sáról. Az év első öt hónapjának adatai azt mutatják, hogy kül­kereskedelmi mérlegünk javult. Reméli, hogy a Spanyolországgal kötött szerződés hozzá fog já­rulni a forgalom növekedéséhez. Kéri a javaslat elfogadását. A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja. Ezután a vasúti árúk, személy­éé poggyászfelvétel tárgyában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szőlő törvény- javaslatok tárgyalására tér át a Ház. Ezeket Görgey István felszóla­lása után általánosságban és részleteiben elfogadja. Ugyan­csak vita nélkül fogadja el a légi forgalom szabályozása tár­gyában Ausztriával kötött egyez­mény becikkelyezéséről szőlő javaslatot. Herman Miksa ismerteti ezután az egyetemes postaegyezmény becikkelyezéséről szőlő javasla­tot, amelyet a nemzetgyűlés vita nélkül fogad el. Áttérnek ezután a városok kölcsönéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Eörffy Imre előadó ismerteti a javaslatot. Visszautasítja a pénz­ügyi kormányt ért támadásokat, amelyek azt a vádat hozzák fel, hogy a kormány megakadályozta a városokat olcsóbb magánhite­lek megszerzésében. Olcsóbb ajánlat, mely valóban komoly forrásból jött volna, nem volt, viszont a kormánynak az egyetemek szanálása érdekében szem előtt kellett tartani a ga­rancia kérdését. A javaslat min­den rendelkezése tekintetében helyesnek és célravezetőnek tart­ja, amelyet a gazdasági élet fak­torai csak örömmel fogadhatnak­Várnai Dániel aggodalmat táp­lál a javaslattal szemben A kői- ssön feltételei oly súlyosak, hogy a városok [legfeljebb kényszer- helyzetben veszik azt igénybe. A feltételek sértik a városok autonómiáját is. A javaslatot nem fogadja el. Óberhammer Antal örömmel üd­vözli a javaslatot, amely hivatva van a városokat a hosszantartó gazdasági pangásból kiemelni. Ismerteti a városok siralmas helyzetét, amelynek alapján a kölcsön nélkül képtelenek a leg­sürgősebb és legszükségesebb köz­müveiket kiépíteni. Elismeréssel adózik a kor­mánynak azért, hogy az összes városok részére egységes köl­csönt szerzett és ismerteti a kölcsön nagy horderejét az ipar fellendítése és a munkahiány szempontjából. Részletesen fog­lalkozik a kölcsön felvételével, elismeri, hogy drága, de jobbat ma nem lehet kapni. Kéri a kor­mányt, hogy ha a kölcsön egyes városokban nem volna elég, biz­tosítson részükre újabb kölcsönt, de figyelmezteti, különösen a ki­sebb városokat, hogyha nincs szükségük rá, ne vegyék igény­be, hanem várjanak, amig ol­csóbb lesz a pénz. A javaslatot elfogadja. Malasits Géza elismeri, hogy a városok magán ajánlatai sem voltak jobbak, mint az állam által szerzett kölcsön feltételei, de ezek a feltételek sem jobbak, mint a magán ajánlatok. A ja­vaslatot nem fogadja el. Hegymegi Kiss Pál elismeréssel látja a pénzügyminiszter nagy

Next

/
Thumbnails
Contents